OkosHír: Az Egyesült Államok állítólag azt kérte Európától, hogy 2027-re vegye át a NATO hagyományos védelmi képességeinek jelentős részét, beleértve az információgyűjtést és a rakétavédelmet, egy olyan határidővel, amelyet számos európai tisztviselő teljesíthetetlennek tart.

A Reuters forrásai szerint a Pentagon tisztviselői tájékoztatták az európai diplomatákat arról, hogy Washington elvárja Európától a NATO hagyományos védelmi képességeinek nagy részének átvételét 2027-ig. Ez magában foglalná az információgyűjtéstől a rakétavédelemig terjedő feladatokat. Egyes európai tisztviselők véleménye szerint ez a szoros határidő nem reális. A találkozón a Pentagon képviselői állítólag elégedetlenségüket fejezték ki Európa védelmi képességeinek növelésével kapcsolatban. Az amerikai tisztviselők azt is jelezték európai partnereiknek, hogy amennyiben Európa nem teljesíti a 2027-es határidőt, az Egyesült Államok akár vissza is léphet bizonyos NATO-s védelmi koordinációs mechanizmusokból.

Amerikai elvárások és európai aggodalmak

A „hagyományos védelmi képességek” kifejezés minden nem nukleáris eszközt magában foglal, a csapatoktól a fegyverrendszerekig. Azonban amerikai részről nem részletezték, hogyan mérnék Európa előrehaladását ezen képességek átvételében. Az sem tisztázott, hogy a 2027-es határidő Donald Trump elnök adminisztrációjának hivatalos álláspontját tükrözi-e, vagy csupán egyes Pentagon-tisztviselők véleményét.

Több európai tisztviselő szerint a 2027-es határidő bármilyen mérce szerint is nézve teljesíthetetlen. Érvelésük szerint Európának nemcsak pénzt és politikai akaratot kell mozgósítania, hanem olyan képességeket is pótolnia kellene rövid idő alatt, amelyekhez hosszú évek szükségesek.

A NATO-országok emellett jelentős késedelmekkel szembesülnek a tervezett katonai eszközök gyártásánál. Bár az amerikaiak ösztönzik Európát több amerikai fegyver vásárlására, a legfejlettebb amerikai rendszerek szállítása akkor is évekig tartana, ha azonnal leadnák a rendelést. Az Egyesült Államok olyan egyedi képességekkel is hozzájárul a NATO-hoz, mint például a különleges hírszerzési, megfigyelési és felderítési eszközök, amelyek kulcsfontosságúak Ukrajna támogatásában, és ezeket egyszerűen nem lehet „megvásárolni”.

A 2027-es határidő realitása és kihívásai

Az európai országok alapvetően elfogadták Donald Trump elnök régóta hangoztatott követelését, miszerint többet kell tenniük saját védelmükért, és komoly védelmi kiadásnövelést ígértek. Az Európai Unió célul tűzte ki, hogy a kontinens 2030-ra legyen képes önállóan megvédeni magát, és többek között a légvédelem, drónok, kibervédelem, lőszergyártás és más területeken pótolja a hiányokat. Szakértők és tisztviselők szerint már ez a 2030-as cél is rendkívül ambiciózus. Az Európai Bizottság és a főképviselő által 2025. október 16-án bemutatott „Béke megőrzése – Védelmi Felkészültségi Útiterv 2030” című átfogó terv célja az európai védelmi képességek jelentős megerősítése, válaszul a közelmúltbeli fenyegetésekre, és hangsúlyozza az egység, a szolidaritás és az elszántság szükségességét az európai területek védelmében.

Christopher Landau amerikai külügyminiszter-helyettes a NATO külügyminisztereinek e heti találkozóján kijelentette, hogy „nyilvánvaló”, hogy a NATO-tagoknak kell átvenniük Európa védelmének felelősségét. Az X közösségi oldalon közzétett bejegyzésében hozzátette: „Egymást követő amerikai kormányok mondták már ezt életem során sokféleképpen… de a mi adminisztrációnk komolyan is gondolja.”

