A megújulók és fosszilis energiaforrások részesedése az EU áramtermelésében

2024-ben az Európai Unió áramtermelésének 49,15%-át megújuló energiaforrások adták. A fosszilis tüzelőanyagok részesedése 28%-ra csökkent. A nukleáris energia 24%-os részesedést ért el.

Az atomenergia maradt a legnagyobb egyedi energiaforrás (656,3 TWh). A szélenergia megelőzte a földgázt, a második helyet szerezve meg. A szélenergia-termelés 2021 óta 22%-kal nőtt. A nap- és vízenergia termelés 2023-hoz képest több mint 40 terawattórával nőtt.

Megjegyzés: Az atomenergia besorolása megújulóként vitatott, mivel nincs közvetlen károsanyag-kibocsátása, de nukleáris hulladékot termel.

Villamosenergia-árak

A másnapi áram ára éves szinten 97 euróról 82 euróra csökkent megawattóránként (MWh). Magyarországon az átlagos ár 100,69 euró volt MWh-onként. Ez az eltérés többek között a magasabb piaci árakkal és a gázerőművekre való nagyobb támaszkodással magyarázható Magyarországon és Kelet-Közép-Európában.

A magas földgázárak növelték a gázerőművek költségeit, ami a piaci mechanizmusok révén az áramárakba is beépült.

Energiafogyasztás és Jövőbeli Kilátások

Az Eurelectric adatai szerint az EU villamosenergia-fogyasztása 2024-es 2734 TWh-ról 2030-ra várhatóan 3551 TWh-ra emelkedik (23%-os növekedés). Magyarország 2024-ben több mint 48 TWh-t fogyasztott. Az EU fogyasztásának növekedése 2030-ra Magyarország teljes éves fogyasztásának 17-szerese lehet.

Ez a növekedés kihívást jelent az EU energiapolitikája, infrastruktúrája és fenntarthatósági céljai szempontjából. Szükséges a hálózatok modernizációja, a megújulók arányának növelése, az energiahatékonyság javítása és az energiafelhasználás optimalizálása. Az EU célja a végső energiafogyasztás 11,7%-os csökkentése 2020-hoz képest 2030-ra.

Energiaimport és Export

Az EU 2021-ben és 2022-ben nettó energiaimportőr volt, 2024-ben viszont nettó áramexportőr lett (+7894 GWh). Magyarország továbbra is nettó áramexportőr, bár az exportált mennyiség csökken.

Magyarország 2024-ben 10 850 gigawattóra (GWh) villamos energiát exportált, jelentős része Ukrajnába.

Elemzés

A cikkben szereplő adatok nagyrészt a megadott forrásokra támaszkodnak, és tényszerűnek tűnnek. A konklúzió, hogy az EU energiapolitikája jelentős kihívások előtt áll a fogyasztás növekedése és a fenntarthatósági célok elérése miatt, logikus következtetés az adatokból. A magyarországi helyzetre vonatkozó adatok kiemelik a gázerőművekre való támaszkodás és a magas gázárak hatását az áramárakra. Ez a helyzet a magyar közéletre nézve jelentős gazdasági és politikai következményekkel járhat, beleértve az energiafüggőség csökkentésére irányuló politikák fontosságát, a megújuló energiaforrásokba történő nagyobb befektetések szükségességét és a lakosság energiaár-érzékenységének kezelését.

(Forrás: portfolio.hu)
(Kép: Pexels.com)