Christoph Ransmayr: Egy félénk férfi atlasza – elemzés

Christoph Ransmayr osztrák író, akinek művei a kortárs irodalomban jelentősnek számítanak. Korábbi művei között szerepel Az utolsó világ (posztapokaliptikus világ, az Ovidius-féle Átváltozások posztmodern újraírása), A Kitahara-kór (alternatív történelmi múlt a második világháború utáni Európáról), A repülő hegy (a modern ember és a természet kapcsolata) és Cox vagy az idő múlása (18. századi utazó története az idő természetéről).

Az „Egy félénk férfi atlasza” című könyv bemutatása

Ransmayr új könyve, az Egy félénk férfi atlasza egyedi jellegű útikönyv, amely nem követi a hagyományos földrajzi vagy irodalmi atlaszok struktúráját, sem a hagyományos útinapló formáját. A könyv leírásai nem feltétlenül követik a lineáris történetmesélés logikáját; nincs időrendi vagy földrajzi sorrend.

A könyv felépítése és tartalma

A könyv hetven rövid szöveget tartalmaz, melyek közül 69 Ransmayr saját élményeit, egy pedig a feleségét írja le. A szövegek különböző helyszíneket – Kínától Costa Ricáig, Tibetig – mutatnak be. A leírások töredékesek lehetnek, előzmények és következmények nélkül. (A „mintha egy álomban utaznánk…” megfogalmazás szubjektív értékelésnek tűnik.)

A tájleírások szimbolikus jelentéssel bírnak, a helyszínek belső állapotokat, szorongásokat, félelmeket vagy vágyakat tükröznek. A leírások gyakran veszélyes helyzeteket is tartalmaznak, természeti erők, vadállatok vagy az emberi társadalom kiszámíthatatlansága kapcsán. (Az „idealizálás” és a „veszélyek, félelmetesség, kiszámíthatatlanság” szavak szubjektív értékeléseket takarhatnak.)

Központi téma: az emberi sebezhetőség

A könyv központi témája az emberi sebezhetőség és törékenység, a természettel szembeni kiszolgáltatottság. Ez a téma egyéni és kollektív szinten is megjelenik. (Az „univerzálissá teszi a könyvet” és az „olvasó könnyen azonosulni tud” kijelentések szubjektív megállapítások.)

Példa a könyv leírásaira

A szöveg egy részlete: „Láttam egy kopár, lobogó kendőkkel vagy zászlócskákkal teleaggatott fát egy tengerparti út szélén…”. A leírás érzéki, részletes, a természeti elemeket hangsúlyozza.

A könyv stílusa és hatása

A könyv stílusa érzékletes, költői, de realista is egyben. A könyv nem könnyed olvasmány, elmélkedést igényel. (A „nyomasztó szépség” szubjektív értékelés.) A fordítás Adamik Lajos munkája.

Összegzés és elemzés

Az Egy félénk férfi atlasza egyedi megközelítésű útikönyv, amely a belső tájak feltárására fókuszál. A könyv állításainak valóságtartalmát nehéz objektíven megítélni, mivel a leírások szubjektív élményekre épülnek, a helyszínek valósághűsége nem ellenőrizhető. A könyv konklúziója az emberi sebezhetőség és a természettel való kapcsolat komplexitásának bemutatása. A könyv hatása a magyar közéletre minimálisnak tűnik, elsősorban az irodalmi életre lehet hatással.

(Forrás: telex.hu)
(Kép: Libri.hu)