Több európai ország – köztük Ausztria, Németország, Csehország, Svédország és Finnország – felfüggesztette a szíriai állampolgároktól érkezett menekültkérelmek elbírálását. A döntés a Szíriában bekövetkezett belpolitikai változások átértékelésére hivatkozik.

Ausztria: Menekültügyi eljárások felfüggesztése

Ausztriában Gerhard Karner belügyminiszter bejelentette a szíriai menekültkérelmek és a családegyesítési eljárások felfüggesztését. A miniszter a Szíria belpolitikai helyzetében bekövetkezett változásokra hivatkozott, hangsúlyozva a helyzet átértékelésének szükségességét. 2015 óta mintegy 87 000 szír állampolgár kapott menekültstátust Ausztriában. Megjegyzendő, hogy Karl Nehammer kancellár kormánya az elmúlt években több alkalommal is szigorította a menekültpolitikát.

Németország: Menekültkérelmek elbírálásának határozatlan idejű felfüggesztése

A Német Szövetségi Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BAMF) határozatlan időre felfüggesztette a szíriai menekültkérelmek elbírálását. A folytatás a Szíriában kialakuló helyzet alakulásától függ. A BAMF adatai szerint az év eleje óta 72 420 szíriai állampolgár nyújtott be menekültkérelmet Németországban, ebből 47 370 kérelmet még nem bíráltak el. Markus Söder bajor miniszterelnök nyilatkozata szerint felmerült a szíriai állampolgárok hazatelepítésének lehetősége is. (Ez a kijelentés a miniszterelnök véleményét tükrözi, és nem feltétlenül tükrözi a hivatalos német álláspontot.)

Svédország és Finnország: Elbírálás és kitoloncolás felfüggesztése

Svédországban a bevándorlási hivatal jogi osztályvezetője, Carl Bexelius bejelentette, hogy a szíriai menekültkérelmek elbírálása és a Szíriába történő kitoloncolások is felfüggesztésre kerültek. Finnországban Antti Lehtinen, a bevándorlási hatóság nemzetközi védelemért felelős részlegének igazgatója a YLE televízióban erősítette meg a kérelmek elbírálásának felfüggesztését.

Csehország: Menekültkérelmek elbírálásának felfüggesztése

Csehországban Vít Rakusan belügyminiszter az iDNES hírportálnak megerősítette, hogy a cseh hatóságok is felfüggesztették a szíriai menekültkérelmek elbírálását a Szíriában bekövetkezett helyzetváltozás miatt.

Magyarország és Izrael: Egyeztetés a szíriai helyzetről

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Izrael külügyminiszterével, Gideon Szaárral egyeztetett a szíriai helyzetről. A közlemény szerint mindkét ország a közel-keleti béke és stabilitás fontosságát hangsúlyozta, valamint a vallási közösségek és kisebbségek jogainak tiszteletben tartását emelte ki. Szijjártó Péter különösen a keresztény közösségek helyzetére hívta fel a figyelmet, hangsúlyozva a humanitárius segítségnyújtás fontosságát. (Ez a kijelentés a magyar külügyminiszter álláspontját tükrözi.)

Nemzetközi reakciók

Mark Rutte, a NATO főtitkára (a szövegben szereplő megnevezés nem pontos, mivel a NATO főtitkára nem Mark Rutte) nyilatkozatában a szíriai helyzettel kapcsolatban kifejezte reményét a békés átmenet és egy befogadó, Szíria által vezetett politikai folyamat iránt. A nyilatkozatban említést tett Oroszország és Irán felelősségéről a szíriai nép ellen elkövetett bűncselekményekben, valamint a két ország megbízhatatlanságáról. (Ez a kijelentés a NATO főtitkárának véleményét tükrözi.)

Pat McFadden, a brit kormány egyik magas rangú tagja a BBC-nek adott nyilatkozatában felvetette a Levantei Felszabadítási Szervezet (HTS) nagy-britanniai betiltásának feloldásának lehetőségét, amennyiben a szíriai helyzet stabilizálódik. (Ez a kijelentés a brit kormánytag véleményét tükrözi.)

Elemzés

A cikkben szereplő állítások nagyrészt megfelelnek a hivatkozott forrásokból származó információknak. A különböző országok kormányzati szereplőinek nyilatkozatai azonban véleményeket és politikai állásfoglalásokat is tartalmaznak, amelyek nem feltétlenül objektív tények.

A cikkből arra lehet következtetni, hogy a Szíriában bekövetkezett belpolitikai változások hatással vannak az európai menekültpolitikára, és a menekültkérelmek elbírálása szünetel. A különböző országok eltérő módon reagálnak a helyzetre, ami a menekültügyi politikák eltérő megközelítését mutatja.

A magyar közéletre gyakorolt hatás elsősorban a külpolitikai álláspontra és a menekültügyi kérdésekre vonatkozó vitákra korlátozódik. A Szíriában bekövetkezett változások és az európai országok reakciói befolyásolhatják a magyarországi közbeszédet és a menekültpolitikával kapcsolatos nézeteket. A cikkben említett, Szíriai helyzettel kapcsolatos humanitárius segítségnyújtásra vonatkozó kijelentések befolyásolhatják a magyarországi véleményformálást és a humanitárius támogatással kapcsolatos közbeszédet.

(Forrás: telex.hu)
Fotó: Markus Spiske: https://www.pexels.com/hu-hu/foto/varos-muveszet-mualkotas-utca-3806771/