Környezet
Földrengés Horvátországban: 4,9-es erősségű szeizmikus aktivitást mértek a Dinári-hegységben
2025. február 11-én, egy közepes erősségű földrengés rázta meg Horvátországot. A földrengés időpontja 18:43 volt, a rengés epicentruma Gospićtól 24 kilométerre volt.
A magyarországi Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium adatai szerint a földrengés a Richter-skála szerint 4,9-es erősségű volt, és 10 kilométeres mélységben keletkezett. Az obszervatórium regisztrálta a rengést, de Magyarországról nem érkezett bejelentés észlelésekről.
A horvát Index.hr hírportál szerint a földrengés epicentruma Starigrad Paklenicától 15 kilométerre volt, és a rengés erőssége 4,8-as volt. A földmozgást Bosznia-Hercegovinában és Zadar megyében is érezni lehetett. A hírportál szerint nem érkezett jelentés jelentős károkról vagy sérülésekről.
Az Index.hr hírportálon közzétett videó a zlarini kikötő webkamerájának mozgását rögzítette a földrengés idején.
Gospić a Dinári-hegységben található, amely szeizmikus szempontból aktív terület. A térségben korábban is előfordultak földrengések. Ezeket az Adriai- és az Eurázsiai-lemezek mozgásai okozzák, amelyek feszültséget generálnak a földkéregben.
A legutóbbi jelentős földrengés Horvátországban 2020. december 29-én történt Petrinyában. A 6,4-es erősségű földrengésben heten meghaltak és 28-an megsérültek. A földmozgást Magyarországon, Ausztriában és Olaszországban is érezni lehetett.
Elemzés
Az eredeti cikk szenzációhajhász cím helyett a tényekre koncentrál. A „közepesen erős” jelző használata a földrengésre szubjektív értékelés, ezért az új cikk kerüli ezt a minősítést. Az eredeti cikk nem tartalmazott nyelvi eszközöket, amelyek kifejezetten érzelmi hatást céloztak volna meg, de a tények szelektív bemutatásával (pl. a korábbi, súlyosabb földrengés említésével) befolyásolhatta az olvasó benyomásait. A cikkben tett állítások megfelelnek a valóságnak, amennyiben a hivatkozott források (Időkép, Index.hr, Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium) pontos adatokat közöltek. A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy Horvátország szeizmikusan aktív terület, és a jövőben is számítani lehet földrengésekre. Ennek az eseménynek közvetlen hatása a magyar közéletre valószínűleg nincs, de felhívhatja a figyelmet a szeizmikus kockázatokra a Kárpát-medencében is.
(Forrás: telex.hu)
(Kép: pexels.com)
Tetszett a cikkünk?
Az Okoshír 2024 novemberében azzal a céllal indult, hogy egy új, tiszta hangot képviseljen a magyar médiában.
A három alapító a kezdetektől fogva, főállás mellett, önerőből készíti a tartalmakat.
Mégis, az Okoshír rengeteg interjút, beszámolót és hírt szállít az olvasóknak.
Ahhoz, hogy még több emberhez eljuthassunk, és magasabb minőségben még több interjút készíthessünk, kérjük, támogass minket!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Környezet
Feljelentést tesz a XII. kerületi önkormányzat a vaddisznócsapda megrongálása miatt
A XII. kerületi önkormányzat tájékoztatása szerint két személy az éjszakai órákban szándékosan kinyitotta az egyik kihelyezett vaddisznó-befogó ketrecet. Az akció során összesen tíz, már csapdába ejtett állat jutott vissza a szabadba. Az eseményt a helyszínen üzemelő vadkamera rögzítette, a felvételeket a hatóságok rendelkezésére bocsátják.
Az önkormányzat közleményében hangsúlyozta, hogy az elkövetők tevékenysége veszélybe sodorta a környéken élőket és akadályozta a szakemberek tervezett állománygyérítési munkáját. A kerület vezetése szerint a vaddisznók túlszaporodása miatt hozott intézkedések a közterületek védelmét és a lakók nyugalmát szolgálják.
Száz feletti befogás és jövőbeni tervek
A Hegyvidéken az elmúlt időszakban modern, távvezérléssel és biztonsági kamerákkal felszerelt csapdákat telepítettek. A program kezdete óta összesen 106 vaddisznót sikerült így eltávolítani a lakott területek közeléből. Az önkormányzat a Pilisi Parkerdő Zrt. szakembereivel szoros együttműködésben kezeli a helyzetet.
Március első felében várható az eddigi eredmények átfogó kiértékelése. A szakértők ekkor döntenek arról, hogy a jelenlegi csapdázási módszer elegendő-e, vagy szükség van-e egyéb gyérítési technikák bevezetésére. Az önkormányzat szerint a 2019 óta felhalmozódott többletállomány miatt a probléma csak hosszú távú, következetes munkával orvosolható.
Éles ellentétek a lakosság és az állatvédők között
A vaddisznók jelenléte és az állomány szabályozása jelentősen megosztja a helyi közösséget. Míg a kerttulajdonosok és a kisgyermekes szülők egy része a biztonság érdekében követeli az állatok eltávolítását, addig egyes állatvédelmi csoportok élesen ellenzik a befogott példányok elpusztítását. Korábban előfordult, hogy szokatlan módszerekkel próbálták távol tartani a vadakat a csapdáktól.
