Magyarországon kormánybiztost neveztek ki a kábítószer-probléma kezelésére

A miniszterelnök egy évértékelő beszédében említette, hogy „aggasztó adatok” vannak a kábítószer-kereskedelem és -fogyasztás növekedéséről. A miniszterelnök szerint az országot elárasztották az „olcsó, mérgező kotyvalékok, szintetikus szerek”, és ezt meg kell fékezni. A miniszterelnök bejelentette, hogy külön kormánybiztost neveznek ki a probléma kezelésére és zéró toleranciát vezetnek be. Gulyás Gergely a Kormányinfón bejelentette, hogy Horváth László fideszes képviselő fog felelni kormánybiztosként a kábítószerek terjedésének megakadályozására. A miniszterelnök egy videóban elmondta, hogy azért volt szükség kormánybiztos kinevezésére, mert Nyugat-Európa után Magyarországon is elterjedtek a dizájnerdrogok.

2012-ben a második Orbán-kormány elfogadta a kábítószer-fogyasztással kapcsolatos törvényt. Ez a törvény a kábítószer-kereskedők mellett a fogyasztókat is büntetheti, amennyiben őket két éven belül többször is elkapják. 2013-ban a kormány elfogadta a Nemzeti Drogellenes Stratégiát, amelynek célja az volt, hogy 2020-ra Magyarország drogmentes legyen. A stratégia elfogadásakor a határozati javaslatban megjegyezték, hogy ez a cél „irreálisnak tűnhet”.

Azonban a helyzet azóta sem változott jelentősen. A drogfogyasztók, a drogkereskedők és maguk a drogok sem tűntek el az országból. A dizájnerdrogok, amelyeket a drogtörvények kijátszására állítanak elő és árulnak, továbbra is jelen vannak a piacon. Egy kutatás szerint a kannabisz után a dizájnerdrogok közé tartozó szintetikus kannabinoidokat fogyasztják a legtöbben Magyarországon.

A miniszterelnök bejelentette egy akciócsoport létrehozását, amelynek az lesz a feladata, hogy megkezdje a dílerek elleni hajtóvadászatot. Orbán arról is tájékoztatott, hogy az Alaptörvényben is benne lesz, hogy Magyarországon zéró tolerancia van a drogokkal szemben.

A kormány drogprevenciós előadássorozatot indít a Kárpát-medencében Széki Attilával, azaz Curtisszel. A Miniszterelnökség tájékoztatása szerint az egy civil kezdeményezés része, amit a tárca 20 millió forinttal támogatott.

A miniszterelnök a Kossuth rádióban azt mondta, hogy a dizájnerdrogok nem a jómódú fiatal gimnazistákat érintik, hanem a vidéki, szegény és kiszolgáltatott embereket. Ezzel ellentétben Curtis fog előadásokat tartani a drogok veszélyeiről, akinek kokainfüggősége volt.

Egy kutatás szerint nőtt a drogfogyasztás Magyarországon 2019 és 2023 között. A kutatás vezetője, Paksi Borbála szerint az elmúlt négy évben növekedett a kábítószer fogyasztás. A kutatás arra is rámutatott, hogy a kannabisz után a szintetikus kannabinoidokat fogyasztják a legtöbben Magyarországon.

A Belügyminisztérium statisztikái szerint a legtöbb kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményt 2022-ben követték el. Abban az évben a minisztérium 7864 ilyen bűncselekményről számolt be. Ezeknek több mint 85 százaléka volt kábítószer-birtoklás.

A dizájnerdrogok csoportjai:

• Szintetikus kannabinoidok
• Katinonok

A rendőrségi statisztikák szerint 2024-ben 555 alkalommal éltek vissza új pszichoaktív anyagokkal.

Sárosi Péter drogpolitikai szakértő szerint „üres politikai marketingfogás” a kormány hajtóvadászata a dílerek ellen. Sárosi szerint a korábbi drogstratégia is egy utópiaszerű országot vizionált, amiben nincs drogfogyasztás, de ez a gyakorlatban megvalósíthatatlan. A szakértő szerint 2020 óta nincs drogstratégia, megszűntek a prevenciós programok, és nincs olyan intézményi háttér, amivel értelmes drogpolitikát lehetne kialakítani.

Sárosi nem tudja, miből is lenne pénz a kormány által bejelentett hajtóvadászatra a dílerek ellen, hiszen a rendőrség forráshiánnyal küzd. A Belügyminisztériumot megkeresték a kérdéseikkel, de a cikk megjelenéséig nem kaptak választ.

A szakértő kifogásolta azt is, hogy a jelenlegi drogtörvények miatt a fogyasztók is könnyen kereskedőkké válhatnak. A kábítószerekkel kapcsolatos bűncselekményekért döntő többségben a fogyasztókat büntetik meg. Sárosi szerint a dizájnerdrogok a szegény közösségekben terjednek, a nyomorral és a társadalmi kirekesztettséggel függnek össze, amiket valódi szociális intézkedésekkel kellene kezelni.

Sárosi szerint a drogokkal kapcsolatban csak tiltás van, de átgondolt, szakértők bevonásával elkészített drogstratégia nincs. Jelenleg nincsenek pályázatok drogprevencióra, a szakmai szervezetek nem jutnak el az iskolákba. Az iskolások a valóban szakmai, bizonyítékalapú prevenciós programok helyett elrettentő előadásokon kapnak csak információt a drogokról.

Sárosi szerint uniós országként Magyarországon nem valósulhat meg az, ami a 2010-es évek végén a Fülöp-szigeteken történt, ahol Rodrigo Duterte elnök drogellenes háborút indított, aminek rengeteg áldozata volt.

Elemzés

Az eredeti cikk számos nyelvi eszközt alkalmazott az olvasóra való hatás érdekében. Például, a „drákói szigor” kifejezés negatív konnotációval bír, és a kormány drogtörvényeinek szigorúságát hangsúlyozza. A „letarolták a piacot” kifejezés a dizájnerdrogok elterjedésének mértékét dramatizálja. A „kampó a dílereknek” kijelentés pedig a miniszterelnök szándékának határozottságát sugallja.

A cikkben több feltételezés is következtetésként lett tálalva. Például, az az állítás, hogy a kormány hajtóvadászata a dílerek ellen „üres politikai marketingfogás”, egy vélemény, amelyet a szakértő állít, de nem feltétlenül tükrözi a valóságot. Az is feltételezés, hogy a drogprevenciós programok hiánya hozzájárul a drogprobléma súlyosbodásához.

A cikkben tett állítások nagyrészt megfelelnek a valóságnak, amennyiben a hivatkozott kutatások és statisztikák helyesek. Azonban a szakértői vélemények szubjektívak, és nem feltétlenül tükrözik a teljes képet.

A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy a drogprobléma Magyarországon továbbra is súlyos, és a kormány intézkedései eddig nem hoztak jelentős változást. A kormány által bejelentett új intézkedések, mint a kormánybiztos kinevezése és a hajtóvadászat indítása, kérdéseket vetnek fel a hatékonyságukkal és a megvalósíthatóságukkal kapcsolatban.

Az esemény hatással lehet a magyar közéletre, mivel a drogprobléma egyre nagyobb figyelmet kap a médiában és a közvéleményben. A kormány intézkedései befolyásolhatják a közbiztonságot, a büntető igazságszolgáltatást és a szociális ellátórendszert. Az is kérdéses, hogy a kormány új drogstratégiája mennyire lesz hatékony a drogprobléma kezelésében.

(Forrás: telex.hu)