Egy, az Európai Parlament megbízásából készült Eurobarometer felmérés szerint, mely a 16-30 év közötti korosztályt vizsgálta, a magyar válaszadók 30 százaléka nyilatkozott úgy, hogy támogatja az Európai Uniót és annak jelenlegi működését. További 20 százalékuk jelezte, hogy elviekben támogatják az EU-t, de nem a jelenlegi formájában.

A felmérés szerint a 2021-es adatokhoz képest a „támogatom az EU-t” választ adók aránya Magyarországon 8 százalékkal csökkent. Hasonló csökkenés történt Máltán is, azonban ott a „támogatom, de átalakítva” választ adók aránya 10 százalékkal nőtt. Magyarországon ebben a kategóriában is 3 százalékos csökkenés volt tapasztalható, miközben az uniós átlag 4 százalékos növekedést mutatott.

A felmérésben résztvevő magyar fiatalok 26 százaléka euroszkeptikusnak, 8 százaléka pedig EU-ellenesnek vallotta magát.

A magyar válaszadók 58 százaléka állította, hogy gyakran vagy nagyon gyakran találkozik hamis hírekkel vagy dezinformációkkal egy héten belül. Ez az arány Málta után a második legmagasabb az EU-ban.

A felmérés szerint a magyar fiatalok 24 százaléka mondta, hogy elsősorban a nemzeti öntudatukhoz kapcsolódnak. Ugyanakkor a legtöbben (20 százalék) egyenlő erejű, vagy épp ugyanúgy gyenge (13 százalék) nemzeti, helyi és uniós kötődésről számoltak be.

A felmérés azt is vizsgálta, hogy a fiatalok mennyire érzik, hogy értik az EU működését. A magyar fiatalok az EU működésének megértését illetően a felmérésben résztvevő országok közül az utolsók között szerepelnek, konkrétan 29 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy érti az EU működését.

A politikai részvételt vizsgáló kérdésekben (pl. petíció aláírása, termék bojkottálása, politikai témájú posztolás) a magyar fiatalok a 27. helyen állnak a 27 tagállam közül.

Az alapvető értékek közül a magyar fiatalok 51 százaléka az emberi jogok, béke és demokrácia védelmét emelte ki. Az emberi méltóságot, beleértve a halálbüntetés, kínzás és rabszolgaság tilalmát, a románokkal holtversenyben a legkevesebben (21 százalék) jelölték meg fontosnak.

Az EU három legfontosabb feladata közül a magyarok a legkisebb arányban (21 százalék) említették a környezetvédelmet és éghajlatváltozást, valamint a védelempolitikát (13 százalék). Az oktatást viszont a svédekkel együtt a legmagasabb arányban (36 százalék) tartották fontosnak.

A magyar fiatalok 43 százaléka a megélhetési költségeket tartja a legfontosabb prioritásnak a következő öt évre, ami megegyezik az uniós átlaggal.

A magyar fiatalok a Facebookról (55 százalék), valamint a TikTokról vagy az Instagramról (49 százalék) szerzik a híreket a közösségi médiában. Az X-et és a WhatsAppot kevésbé használják hírforrásként.

Elemzés

Az eredeti cikk több ponton is érzelmi hatást próbált elérni az olvasónál. Például a „történetesen” szó használata a dezinformációval való találkozás gyakoriságának említésekor azt sugallja, hogy ez a tény valamilyen módon összefügg az EU-val kapcsolatos attitűdökkel, bár erre nincs közvetlen bizonyíték. A cikk továbbá összehasonlításokat tesz más országokkal, ami önmagában nem probléma, de a megfogalmazás („a legkevésbé”, „az utolsók között”) negatív konnotációt hordoz, és azt sugallja, hogy a magyar fiatalok valamilyen szempontból „rosszabbak” másoknál. Az EU-ellenesekre való utalás pedig negatív felhangot ad a cikknek.

A cikkben több feltételezés is megjelenik következtetésként. Például a cikk sugallja, hogy a magyar fiatalok alacsonyabb EU-támogatottsága összefüggésben lehet a dezinformációval való gyakori találkozással, de ezt nem támasztja alá konkrét bizonyítékokkal. Hasonlóképpen, a politikai részvétel alacsony szintjét összekapcsolja az EU-val kapcsolatos attitűdökkel, anélkül, hogy ezt közvetlenül igazolná.

A cikkben tett állítások forrása az Eurobarometer felmérés, mely egy reprezentatív kutatás, így az adatok valószínűleg megfelelnek a valóságnak a felmérés időpontjában. Azonban fontos megjegyezni, hogy a közvélemény idővel változhat, és a felmérés csak egy pillanatfelvételt nyújt.

A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy a magyar fiatalok körében az EU támogatottsága alacsonyabb az uniós átlagnál, és hogy a dezinformációval való találkozás, valamint a politikai részvétel alacsony szintje jellemző rájuk. Azonban fontos hangsúlyozni, hogy ezek az adatok nem feltétlenül jelentenek ok-okozati összefüggést, és további kutatásokra van szükség a jelenségek mélyebb megértéséhez.

Az esemény (ti. az Eurobarometer felmérés eredményei) potenciálisan hatással lehet a magyar közéletre, különösen az EU-val kapcsolatos vitákra. Az eredmények felhasználhatók érvelési alapként mind az EU-t támogató, mind az EU-t kritizáló oldalon. A felmérés rámutat arra, hogy a fiatal generáció megszólítása és az EU-val kapcsolatos tájékoztatás javítása fontos feladat lehet a jövőben.

(Forrás: telex.hu)