Belföld
A Corvinus Egyetem eltávolította a diverzitásmenedzsment képzés tantervét a honlapjáról
A Corvinus Egyetem honlapjáról eltávolították a diverzitásmenedzsment képzés tantervét, két nappal azután, hogy egy cikk megjelent a témában. Az egyetem levélben jelezte, hogy nem szerepel ilyen mesterszak a Corvinus weboldalán, sem a felvi.hu oldalon. Bár a mesterképzéseket felsoroló oldalon már nem található információ a diverzitásmenedzsment képzésről, a tanterv korábban elérhető volt az egyetem weboldalán, és a képzés nyomai még fellelhetők a honlapon. Az egyetem magyar nyelvű oldalakról eltávolította a képzésre vonatkozó információkat, de az angol nyelvű változat továbbra is elérhető. Ezenkívül az általános menedzsment mesterszak tananyaga is eltűnt, amelyben szerepelt a diverzitásmenedzsment specializáció.
A szerkesztőségnek küldött levélben az egyetem azt állította, hogy a cikk valótlan információkat tartalmaz. Azonban a weboldalon továbbra is megtalálható volt az őszi kezdést hirdető dátum, ami arra utalt, hogy a képzés elindul. A Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogram oldalán is szerepel még a képzés, de már azt írják, hogy nem lehet rá jelentkezni. Ezenfelül az egyetem működési engedélyében a diverzitásmenedzsment továbbra is szerepel.
A Szociológia Tanszék oldalának képzéslistájában korábban szerepelt a diverzitásmenedzsment, de azóta eltávolították. Az általános leírás szövegében azonban még mindig szerepel, hogy „kínálunk egy új, izgalmas interdiszciplináris mesterszakot is Diverzitásmenedzsment címmel”.
A szerkesztőség kérdéseket tett fel az egyetemnek a képzés elindításának elmaradásával kapcsolatban, például, hogy mi vezetett ehhez a döntéshez, és hogy érte-e negatív visszhang a szakot. Azt is megkérdezték, hogy szerepet játszott-e az alacsony kereslet abban, hogy az oktatási programmal kapcsolatos anyagok lekerültek az online felületeikről. Az egyetem válaszolt a megkeresésre, de a kérdésekre nem adott választ. Elismerte, hogy a levélben hivatkozott aloldalon helytelenül szerepelt az információ a listában, amit azóta javítottak. A Corvinus közölte, hogy „nem hirdet jelenleg ilyen képzést”.
A szak nyílt napjára kevesen jelentkeztek. A képzés félévente 1 350 000 forintba került volna, tehát összesen 2,7 millió forintba.
Elemzés
Az eredeti cikk több ponton is érzelmi töltetű megfogalmazásokat alkalmazott, például a „woke-képzés”, „agymosó tanterv” kifejezésekkel, amelyek negatív konnotációval bírnak. A cikk feltételezéseket fogalmazott meg következtetésként, például azt, hogy a képzés törlésének oka a negatív visszhang vagy az alacsony érdeklődés lehetett. Ezek az állítások nem voltak bizonyítékokkal alátámasztva, csupán spekulációk voltak.
A cikkben leírtak valóságtartalma részben ellenőrizhető, amennyiben az egyetem honlapján valóban megtalálhatók voltak a képzésre vonatkozó információk, amelyek később eltűntek. Azonban az ok-okozati összefüggések feltárása és a motivációk megállapítása nélkülözte a bizonyítékokat.
A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy a Corvinus Egyetem eredetileg tervezte a diverzitásmenedzsment képzés elindítását, de valamilyen okból végül visszalépett ettől. Az okok spekulációk tárgyát képezik, de az alacsony érdeklődés és a negatív visszhang is lehetséges tényezők lehettek.
Az esemény hatása a magyar közéletre kérdéses. Amennyiben a képzés törlése valóban a politikai nyomás vagy a negatív visszhang eredménye, az aggodalomra adhat okot a tudományos szabadság és az egyetemi autonómia szempontjából. Ugyanakkor, ha a döntés hátterében pusztán gazdasági vagy szervezési okok állnak, a hatása valószínűleg korlátozott lesz.
