Kultúra
Boldog Özséb: A Pálos Rend alapítója – történelem és örökség
Özséb születési dátuma pontosan nem ismert, de feltehetően 1200 körül született Esztergomban, Magyarország akkori fővárosában. Szülei az esztergomi káptalani iskolában taníttatták, amelyet Szent István király alapított 1028-ban. Fiatal korától kezdve vallásos életet élt, imádkozott, böjtölt és sokat tanult. Az egyházi szolgálatra való elhívását követve az esztergomi főkáptalan tagja lett.
A Remetei Élet Kezdete
Szerzetesi életmódja során vagyonát a szegények között osztotta szét. Különösen az egyházjog iránt érdeklődött, és aktívan írt és olvasott. Munkáinak egy része a tatárjárás során elveszett. A tatárjárás utáni pusztítás hatására elmélyítette imádságait és vezeklését. (Megjegyzés: Az eredeti szövegben megfogalmazott érzelmi megnyilvánulások, mint pl. a „megrendítette”, „megerősítette” szubjektív értékelések.) Érdeklődést mutatott a ferences és domonkos rendek esztergomi tevékenysége iránt. 1246-ban lemondott kanonoki tisztségéről, vagyonát szétosztotta, és Vancsai István esztergomi érsek engedélyével a mai Pilisszántó közelében remeteként élt. Barlangjának bejáratánál egy keresztet állított fel a „in cruce salus” (a keresztben az üdvösség) felirattal.
A Pálos Rend Megalapítása
Özséb látomása volt, melyben sok apró lángot látott egyesülni egy nagy fénycsóvává. Ezt úgy értelmezte, mint Isten akaratát a Pilisben élő remeték összegyűjtésére és közösséggé szervezésére. 1250-ben Pilisszántó mellett templomot és kolostort építettek. Rómába utazott IV. Orbán pápához a rend alapításának jóváhagyásáért, melyet Aquinói Szent Tamás is támogatta. A rend végleges jóváhagyását V. Kelemen pápa adta meg 1308-ban. A rendet Remete Szent Pál oltalmába ajánlotta.
A Rend Fejlődése és Hatása
Özséb húsz éven át vezette a rendet. Az 1256-os esztergomi zsinat jegyzőkönyvét „Özséb, Első Remete Szent Pál rendjének provinciális perjele” néven írta alá. A rend tagjait pálosoknak vagy fehér barátoknak nevezték. A XV. századra a rend létszáma Magyarországon elérte a 900-at. Támogatták őket Károly Róbert, Nagy Lajos és Mátyás király is. (Megjegyzés: Az eredeti szövegben használt „elkötelezett hazaszeretet” kifejezés szubjektív értékelés.) Martinuzzi Fráter György, egy jelentős szerepet betöltő személy az Erdélyi Fejedelemség történetében, szintén pálos barát volt. A törökdúlás és a későbbi üldöztetések, többek között II. József 1786-ban történt feloszlatási parancsa, jelentősen érintette a rendet. A rend csak 1934-ben tért haza, és a budapesti Gellérthegyen építették meg a Magyarok Nagyasszonya Sziklatemplomot. A kommunista diktatúra idején a templomot lezárták és a szerzeteseket elhurcolták. A templomot és a kolostort 1989-ben nyitották meg újra.
Özséb Halála és Öröksége
Özséb 1270. január 20-án halt meg Pilisszentkereszten. Halála után boldogként tisztelték, bár hivatalosan nem avatták boldoggá. Szent II. János Pál pápa 2004-ben engedélyezte tiszteletét, és 2008-ban nyilvános kultuszát. A Pálos Rend jelenleg mintegy 20 szerzetest számlál Magyarországon. (Megjegyzés: Az eredeti szövegben szereplő „csekély létszám” és „folyamatos erősödésben van” kifejezések értékelő jellegűek.) Pázmány Péter megállapítása szerint: „Te is Magyarország, édes hazám, a pálosokkal fogsz növekedni és ugyanazokkal fogsz hanyatlani.” A rend lelkisége ma is aktuális. Gérecz Attila költő 1955-ben írott Boldog Özséb himnusza is megemlíti ezt.
Elemzés
A cikkben található állítások nagyrészt megfelelnek a történelmi tényeknek, de bizonyos részekben szubjektív értékelések is megjelentek. A konklúzió az, hogy Özséb jelentős szerepet játszott a magyar történelemben a Pálos Rend megalapításával és a magyar kereszténység alakításában. A rend története tükrözi a magyar történelem viharos eseményeit. A cikkben leírtaknak nincs közvetlen hatása a jelenlegi magyar közéletre, de a történelmi emlékezet és a vallási identitás szempontjából jelentősége van. A Pálos Rend mai napig működő közösség, melynek története és lelkisége tanulságos lehet a mai kor emberének is. A rend létszámának változása nem feltétlenül mutat hanyatlást vagy fejlődést, inkább az idők változásait tükrözi.
(Forrás: demokrata.hu)
(Kép: Wikimedia Commons)