A költségvetési források elosztása során a kormánynak mérlegelnie kell a védelmi, oktatási és szociális kiadások, valamint a gazdaságfejlesztés közötti egyensúlyt. Nagy Márton a Nógrád Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara rendezvényén elsődleges fontosságúnak nevezte a gazdasági szektor támogatását. Érvelése szerint konjunktúra és adóbevételek nélkül a szociálpolitikai célok sem tarthatók fenn hosszú távon.

A tárcavezető hangsúlyozta, hogy jelenleg a hazai össztermék 6 százaléka jut közvetlenül a gazdaságra. A miniszter saját feladataként határozta meg, hogy a költségvetési tervezés során maximalizálja ezeket a forrásokat. Véleménye szerint a 3-4 százalékos növekedés elérése a pénzügyi stabilitás alapfeltétele.

Prioritások és területi különbségek

A támogatáspolitika irányvonalai között szerepel a kis- és középvállalkozások (kkv) előnyben részesítése a nagyvállalatokkal szemben. A miniszter ezt a kkv-szektor alacsonyabb hatékonyságával és versenyképességi hátrányával indokolta. Hasonló elv mentén a kormány a hazai tulajdonú cégeket és a vidéki helyszíneket részesíti előnyben a fővárossal szemben.

A Demján Sándor Program keretében 130 milliárd forintot különítettek el, amelyet kizárólag vidéki fejlesztésekre fordítanak. Az ágazati fókuszpontok között az élelmiszeripar, a gyógyszeripar, a logisztika és a hadiipar szerepel. Nagy Márton szerint a vállalkozások hatékonyságnöveléssel válaszolnak a jelenlegi kedvezőtlen európai konjunktúrára.

Növekedési kilátások és monetáris hatások

A magyar gazdaság jelenleg 0 és 1 százalék közötti növekedést mutat, ami elmarad a korábbi várakozásoktól. A miniszter visszautasította azokat a véleményeket, amelyek szerint a gazdaság válságközeli állapotban lenne. Kiemelte a reálbérek emelkedését és a fogyasztás bővülését támogató kormányzati intézkedéseket.

A jövő évi tervek szerint a gazdaságfejlesztési források kétharmada közvetlenül a kkv-szektort segíti majd. A Széchenyi Kártya Program iránti keresletet a kamatcsökkentések élénkítik, amit a kormány további likviditási hitelekkel kíván támogatni. A miniszter szerint az évi 6000 milliárd forintos ráfordítás egyedülálló az európai uniós tagállamok körében.

(Forrás: demokrata.hu)

Kép: Nagy Márton/Facebook

A legfrissebb gazdasági mutatók alapján a Magyar Nemzeti Bank (MNB) döntéshozói előtt megnyílt az út a monetáris kondíciók lazítására. Az elemzések szerint újraindulhat a kamatvágási ciklus, amelyre legutóbb közel tizennyolc hónappal ezelőtt volt példa.

A jegybanki döntést elsősorban a maginflációs mutatók alakulása támogatja. Az egyszeri, szezonális hatásoktól megtisztított maginfláció jelenleg 2,7 százalékon áll. Ez az érték elmarad a jegybank által meghatározott inflációs céltól, ami mozgásteret biztosít a Monetáris Tanács számára a hitelkamatok mérsékléséhez.

Kormányzati intézkedések és piaci várakozások

A monetáris politika mellett a fiskális oldal is beavatkozott a piaci folyamatokba. A Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatása szerint a kormány május végéig meghosszabbította az élelmiszerár-stopot. Az intézkedés célja a fogyasztói árak stabilitásának fenntartása a tavaszi hónapokban.

Gazdasági szakértők hangsúlyozzák a januári adatok kiemelt jelentőségét. Ebben az időszakban a vállalatok többsége végrehajtja az éves átárazásokat, így a most mért adatok irányadóak a 2026-os év egészére vonatkozóan. A piaci konszenzus szerint a jelenlegi trendek alapján az év hátralévő részében mérsékeltebb áremelkedési ütem várható.

Az élelmiszerárak alakulása

A fogyasztói kosár egyik legfontosabb elemét képező élelmiszerek esetében jelentős lassulás tapasztalható. Az adatok szerint az élelmiszerárak éves szinten mindössze 1,3 százalékkal nőttek. Ez az érték érdemben hozzájárult a teljes inflációs mutató csökkenéséhez, ugyanakkor a bázishatás is szerepet játszik a számok alakulásában.

(Forrás: demokrata.hu)