Tetszett a cikkünk?
Az Okoshír 2024 novemberében azzal a céllal indult, hogy egy új, tiszta hangot képviseljen a magyar médiában.
A három alapító a kezdetektől fogva, főállás mellett, önerőből készíti a tartalmakat.
Mégis, az Okoshír rengeteg interjút, beszámolót és hírt szállít az olvasóknak.
Ahhoz, hogy még több emberhez eljuthassunk, és magasabb minőségben még több interjút készíthessünk, kérjük, támogass minket!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Belföld
Vitatott jogerő a Tisza Párt és az Index sajtóperében
A Tisza Párt elnöke csütörtökön nyilvánosságra hozta a Fővárosi Törvényszék azon végzését, amely szerint jogerőssé vált a párt gazdasági programjával kapcsolatos sajtó-helyreigazítási ítélet. A döntés értelmében a lapnak 30 napon keresztül közzé kell tennie, hogy valótlanul tulajdonítottak egy dokumentumot a párt adóprogramjának.
Az érintett hírportál kiadója, az Indamedia szerint azonban Magyar Péter állítása nem felel meg a valóságnak. Exterde Rita kommunikációs igazgató közleményében hangsúlyozta, hogy egyetlen Tisza-Index ügyben sincs lezárt, jogerős bírósági döntés. A vállalat álláspontja szerint a bíróság korábban elutasította a fellebbezésüket, ám ezt a lépést a szerkesztőség jogellenesnek tartja.
Eljárásjogi viták a háttérben
A kiadó képviselője megerősítette, hogy az elutasító végzéssel szemben újabb jogorvoslattal éltek. Ezzel párhuzamosan előterjesztették a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmüket is. A szerkesztőség érvelése szerint ezen kérelem elbírálásáig nem kötelesek megjelentetni a helyreigazító közleményt.
A jogi képviselet hangsúlyozta, hogy a portál a jogszabályoknak megfelelően jár el, és minden rendelkezésre álló eszközt kihasznál. Véleményük szerint, amíg a folyamatban lévő ügyek nem zárulnak le teljesen, nem lehet tényként kezelni a jogerős ítélet megszületését.
A kialakult helyzet tisztázása érdekében megkeresések érkeztek a Fővárosi Törvényszék sajtóosztályához. A bíróság álláspontja döntő jelentőségű lehet annak megállapításában, hogy a korábban kiállított jogerősítési záradék tartalma és érvényessége fennáll-e a benyújtott újabb fellebbezések tükrében.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
Az eredeti közlés célja a két fél közötti információs háború bemutatása, ahol a jogi dokumentumok és az eljárásjogi értelmezések feszülnek egymásnak. A szöveg látványosan ütközteti a politikai szereplő győzelmi jelentését a médium defenzív, eljárásjogi érvelésével.
A forrásszövegben megjelenik a szubjektív minősítés a kiadó részéről: „a bíróság, megítélésünk szerint jogellenesen, elutasított”. Ez a fordulat alkalmas arra, hogy a bíróság pártatlanságát megkérdőjelezze a hír fogyasztójában. Emellett a „nem lehet tényként írni arról” fordulat a másik fél állításait a vélemény vagy a dezinformáció szintjére próbálja degradálni.
Bár mindkét fél (Magyar Péter és az Indamedia) megszólal, hiányzik a független jogi szakértői vélemény arról, hogy egy elutasított fellebbezés elleni újabb jogorvoslat valóban felfüggeszti-e a jogerőt. Az eredeti szöveg nem részletezi az „adóprogram” tartalmát sem, ami pedig az alapkonfliktus kiváltója volt, így a vita tisztán procedurális síkra terelődik.
(Kép: Index – fb)
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Belföld
A TEK feltartóztatta az Ausztriából Ukrajnába tartó pénzszállítmányt
A Terrorelhárítási Központ egységei feltartóztattak két páncélozott pénzszállító autót, amelyek Ausztria felől érkeztek és Ukrajna irányába tartottak. A kormányzati kommunikáció az eseményt „ukrán aranykonvoj akciónak” nevezte a közösségi média felületein. A csütörtöki művelet során a magyar hatóságok hét ukrán állampolgárt vettek őrizetbe, köztük az ukrán titkosszolgálat egyik korábbi tábornokát.
