Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Russia Today televíziónak adott interjújában reagált Emmanuel Macron francia elnök legutóbbi nyilatkozataira. A miniszter kifogásolta a francia fél kommunikációs stílusát a két ország közötti kapcsolatfelvételi kísérletek kapcsán. Lavrov szerint a nyilvános bejelentések helyett a közvetlen megkeresés lenne a célravezető módszer.

Az orosz diplomácia vezetője hangsúlyozta, hogy Vlagyimir Putyin továbbra is kész a komoly javaslatok megvitatására. Úgy fogalmazott, hogy az orosz elnök minden megkeresést fogad, amennyiben az érdemi tartalommal bír. A nyilatkozat időzítése egybeesett a francia diplomáciai kar moszkvai látogatásával.

Magas szintű egyeztetés a háttérben

Emmanuel Bonne, a francia elnök diplomáciai főtanácsadója kedden Moszkvában folytatott tárgyalásokat orosz tisztviselőkkel. A tapasztalt karrierdiplomata Jurij Uszakovval, az orosz elnök külpolitikai tanácsadójával zárt ajtók mögött egyeztetett. Uniós diplomaták szerint a találkozó célja a Putyin és Macron közötti közvetlen párbeszéd feltételeinek megteremtése volt.

A két államfő 2022 februárja óta nem beszélt egymással közvetlenül. Macron korábban jelezte, hogy az európai hatalmaknak önálló tárgyalási pozíciót kell kialakítaniuk Moszkvával. Az elnök szerint az Egyesült Államok és Oroszország közötti elhúzódó tárgyalások mellett szükség van a közvetlen európai jelenlétre a konfliktus rendezésében.

Orosz reakció a kiszivárgott információkra

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtöki sajtótájékoztatóján érintette a francia küldöttség látogatását. A szóvivő nem cáfolta a találkozó tényét, de bírálta a francia fél információszivárogtatási gyakorlatát. Peszkov szerint az Élysée-palota forrásai rendszeresen juttatnak el bizalmas részleteket a médiához.

A szóvivő megerősítette a munkakapcsolat fennállását a két ország között. Ugyanakkor megjegyezte, hogy ezek a kapcsolatfelvételek jelenleg nélkülözik a valódi eredményeket és az érdemi tartalmat. Oroszország szolidaritásra hivatkozva tartózkodott a további részletes kommentároktól a tárgyalások kapcsán.

(Forrás: telex.hu)

Kép: Russian Foreign Ministry – МИД России/Facebook

A helyi lakosság körében növekszik az ellenállás a toborzók fellépése miatt. Több településen konfrontáció alakult ki a civilek és a katonai megbízottak között. A jelentések szerint az eljárások során alkalmazott fizikai bántalmazások egyes esetekben tragikus kimenetelűek voltak a kiképzőközpontokban.

Kárpátaljai áldozatok a mozgósítás során

Két konkrét haláleset váltott ki jelentős nemzetközi visszhangot a kárpátaljai magyar közösségben. Tavaly július 6-án a 45 éves, háromgyermekes Sebestyén József életét vesztette, miután a vádak szerint a toborzók bántalmazták. Az eset nagy felháborodást keltett Beregszászon, ahol a helyiek a hatóságok felelősségre vonását követelik.

Hasonló tragédia történt idén január 18-án, amikor a 41 éves gúti Reban Zsolt hunyt el egy kiképzőközpontban. A férfi gyermekkora óta súlyos szívbetegségben szenvedett, ennek ellenére alkalmasnak találták a szolgálatra. A család állítása szerint a fizikai megterhelés és a kényszerítő körülmények vezettek a halálához.

Politikai narratívák és az európai kontextus

Az ukrajnai események a magyar politikai színtéren is visszaköszönnek. Egyes vélemények szerint az Európai Unió és Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke támogatja a jelenlegi ukrán vezetést, és a magyar kormányváltásban érdekelt. Ezen érvelés szerint Magyar Péter fellépése és az Európai Néppárthoz való közeledése az ukrán integráció felgyorsítását szolgálja.

A vita középpontjában Magyarország háborúhoz való viszonya áll. Míg a kormány a békepárti álláspontot hangsúlyozza, addig a politikai ellenfelek eltérő megközelítést alkalmaznak a nemzetközi kötelezettségek terén. A brüsszeli döntéshozók és a magyar ellenzék közötti együttműködés megítélése továbbra is éles választóvonalat képez a hazai közéletben.

(Forrás: demokrata.hu)