E. Wayne Merry 1994-ben írt távirata, melynek címe „Mégis, kinek az Oroszországa? A kölcsönös, jó szándékú tisztelet útja” volt, 2024 decemberében került nyilvánosságra egy hosszantartó jogi eljárás után. A dokumentum a Szovjetunió összeomlását és az azt követő oroszországi fejleményeket elemzi.
Merry, aki az amerikai külügyi szolgálatban dolgozott, Moszkvában töltött szolgálata során (1991-1994) a szovjet rendszer összeomlásának első kézből volt tanúja. A táviratban leírja, hogy a washingtoni döntéshozók körében jellemző volt az önelégültség a Szovjetunió jövőjét illetően. Egyes magas rangú tisztviselők például úgy vélték, hogy Gorbacsov már minden szükséges reformot végrehajtott, és Oroszországot csak egy hosszabb, lassú hanyatlás várja. Merry ezzel szemben jelentős változásokra számított, ezt a véleményét azonban a washingtoni vezetés nem osztotta.
Megjegyzés: Merry állítása a washingtoni vezetés önelégültségéről szubjektív értékelés, amelyet további forrásokból kellene alátámasztani.
Az 1991-es puccs és következményei
1991. augusztus 19-én keményvonalas kommunista erők puccsot kíséreltek meg Mihail Gorbacsov ellen. A puccs kudarcba fulladt, jelentős szerepet játszott Borisz Jelcin, aki a szovjet köztársaságok nagyobb autonómiáját támogatta. A puccs kudarca a Szovjetunió felbomlásához vezetett. A balti államok, Ukrajna és Fehéroroszország kikiáltotta függetlenségét, és 1991. december 25-én Gorbacsov lemondott.
Jelcin reformprogramja és következményei
A független Oroszország élén Borisz Jelcin átfogó reformprogramot indított, amely a piacorientált gazdaságra való átállást célozta. Ez a program a Washingtoni Konszenzuson (a Nemzetközi Valutaalap, a Világbank és az amerikai pénzügyminisztérium által kidolgozott tízpontos iránymutatás) alapult. A gyors privatizáció azonban gazdasági nehézségeket, mély recessziót és elszabadult inflációt eredményezett, ami milliók elszegényedéséhez vezetett. A privatizáció során a vagyon jelentős része kevés kézbe koncentrálódott, létrehozva az oligarchák rétegét, és erősödött a szervezett bűnözés és korrupció.
Politikai következmények és a 1993-as parlamenti válság
A gazdasági és társadalmi káosz politikai válsághoz vezetett. Jelcin 1993 szeptemberében feloszlatta a parlamentet, amire a parlament az elnök intézkedéseinek érvénytelenségét nyilvánította ki. A konfliktus a katonaság bevetésével oldódott meg, több száz halálos áldozattal. Jelcin ezt követően új alkotmányt vezetett be, megnövelve az elnöki hatalmat.
Az 1993-as parlamenti választásokon a várakozásokkal ellentétben nem a reformerek, hanem Vlagyimir Zsirinovszkij nacionalista pártja szerzett jelentős támogatottságot.
Merry távirata és a Hosszú Távirat
Merry 1994-es távirata a szovjet-orosz átalakulásról szól, és eltér a washingtoni konszenzus véleményétől. A dokumentum összehasonlítható George Kennan 1946-os „Hosszú Táviratával”, amely jelentős hatással volt a hidegháború alatti amerikai külpolitikára.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaElemzés
A cikkben szereplő állítások nagyrészt a történelmi eseményeken alapulnak, és ellenőrizhető forrásokból származnak. Azonban fontos megjegyezni, hogy Merry elemzése a washingtoni hozzáállásról szubjektív megállapítás. A cikkből levonható következtetés, hogy a gyors, felülről vezetett gazdasági reformok nem feltétlenül vezetnek automatikusan demokratikus és prosperáló társadalomhoz, sőt, súlyos társadalmi és politikai következményekkel járhatnak. Ez az esemény a magyar közéletre abban a tekintetben lehet hatással, hogy rávilágít a rendszerváltáskori gazdasági reformok lehetséges buktatóira, és segíthet a jövőbeni hasonló folyamatok megértésében és tervezésében.
(Forrás: 444.hu)
(Kép: Velky Vezír/X)