A járművek raktere 40 millió amerikai dollárt, 35 millió eurót és 9 kilogramm aranyat tartalmazott. A szállítmány az osztrák Raiffeisen Bank és az ukrán állami Oschadbank közötti szokásos valutaszállítási folyamat része volt. Az ukrán pénzintézet közleménye szerint a két jármű indokolatlan feltartóztatása akadályozta a rendszeres bankfémszállítást.
Diplomáciai feszültség és kiutasítás
Az eset gyors nemzetközi visszhangot váltott ki a két ország vezetése között. Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter a közösségi médiában élesen bírálta a magyar intézkedést. A miniszter állítása szerint a magyar hatóságok gyakorlatilag túszul ejtették a pénzszállítókat. Válaszul Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hivatalos magyarázatot követelt Ukrajnától a szállítmány pontos hátteréről.
A feszültséget fokozta, hogy Sándor Fegyir, Ukrajna magyarországi nagykövete megpróbált bejutni a TEK központjába, de a belépést megtagadták tőle. Az ukrán diplomácia ezt követően szankciók bevezetésének lehetőségét helyezte kilátásba Magyarországgal szemben. A Kormányzati Tájékoztatási Központ pénteki közlése szerint a hét ukrán állampolgárt végül kiutasították az országból.
A lefoglalt értékek és a járművek további sorsáról a hatóságok egyelőre nem adtak részletes tájékoztatást. A magyar kormány fenntartja, hogy a nemzetbiztonsági kockázatok kivédése tette szükségessé a beavatkozást. Az ügy tovább terheli a háború kezdete óta egyébként is feszült magyar-ukrán viszonyt.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
A magyar kormányzati kommunikáció célja a rendvédelmi siker és a nemzeti szuverenitás hangsúlyozása egy gyanúsnak beállított szállítmány megállításával. Ezzel szemben az ukrán fél a jogszerű gazdasági tevékenység politikai célú akadályozásaként és ellenséges lépésként keretezi az eseményt.
Mindkét fél erősen szubjektív, dehumanizáló vagy kriminalizáló kifejezéseket használ. A magyar oldal az „ukrán aranykonvoj akció” kifejezéssel a bűnügyi filmek világát idézi, elfedve a tranzakció banki jellegét. Az ukrán külügyminiszter a „túszul ejtették” fordulattal a jogszerűnek tűnő hatósági őrizetbe vételt terrorcselekményhez hasonló szintre emeli.
A beszámolók nem térnek ki a nemzetközi pénzszállítási protokollokra háborús helyzetben. Elhallgatják, hogy miért tartózkodott a konvojban egy volt titkosszolgálati tábornok, ami a magyar fél gyanúját támaszthatja alá, ugyanakkor azt is, hogy a Raiffeisen Bank részvétele igazolja-e a szállítmány legalitását.
(Kép: TEK – terrorelharitasi -kozpont)
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
-
Közélet-Politika1 napja
Jogerős ítélet: Nem a Tisza Párt készítette az Index által bemutatott adótervezetet
-
Belföld2 napja
Több mint 471 ezer határon túli magyar regisztrált az áprilisi választásokra
-
Közélet-Politika1 napja
Közzétette országos listáját a Fidesz-KDNP a 2026-os választásra
-
Közélet-Politika1 napja
A Médiatanács nem talált jogsértést a bíróság által korábban betiltott Bors-kiadványban
-
Külföld1 napja
Zelenszkij: Másfél hónap alatt állíthatjuk helyre a Barátság kőolajvezetéket
-
Közélet-Politika1 napja
A Kúria határozata szerint a közmédia Facebook-oldalán is kötelező a kiegyensúlyozott tájékoztatás
-
Közélet-Politika1 napja
Gönczi Gábor videóban népszerűsíti a Nemzeti Petíciót
-
Külföld1 napja
Izrael ötezer bombát dobott Iránra a konfliktus első napján