Szakértői vélemények szerint a konfliktus gyökere az urbanizációban, a városi pufferzónák beépítésében és az erdei vadászati szokások megváltozásában keresendő. Mivel az állatok áttelepítése jogszabályi és egészségügyi okokból nem megoldható, a hatóságok jelenleg a csapdázást és a kilövést látják az egyetlen járható útnak a populáció kontrollálására.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
Az eredeti beszámoló az önkormányzat rendfenntartó szerepét erősíti meg, miközben az állatvédőket és az akcióban résztvevőket felelőtlen, a közbiztonságot veszélyeztető elemként mutatja be. A cél a hatósági fellépés (kilövés/csapdázás) társadalmi elfogadtatása a biztonságra való hivatkozással.
A forrásszöveg érzelmileg telített kifejezéseket használ az ellentét szítására. A „nagy dózisú altatólövedékekkel a túlvilágra küldése” fordulat egyszerre próbálja eufemizálni és drámaivá tenni a pusztítást. A kritikusokat „hevesebb vérmérsékletű állatvédők” jelzővel illeti, ami egyfajta érzelmi instabilitást sugall a racionális önkormányzati érvekkel szemben.
A szöveg nem tér ki arra, hogy miért nem opció az állatok elszállítása (például az afrikai sertéspestis miatti szigorú korlátozások). Továbbá említést tesz a „trófeavadászatról” mint kiváltó okról, de nem fejti ki, hogy a vadászati nyomás pontosan hogyan kényszeríti az állatokat a lakott területekre, így a felelősség egy része homályban marad.
Kép: Budapest XII. kerület – facebook képernyőkép
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Környezet
Kritikusan veszélyeztetett farkaspókfaj szaporodott a Fővárosi Állatkertben
A Hogna ingens elnevezésű farkaspókfaj néhány ezer példánya él már csak a vadonban. Ez az ízeltlábú kizárólag a Madeira-szigetekhez tartozó Deserta Grande-szigeten, azon belül is a Vale da Castanheira völgyben őshonos.
Az állatállományt jelenleg egy invazív fűféle, a Phalaris aquatica terjedése veszélyezteti. Ez a növény kiszorítja az őshonos flórát, ami közvetve az ízeltlábúak életterének beszűküléséhez vezet. A szakértők jelenleg is egyeztetnek a védekezési stratégiákról, hogy megóvják a sziget ökológiai egyensúlyát.
Nemzetközi összefogás a fajmentésért
A faj a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös listáján a kritikusan veszélyeztetett kategóriába tartozik. A célzott állatkerti szaporítás 2016-ban vette kezdetét a Bristoli Állatkertben, összesen 25 egyed bevonásával. A budapesti intézmény három évvel ezelőtt vált a program részévé.
A Fővárosi Állat- és Növénykertben jelenleg húsz kifejlett példányt gondoznak. A nőstények alkalmanként 20–100 petét raknak le, amelyekből a környezeti viszonyoktól függően 2–4 hét alatt kelnek ki az utódok. Az önálló élet megkezdéséig a fiatal pókok az anyaállat hátán tartózkodnak.
A szakemberek a közeljövőben különválasztják az utódokat a további nevelés érdekében. A nemzetközi fajkoordinátorokkal történő egyeztetés után meghatározzák a példányok további sorsát. Egy részük Budapesten marad, mások európai társintézményekbe kerülnek, vagy visszatelepítik őket az eredeti élőhelyükre.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
A szöveg elsődleges célja a figyelemfelhívás a biodiverzitás csökkenésére és az állatkertek természetvédelmi szerepének hangsúlyozása. A narratíva a „mentőakció” keretezését használja, ahol az emberi beavatkozás (fajmegőrzési program) az egyetlen megoldás a faj kihalása ellen.
Az eredeti forrás antropomorfizáló nyelvezetet használt, például a „pókunk hátán valójában a gyerekei” kifejezéssel, ami érzelmi kötődést próbál kialakítani egy alapvetően sokakban ellenszenvet keltő állatcsoporttal. A „dudorok” kifejezés használata pedig eufemizálja a biológiai látványt a befogadhatóság érdekében.
A cikk kizárólag az érintett intézmény (Fővárosi Állatkert) közösségi médiában közzétett állításaira támaszkodik. Nem szólaltat meg független ökológust vagy a Madeira-szigetek természetvédelmi hatóságait, így a projekt nehézségeiről vagy esetleges kudarcaival kapcsolatban nem kapunk információt.
A szöveg nem részletezi a visszatelepítés sikerességének esélyeit. Bár említik az invazív fűfélét, elhallgatják, hogy amíg az élőhelyi probléma nem oldódik meg a Deserta Grande-szigeten, a fogságban szaporított egyedek szabadon engedése nem jelenthet fenntartható megoldást.
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
-
Közélet-Politika3 napja
Rekordszámú külképviseleti regisztráció várható az áprilisi választáson
-
Közélet-Politika2 napja
Zelenszkij: Hogyan láthatná Orbán, hogy a föld alatt mi történik a csővel?
-
Közélet-Politika6 órája
Jogerős ítélet: Nem a Tisza Párt készítette az Index által bemutatott adótervezetet
-
Belföld24 órája
Több mint 471 ezer határon túli magyar regisztrált az áprilisi választásokra
-
Közélet-Politika2 napja
Magyar Péter bejelentette a Tisza Párt országos listájának vezetőit
-
Közélet-Politika10 órája
A Kúria határozata szerint a közmédia Facebook-oldalán is kötelező a kiegyensúlyozott tájékoztatás
-
Belföld2 napja
Biztonsági protokollmulasztás gyanúja miatt töröltek kormányzati fotókat Paksról
-
Közélet-Politika2 napja
Adatvédelmi vizsgálatot kezdeményez a Medián a kiszivárgott adatok ügyében