Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) „Az Év Befektetője 2024” díjátadóján kijelentette, hogy az elmúlt tizenöt évben a világgazdasági folyamatok kiszámíthatatlanná váltak. A miniszter szerint Magyarország sikeresen kezelte ezeket a kihívásokat.

Szijjártó Péter példaként említette a koronavírus-járványt, melyet követően a foglalkoztatottság nőtt, valamint az ukrajnai háború és az arra adott válaszlépések (szankciók) által kiváltott infláció csökkenését.

A miniszter hangsúlyozta, hogy Magyarország a nehéz időszakokban is képes volt gazdasági kapcsolatokat kiépíteni a világ különböző irányába. Szijjártó Péter közölte, hogy a 2024-es év a magyar gazdaságtörténet második legsikeresebb éve volt a beruházásösztönzés szempontjából, melyet a 2023-as év előzött meg. 2023-ban a kormány több mint tízmilliárd eurónyi beruházásról kötött megállapodást.

A miniszter tájékoztatása szerint 2022 és 2024 között több mint 15 ezer új munkahelyet generáló beruházásokról állapodtak meg. Ezzel szemben Európában 2024-ben a beruházások értéke 45 százalékkal csökkent, és 20 százalékkal kevesebb zöldmezős beruházást jelentettek be a korábbiakhoz képest.

Szijjártó Péter szerint a sikerek alapját a keleti nyitás és a gazdasági semlegesség képezi. A miniszter közölte, hogy 2024-ben a beruházási érték 80 százaléka Kínából, Dél-Koreából és Japánból érkezett.

A kormány a kiegyensúlyozottságra törekszik, melyet az is bizonyít, hogy darabszámra a legtöbb beruházás Németországból és az Egyesült Államokból érkezett.

Szijjártó Péter kiemelte, hogy Magyarország a keleti és nyugati beruházások találkozási pontjává vált. A miniszter szerint Magyarország nem különbözteti meg a befektetőket származási országuk alapján, csupán a jogszabályok betartását és a magyar gazdaság teljesítményének növeléséhez való hozzájárulást várja el.

A hazai vállalatok számára is elérhetőek a nagy nemzetközi cégeknek szánt támogatási konstrukciók. 2024-ben huszonhárom magyar cég 260 milliárd forintnyi összértékű beruházásának támogatásáról döntöttek.

A miniszter a Kelet- és Nyugat-Magyarország közötti gazdasági egyensúlytalanság csökkenését is említette, megjegyezve, hogy a Miskolc-Debrecen-Nyíregyháza tengelyen az autóipari forradalom egyik központja jött létre. A beruházások földrajzi fókusza az ország déli, délnyugati része felé fordul.

A 2024-ben kötött megállapodások alapján a beruházások több mint 80 százaléka vidéki helyszínekre irányul. Borsod-Abaúj-Zemplén és Komárom-Esztergom vármegye kilenc-kilenc nagyberuházást vonzott.

A miniszter szerint az ukrajnai béke közel van, ami gazdasági javulást eredményezhet Közép-Európában. 2025-ben Debrecenben a BMW, Szegeden a BYD megkezdi a sorozatgyártást, és a CATL gyárában is elindul a termelés. A Lego és a Nestlé pedig bővíti kapacitásait.

Szijjártó Péter szerint a kormány célja a teljes foglalkoztatás fenntartása és a családok megélhetésének biztosítása. A tervek szerint 2025-ben száz új gyár épül a beruházók támogatásával.

Elemzés

Az eredeti cikk több ponton is érzelmi hatást gyakorolt az olvasóra. Például a „Magyarország azonban nemcsak túlélte ezeket a nehézségeket, hanem azokból rendre megerősödve került ki” kijelentés azt sugallja, hogy Magyarország különlegesen sikeresen kezelte a válságokat, ami befolyásolhatja az olvasó véleményét.

A cikkben feltételezésként tálalt következtetések is szerepeltek. Például az a kijelentés, hogy „Ezen sikereknek fontos alapját képezi a keleti nyitás beérése és a gazdasági semlegesség stratégiája” összekapcsolja a beruházási sikereket a kormány politikájával, anélkül, hogy ezt közvetlen bizonyítékokkal támasztaná alá.

A cikkben leírt állítások valóságtartalmát nehéz teljes mértékben megítélni a rendelkezésre álló információk alapján. A beruházási adatok és a munkahelyteremtés tényeknek tűnnek, de a válságkezelés és a kormányzati stratégiák sikerességének értékelése szubjektív lehet.

A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy a kormány sikeresnek tartja a gazdaságpolitikáját, különösen a beruházásösztönzés és a keleti nyitás terén. A cikk célja valószínűleg a kormány gazdasági teljesítményének pozitív bemutatása és a közvélemény befolyásolása.

Az esemény hatása a magyar közéletre abban állhat, hogy erősíti a kormány gazdaságpolitikai legitimitását és növeli a közbizalmat. Ugyanakkor az ellenzéki vélemények továbbra is kritikusak lehetnek, és kétségbe vonhatják a kormányzati sikerek valódi mértékét.

(Forrás: demokrata.hu)

Kép: Szijjártó / FB