A vállalati növekedési kilátások

A Randstad 2025. januári munkaerőpiaci kutatása szerint a megkérdezett közel 400 magyar gazdasági vezető közül egyharmaduk a létszám növelését, negyedük pedig a csökkentést tervezi. A cégek 50%-a várja az árbevétel emelkedését, ami 5 százalékponttal magasabb, mint 2024-ben. Az árbevétel csökkenését várók aránya 12%-ról 9%-ra csökkent. A regionális összehasonlításban a magyar cégek nagyobb aránya számít növekedésre (50%), mint a román (43%) és cseh (29%) cégek.

A várt növekedés mértéke az infláció csökkenésével szerényebb. A várakozások kevésbé szélsőségesek, mint 2024-ben. Kivételt képez az autóipar, ahol jelentős nehézségekről számolnak be. A zöldmezős beruházások azonban pozitív kilátásokkal indulnak.

15% feletti növekedést a cégek 10%-a vár, ami 5 százalékponttal alacsonyabb, mint 2024-ben. A 4-6% közötti növekedést várók aránya 36%.

Iparági trendek

Az FMCG szektorban a cégek 75%-a vár növekedést (többnyire 4-6% között). Az élményalapú ipar és a kereskedelem is pozitív kilátásokkal rendelkezik. A logisztikai szektorban az üzemanyagárak növekedése befolyásolja a várakozásokat. Az IT/telekommunikáció, szolgáltatások és pénzügyi szektor kevésbé optimista, mint 2024-ben.

Az építőiparban a növekedést várók vannak többségben. A szolgáltató központok kevésbé optimisták (32%), de a forint gyengülése kedvező hatású lehet az euróban/dollárban kapott fizetésükre. A magasabb hozzáadott értékű munkák felé tolódnak a szolgáltató központokban a munkahelyek, az egyszerűbb feladatok áthelyezése miatt.

Az ipari gyártók körében 6 százalékponttal nőtt a növekedést várók aránya. A kereskedők iránti kereslet 9 százalékponttal nőtt. A HR-esekre és beszerzőkre vonatkozó kereslet változatlan maradt.

Munkaerőpiac és bérek

A megkérdezett cégek többsége (96%) béremelést tervez, 87% egy lépésben. A cégek 25%-nál kevesebb 5% alatti emelést tervez, 61% 6-10% közötti emelést, 8% pedig 11-15% közöttit. 15% feletti emelésre egyetlen cég sem számít. A cseh cégek többsége (69%) maximum 5%-os emelést tervez, a románok 43%-a 6-10%-ost.

A legalacsonyabb béremelést az autóiparban várják, míg a legmagasabbat az élelmiszeriparban és logisztikában. Az élelmiszeriparban minden ötödik cég 15%-os emelést is tervez. A dolgozók 62%-a 15% feletti béremelést szeretne.

Demográfiai és munkaerő-piaci kihívások

A KSH adatai szerint 2024-ben 98 000 18 éves lakos élt Magyarországon, szemben a 113 000 65 év felettivel. Az elvándorlás jelentős mértékű, és a külföldön élő magyarok jelentős összeget utalnak haza (kb. 3,5 milliárd dollár évente), de ez az összeg csökkenő tendenciát mutat. Magyarországon minden nyolcadik cég nem pótolja a távozókat.

A megkérdezett cégek 11%-a tervezi, hogy EU-n kívülről vesz fel fehérgalléros, 9%-uk pedig fizikai dolgozót.

Távoli munkavégzés és mesterséges intelligencia

A távoli munkavégzés egyre elterjedtebb. Azok a cégek, amelyek nem kínálják ezt a lehetőséget, hátrányba kerülhetnek a tehetséges munkaerő vonzásában. A távoli munkavégzést nem engedélyező cégek aránya 17%-ra nőtt.

A mesterséges intelligencia alkalmazása növekszik (28%, szemben a tavalyi 19%-kal). A cégek több mint harmada biztosít AI képzést. Az AI-t főleg az adminisztrációban, marketingben és HR-ben használják.

Elemzés

A cikkben szereplő adatok a Randstad kutatásából származnak, és objektívnek tűnnek. A konklúzió az, hogy a magyar munkaerőpiac 2025-ben vegyes képet mutat. Vannak pozitív jelzések (növekvő árbevétel egyes szektorokban, béremelési tervek), de jelentős kihívások is fennállnak (elvándorlás, munkaerőhiány, a dolgozói elvárások és a vállalati lehetőségek közötti eltérés).

A magyar közéletre gyakorolt hatás jelentős lehet. A munkaerőhiány és az elvándorlás komoly gazdasági problémákat okozhat, a béremelési tervek és a reálbérek alakulása pedig a társadalmi elégedettségre is hatással lesz. A kormányzati politika hatékonysága és a munkaerőpiacra gyakorolt hatása további vizsgálatot igényel. A cikk nem tartalmaz olyan állításokat, amelyek nyilvánvalóan ellentmondanak a valóságnak.

Megjegyzés: A cikkben szereplő százalékos arányok a megkérdezett cégek körére vonatkoznak, és nem feltétlenül tükrözik az egész magyar gazdaság helyzetét.

(Forrás: portfolio.hu)
(Kép: pexels.com)