Alex Younger, a brit hírszerzés (MI6) volt vezetője egy interjúban kijelentette, hogy a nemzetközi kapcsolatokat jelenleg nem a szabályok vagy multilaterális intézmények, hanem az „erős emberek” közötti megállapodások határozzák meg. Az interjú a BCC Newsnight című műsorában hangzott el.

Younger a helyzetet a jaltai konferenciához hasonlította, ahol a nagyhatalmak vezetői döntöttek kisebb országok sorsáról. Úgy véli, hogy Donald Trump, Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping hasonló gondolkodásmódot képviselnek, szemben Európával.

Younger szerint a korábbi állapot, melyben az Egyesült Államok domináns szerepet játszott, nem tér vissza. Az Egyesült Államok befolyása csökkent, és az akarat is gyengült a globális rend fenntartására.

Younger úgy látja, hogy jelenleg befolyási övezetekről és megállapodásokról folynak tárgyalások, és Európa még nem ismerte fel ezt a valóságot. A hard power, nem pedig a soft power vagy az értékek számítanak a nemzetközi politikában. Younger szerint Európa előtt áll a kihívás, hogy helyet foglaljon ezekben a tárgyalásokban.

Az orosz-amerikai tárgyalásokkal kapcsolatban Younger úgy vélekedett, hogy azok hosszúak és bonyolultak lesznek, és Trump számára nehéz lesz olyan eredményt elérni, ami nem minősül megalázónak. Szerinte Trump és Putyin eltérő álláspontot képviselnek. Trump területi engedményekkel számol, míg Putyin célja Ukrajna szuverenitásának megszüntetése.

Putyin emellett a NATO határait az 1997-es állapotra kívánja visszaállítani, ami Trump számára nem prioritás. Younger szerint ez egy figyelmeztetés Európának, de úgy véli, hogy Európa megerősödve kerülhet ki a helyzetből. Az oroszok nem terveznek azonnali katonai akciót Varsó ellen, de megerősödhetnek, és idővel kiépíthetik katonai kapacitásaikat. Az európai NATO gazdaságilag jelentősen erősebb Oroszországnál, és képes megerősíteni magát. Ha ez nem történik meg, annak súlyos következményei lehetnek.

Younger szerint Trumpnak el kell magyaráznia, hogy Ukrajna szuverenitásának feladása súlyos hiba lenne. Feltételezi, hogy Trump tisztában van azzal, hogy Putyint nem szabad győzni hagyni, és emlékezhet az afganisztáni helyzetre is, ezért nem akarhat újabb kudarcot. Kína is felbátorodhatna egy orosz siker esetén.

Arra a kérdésre, hogy várható-e igazságos és fenntartható egyezség a tárgyalásokból, Younger nemmel válaszolt. Szerinte a helyzet pszichológiailag fontos pillanat Putyin számára, de ha nem éri el a céljait, nincs B-terve. Ha Trump felismeri, hogy Ukrajnának szabadnak kell maradnia, az jó, de ha az Egyesült Államok kivonul, és Európára bízza a helyzetet, az problémát jelent.

Catherine Belton Oroszország-szakértő újságíró szerint Putyin elégedett a helyzettel. Állítása szerint orosz oligarchák azt mondták neki, hogy Trumpot támogatják, és koccintottak az elnökké válásakor. Szerintük eljött az „erős emberek” ideje, akik felosztják a világot. Egy oligarcha azt mondta, hogy Trump érdeklődött Grönland, Panama, Kanada és Gáza iránt, és ha az oroszok elismerik az Egyesült Államok befolyását a nyugati féltekén, akkor az Egyesült Államoknak is el kell ismernie az orosz befolyási övezetet, beleértve Ukrajnát és Közép-Ázsiát.

Belton szerint Putyin hatalomra kerülése kedvező volt az oroszok számára, mert az orosz gazdaság nem volt jó állapotban, és a jelenlegi katonai termelést körülbelül egy évig tudják fenntartani. Véleménye szerint az oroszok Trump üzleti érdekeire és hiúságára próbálnak hatni, és esetleg több száz milliárd dolláros ajánlatokat tettek neki. Belton szerint Trump „akvizíciós fázisban” van, és az oroszok könnyen tudják manipulálni.

Elemzés:

Az eredeti cikk több ponton is érzelmi hatást próbált gyakorolni az olvasóra. Például a „csak Európa nem ébredt rá” kifejezés sürgető és lekezelő, sugallva, hogy Európa naiv és lemaradt a valóságtól. A „rémálom lehet belőle” kifejezés félelmet kelt, míg a „potyautas üzemmódban volt” kifejezés negatív képet fest Európáról.

A cikkben több feltételezés is következtetésként van tálalva. Például Younger feltételezi, hogy Trump és Putyin gondolkodásmódja hasonló, és hogy Trump területi engedményekkel számol. Belton feltételezi, hogy az oroszok Trump üzleti érdekeire és hiúságára próbálnak hatni, és hogy Trump „akvizíciós fázisban” van. Ezek az állítások spekulatívak, és nem támasztják alá bizonyítékok.

A cikkben tett állítások valóságtartalma nehezen ellenőrizhető, mivel sok állítás véleményen alapul. Younger és Belton szakértői véleménye értékes lehet, de nem feltétlenül tükrözi a teljes valóságot.

A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy a nemzetközi kapcsolatok átrendeződnek, és az „erős emberek” közötti megállapodások egyre fontosabbá válnak. Európának fel kell készülnie erre a változásra, és meg kell erősítenie pozícióját a nemzetközi politikában.

Ez az esemény hatással lehet a magyar közéletre, mivel Magyarország az Európai Unió tagja. Ha Európa nem tud megerősödni a nemzetközi politikában, az Magyarországra is negatív hatással lehet.

(Forrás: 444.hu)
Kép: Truth Matters/X