A svéd igazságügyi minisztérium új stratégiát dolgozott ki a börtönökben tapasztalható férőhelyhiány kezelésére. A kormány nemzetközi megállapodás keretében észtországi börtönökbe szállítaná az elítéltek egy részét. Svédország havonta mintegy 3 millió forintnak megfelelő összeget fizetne Észtországnak minden egyes átszállított fogvatartott után.

A döntés hátterében a bűnözés elleni fellépés szigorítása áll, amely az elmúlt években jelentősen növelte a fogvatartottak számát. A svéd büntetés-végrehajtás adatai szerint a meglévő intézmények kihasználtsága elérte a kritikus szintet, így az új építkezések befejezéséig külső megoldásra van szükség. A javaslatot több civil szervezet és jogvédő csoport is kritizálja, elsősorban a fogvatartottak kapcsolattartási jogaira hivatkozva.

Diplomáciai feszültség a statisztikai adatok körül

A svéd közbiztonság helyzete nemzetközi szinten is politikai viták tárgyává vált. Ulf Kristersson svéd miniszterelnök és Orbán Viktor magyar kormányfő között nyilvános véleménycsere alakult ki a skandináv ország bűnözési mutatóiról. A magyar miniszterelnök közösségi médiaoldalán a svédországi bűnözői hálózatok tevékenységét és a kiskorúak érintettségét hangsúlyozta.

A magyar kormányfő bejegyzésében azt állította, hogy Svédországban több mint 280 kiskorú lányt tartóztattak le gyilkosságért. Ulf Kristersson valótlannak nevezte az állítást, és visszautasította a svéd társadalom állapotára vonatkozó megjegyzéseket. A svéd kormányfő szerint a magyar fél által közölt adatok nem felelnek meg a hivatalos rendőrségi statisztikáknak.

A bűnügyi mutatók összehasonlító elemzése

A statisztikai adatok alapján a svédországi erőszakos bűncselekmények száma emelkedő tendenciát mutat. A bandaháborúkhoz köthető incidensek gyakorisága nőtt, és a gyilkosságok aránya is meghaladta a magyarországi mutatókat. Míg százezer lakosra vetítve Svédországban 1,15 gyilkosság jut, addig Magyarországon ez az érték 0,72.

A mutatók változása mögött összetett folyamatok állnak. A két ország közötti rangsorbeli csere elsődleges oka a magyarországi adatok javulása az elmúlt évtizedben. 2013-ban a magyar mutató még 1,39 volt, ami magasabb a jelenlegi svéd értéknél. A svéd adatok ugyanakkor a 2013-as 0,91-es szintről emelkedtek a jelenlegi 1,15-re, ami a bűnüldözési stratégia felülvizsgálatát tette szükségessé.

(Forrás: telex.hu)

Újabb kárpátaljai magyar áldozatot követeltek az ukrajnai harcok, miután egy 36 éves aknaszlatinai férfi életét vesztette a fronton. A Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatása szerint a kormány a szokásos támogatást eljuttatja az elhunyt családjának. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közleményében kiemelte, hogy a háború kezdete óta immár közel száz magyar nemzetiségű áldozatról van tudomása a tárcának.

A tárcavezető a legutóbbi halálesetet a konfliktus súlyosbodásának jeleként értékelte. Kifejtette, hogy a napi szintű veszteségek közvetlenül érintik a magyar kisebbséget. A miniszter szerint minden egyes hadviseléssel töltött nap növeli a szenvedést és az áldozatok számát Ukrajnában.

Diplomáciai bírálat és béketervek

Szijjártó Péter a tragikus hír kapcsán éles kritikával illette az Európai Unió döntéshozóit. Véleménye szerint az uniós intézmények akadályozzák azokat az amerikai törekvéseket, amelyek a fegyveres konfliktus lezárására irányulnak. A miniszter sürgette, hogy a nemzetközi közösség a fegyverszállítások helyett a béketeremtésre fókuszáljon.

A kormányzati kommunikáció szerint Magyarország biztonságának záloga az eddigi stratégia fenntartása. A külügyminiszter összegzésében meghatározó szerepet tulajdonított Orbán Viktor miniszterelnöknek abban, hogy Európa és Oroszország között nem alakult ki közvetlen fegyveres összecsapás. A tárcavezető zárásként megismételte, hogy a háborúnak csak diplomáciai úton lehet véget vetni.

(Forrás: demokrata.hu)

Kép: Embassy of Ukraine in the USA / Посольство України в США Facebook