Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kijelentette, hogy az elmúlt 500 év tragédiái Európából erednek, vagy az európai politikának köszönhetőek. Példaként említette a gyarmatosítást, a keresztes hadjáratokat, a krími háborút, Napóleont, az első világháborút és Adolf Hitlert. Az amerikaiak szerinte nem játszottak „felbujtó” szerepet a történelemben.

Lavrov „arcátlannak” nevezte a francia és brit elképzeléseket békefenntartók Ukrajnába vezényléséről, ugyanakkor Donald Trump amerikai elnök magatartását „helyesnek” ítélte meg. Lavrov szerint Trump azt mondta, hogy korai lenne megmondani, mikor lesz rendezés, és a kérdés megvitatásához a felek beleegyezése szükséges.

Lavrov szerint a békefenntartók Ukrajnába vezénylésének terve Kijev Oroszország elleni háborúra való „ösztökélésének” folytatása. Kijelentette, hogy szerinte a minszki megállapodásokat nem tartották be, és a nyugati országok nem tudják megmondani, mi történik majd Ukrajna területével és az orosz nyelvvel, ha európai békefenntartók átveszik az ellenőrzést. Lavrov szerint az orosz nyelvvel szembeni agresszióval kapcsolatban nem hangzott el bírálat, és példaként hozta fel, hogy szerinte mi történne, ha Svájcban betiltanák a franciát vagy a németet, vagy Írországban az angolt.

Lavrov azt is elmondta, hogy az ENSZ-üléseken és sajtótájékoztatókon eredménytelenül kért segítséget a bucsai tragédiával kapcsolatban. Elmondása szerint a BBC két nappal azután mutatta be a bucsai jeleneteket, hogy orosz katonák már nem voltak a területen. Lavrov azt kérte, hogy betekinthessen azoknak az embereknek a listájába, akiknek a holttestét a BBC csatornáján bemutatták.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt Lavrov olyan emberként jellemezte, aki „180 fokos fordulatot vett”, miután a béke jelszavával jutott hatalomra. Lavrov szerint Zelenszkij az orosz nyelv békén hagyását ígérte, de később „színtiszta nácivá” vált.

Lavrov szerint a nyugati országok „szuronyokkal” akarják támogatni Zelenszkijt békefenntartó egységek formájában. Felidézte a Antony Blinken akkori amerikai külügyminiszterrel 2022 januárjában folytatott megbeszéléseit a biztonsági garanciákra vonatkozó orosz javaslatokról, beleértve a NATO keleti bővítésének elutasításáról. Lavrov azt mondta, hogy remélte, hogy „az ész és a józan ész fog győzni”, de „az önteltség győzött”.

Lavrov szerint kész tervek voltak Ukrajnának a NATO-ba való bevonására, valamint arra, hogy a szövetség országai bázisokat hozzanak létre a Krímben és az Azovi-tengeren. Úgy vélekedett, hogy Trump nem hiába beszél a józan észről bármilyen konfliktussal kapcsolatban. Marco Rubio amerikai külügyminisztert és Michael Waltz nemzetbiztonsági tanácsadót „teljesen józan” tárgyalópartnernek minősítette.

Lavrov szerint az amerikai partnerek a február 18-i rijádi tárgyalásokon diktátumra tett kísérletek nélkül folytattak párbeszédet, és a kommunikáció az egyenlőség elvein alapult. Az orosz miniszter azzal vádolta meg az előző amerikai kormányzatot, hogy tönkretette kétoldalú kapcsolattartás csatornáit, számos szankciót vezetett be, kikényszerítette az amerikai vállalatok kivonulását az orosz piacról, többmilliárd dolláros veszteségeket okozva. Lavrov szerint Trump tisztában volt a helyzettel, és maga hívta fel Putyint, miután elküldte Steve Witkoffot Oroszországba.

Elemzés:

Az eredeti cikk több ponton is érzelmileg befolyásoló nyelvezetet használt. Például, amikor „arcátlannak” nevezte a francia és brit elképzeléseket, vagy amikor Zelenszkijről azt állította, hogy „színtiszta nácivá” vált. Ezek a kifejezések erős érzelmi reakciót válthatnak ki az olvasóból, és befolyásolhatják a véleményét. A cikk következtetésként tálalt feltételezéseket is tartalmazott, például amikor azt állította, hogy a békefenntartók Ukrajnába vezénylésének terve Kijev Oroszország elleni háborúra való „ösztökélésének” folytatása. Ennek az állításnak a valóságtartalma nem bizonyított, és pusztán Lavrov véleményét tükrözi. A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy Oroszország elutasítja a nyugati beavatkozást Ukrajnában, és a jelenlegi ukrán vezetést negatívan ítéli meg. Az eseménynek potenciálisan jelentős hatása lehet a magyar közéletre, különösen a külpolitikai orientáció és a szövetségi rendszerekhez való viszony tekintetében. A magyar kormány álláspontja az orosz-ukrán konfliktusban és a nyugati szövetségesekhez való viszonya tovább polarizálhatja a társadalmat.

(Forrás: demokrata.hu)

Kép: kremlin.ru