Dánia a kormánybizottság ajánlására betiltja a mobiltelefonok használatát az iskolákban és az iskola utáni klubokban. A bizottság azt is javasolta, hogy a 13 év alatti gyermekek ne rendelkezzenek saját okostelefonnal vagy tablettel.

A kormány bejelentette, hogy módosítja a hatályos jogszabályokat annak érdekében, hogy a folkeskolék (általános és alsó tagozatos középiskolák) területén tilos legyen a mobiltelefon használata. Ez azt jelenti, hogy a törvény értelmében a 7 és 16-17 év közötti gyermekek többsége nem viheti be telefonját az iskolába.

A kormány korábban elutasította egy ilyen törvény bevezetését, de most úgy tűnik, hogy Európa-szerte szigorítják a gyermekek telefonhoz és közösségi médiához való hozzáférését.

Mette Frederiksen miniszterelnök 2023-ban hozta létre a dán jóléti bizottságot, hogy kivizsgálja a gyermekek és fiatalok körében tapasztalható elégedetlenséget. A bizottság jelentése szerint a gyermekek és fiatalok élete egyre inkább digitalizálódik, és javaslatot tettek a digitális és az analóg élet közötti egyensúly megteremtésére. A 35 ajánlás között szerepelt a telefonok használatának törvényi tiltása az iskolákban és az iskola utáni klubokban.

Mattias Tesfaye gyermek- és oktatásügyi miniszter a Politiken nevű lapnak azt nyilatkozta, hogy az iskolának oktatási térnek kell lennie. A helyi önkormányzatoknak lehetőségük lesz kivételeket tenni, például a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében, de a mobiltelefonok és a tabletek a miniszter szerint nem tartoznak az iskolába.

A bizottság kutatása szerint a fiatalok 94 százalékának 13 éves kora előtt már volt profilja a közösségi médiában, annak ellenére, hogy a legtöbb platformon ez a korhatár a minimum. A 9 és 14 év közötti fiatalok átlagosan napi 3 órát töltenek a TikTokon és a YouTube-on.

A bizottság szerint ez növeli a negatív hatásoknak való kitettség kockázatát, például a káros összehasonlítások, a folyamatos elérhetőség elvárása és a nem megfelelő tartalmak/funkciók. Emellett elvonja az időt a szabadidős tevékenységektől, a barátokkal és családdal töltött időtől, a játéktól, az olvasástól és más, elmélyülést igénylő tevékenységektől.

A bizottság javasolja, hogy a technológiai vállalatokat kötelezzék a gyermekek védelmére a „függőséget okozó” dizájntól és a nem megfelelő tartalomtól, a szülők pedig ne adjanak okostelefont vagy tabletet a gyermekeknek 13 éves koruk előtt.

A bizottság elnöke, Rasmus Meyer a mobiltelefonok betiltását ahhoz hasonlította, mintha az iskolákban nem lenne szabad dohányozni.

Egy tavalyi francia jelentés is azt állapította meg, hogy 13 éves korukig nem szabadna engedélyezni a gyermekek számára az okostelefonok használatát. Franciaország 2018-ban megtiltotta, hogy az általános és középiskolások az iskola területén használják a telefonjukat, és 15 éves korig „digitális szünetet” vezetett be.

Norvégia nemrég jelentette be, hogy szigorú, 15 éves alsó korhatárt vezet be a közösségi médiára.

Elemzés

Az eredeti cikk több ponton is érzelmi hatást gyakorolt az olvasóra. A „riadalmat keltett” kifejezés például a digitalizáció negatív megítélését sugallja. A szakértői vélemények bemutatásakor pedig a negatív következményekre helyezték a hangsúlyt. A cikk feltételezésként tálalta, hogy a közösségi média függőséget okoz és káros hatással van a gyermekekre, bár ezt nem támasztja alá konkrét bizonyítékokkal.

A cikkben leírt állítások valósnak tűnnek, mivel a dán kormány valóban tervez ilyen intézkedéseket. A konklúzió az, hogy Dánia szigorítani kívánja a gyermekek mobiltelefon-használatát az iskolákban és azon kívül is.

Ennek az eseménynek potenciális hatása lehet a magyar közéletre is, mivel a dán intézkedések mintául szolgálhatnak a magyar döntéshozók számára is a gyermekek digitális eszközhasználatának szabályozásában.

(Forrás: 444.hu)