Kínai Ingatlanárverések: Árverési Statisztikák 2024-ben

Egy felmérés adatai szerint 2024-ben 370 000 lakás került árverésre Kínában. Ez enyhe növekedést jelent a 2023-as 364 000-hez képest. Az eladott lakások száma 117 000 volt, összesen 163,6 milliárd jüan (kb. 8900 milliárd forint) értékben. Ez az összeg 1,9%-kal alacsonyabb az előző évihez képest.

Teljes Ingatlanárverési Piac

A kutatás kiterjedt az összes árverezett ingatlanra, beleértve a kereskedelmi, ipari ingatlanokat, telkeket, garázsokat és parkolóhelyeket is. A teljes szám 768 000 volt, ami 0,9%-os csökkenést jelent 2023-hoz képest.

Földrajzi Eloszlás

Az elárverezett lakások földrajzi eloszlása a következőképpen alakult:

• Harmad- és negyedrendű városok: 63 871 lakás
• Másodrendű városok: 45 997 lakás
• Elsőrendű városok (metropoliszok): 6994 lakás

Megjegyzés: A kínai városokat nem hivatalosan négy kategóriába sorolják gazdasági és kereskedelmi jelentőségük alapján. Az első szintű városok (Sanghaj, Peking, Kanton, Sencsen) a legfejlettebbek.

Időbeli Trendek

Az elárverezett ingatlanok száma 2020 óta folyamatosan növekszik.

Háttér: A Kínai Ingatlanpiac Válsága

A kínai ingatlanpiac problémái 2021-re nyúlnak vissza, amikor több eladósodott ingatlanfejlesztő cég került nehéz helyzetbe. A kormány szigorú intézkedései nem tudták teljesen megoldani a problémát, ami súlyos válsághoz vezetett az ágazatban, és negatívan érintette a fogyasztást és a háztartások kiadásait.

Kormányzati Válasz

A kínai vezetés jelenleg a közelmúltban bevezetett lazább fiskális és monetáris politika sikerében bízik, amelynek célja a piac stabilizálása.

Elemzés

A cikkben szereplő adatok a Reutersre hivatkoznak, ami megbízható forrásnak számít. Az állítások tényszerűek és számokkal alátámasztottak. A cikk nem tartalmaz szubjektív értékeléseket vagy véleményeket. A következtetés az, hogy a kínai ingatlanpiac továbbra is kihívásokkal küzd, bár az árverések száma növekszik. A kínai kormányzati beavatkozás hatása még nem egyértelmű.

A kínai ingatlanpiac válságának magyarországi közvetlen hatása elhanyagolható. Ugyanakkor a kínai gazdaság globális szerepe miatt a válság indirekt hatással lehet a magyar gazdaságra is, például a külkereskedelemen vagy a befektetési áramlásokon keresztül. A hatás mértéke azonban nehezen becsülhető, és további elemzést igényel.

(Forrás: portfolio.hu)
(Kép: Pexels.com)