(Forrás: 444.hu)

Kép: Donald J. Trump/Facebook

OkosHír: A Bloomberg jelentése szerint az Egyesült Államok arra ösztönzi az Európai Unió tagállamait, hogy ne támogassák a befagyasztott orosz vagyon felhasználását Ukrajna újjáépítésére szánt hitel fedezeteként. Az amerikai fél hivatalosan nem kommentálta az értesülést, amely a hírek szerint egy Oroszországgal egyeztetendő rendezési tervvel való ellentmondás miatt merült fel. Eközben az EU-n belül is megosztottak az álláspontok a vagyon sorsáról, miközben az Európai Bizottság két finanszírozási javaslatot is előterjesztett Ukrajna megsegítésére.

Eltérő álláspontok az orosz vagyonról és az EU javaslatai

A Bloomberg értesülései szerint az Egyesült Államok álláspontja az, hogy a befagyasztott orosz vagyont nem szabadna felhasználni, mivel ez ellentétes lenne egy Oroszországgal egyeztetendő rendezési tervvel. Az amerikai tisztviselők a vagyon lefoglalásával járó piaci stabilitási kockázatokra is hivatkoztak. Az EU-n belül sincs egységes álláspont a befagyasztott orosz vagyon felhasználásáról. A magyar kormány nyíltan ellenzi ezt a lépést, és hasonlóan elutasító Belgium is, ahol a becslések szerint 290 milliárd dollár értékű zárolt orosz vagyon kétharmada található. Belgium attól tart, hogy a zárolt vagyon felhasználásának jogi következményeit egyedül kellene viselnie, nem pedig az EU országaival közösen. Az Európai Bizottság vezetője a héten mutatta be hivatalos javaslatait Ukrajna támogatására, két fő elképzelést vázolva fel.

Az első javaslat egy 90 milliárd eurós közös uniós hitel, amelyet az uniós költségvetés fedezne. Ennek a megoldásnak az elfogadásához egyhangú döntésre lenne szükség, ami az ellenző magyar kormány vétója miatt akadályba ütközhet. A másik megoldás egy jóvátételi hitel lenne, amelyhez az EU-ban lefoglalt orosz vagyont használnák fel. Valdis Dombrovskis bizottsági alelnök szerint így legfeljebb 210 milliárd eurót tudnának biztosítani Ukrajnának, mivel ekkora vagyont fagyasztottak be. Ebben az esetben az orosz vagyonból származó pénzt kölcsönként nyújtanák Ukrajnának, azzal a feltétellel, hogy csak akkor kellene visszafizetnie, ha Oroszország jóvátételt fizetne. Ez a megoldás minősített többséggel is elfogadható lenne, így a magyar kormány önmagában nem tudná megvétózni. Ebből az összegből 2026-2027-ben összesen 135 milliárd euró juthatna el Ukrajnába. Döntés hiányában azonban Ukrajna működéséhez szükséges források nélkül maradna, ami óriási tétet jelent az Oroszországgal szemben védekező ország számára.

Diplomáciai mozgolódás és a rendezési tervek

Az ukrajnai rendezés körül ismét intenzív diplomáciai mozgások zajlanak. November 20-án nyilvánosságra került egy 28 pontos tervezet, amelyet az amerikai adminisztráció később a nevére vett, bár először Marco Rubio amerikai külügyminiszter csupán orosz kívánságlistának minősítette. A tervezet állítólag nagymértékben tükrözte az orosz szempontokat, és nem tartalmazta az ukrán érdekeket, amelyeket az EU és a NATO meghatározó európai tagjai is támogatnak.

A tervezettel kapcsolatban többfordulós diplomáciai találkozókat tartottak amerikai és ukrán delegációk között, amit ukrán-európai konzultációk követtek. Ezt követően Donald Trump különmegbízottja, Steve Witkoff és veje, Jared Kushner Moszkvába utazott egy 19 pontosra redukált tervvel. A tárgyalásokon Steve Witkoff és Jared Kushner találkozott az orosz elnökkel, de látható eredmény nem született. Előzőleg, a múlt hét pénteken Orbán Viktor is Moszkvában járt, ahol az ukrajnai helyzetről, az amerikai szankciók által sújtott orosz érdekeltségekben való esetleges magyar részvételről, valamint Magyarország EU-n belüli Ukrajnával kapcsolatos stratégiájáról egyeztettek.

Witkoff csütörtökön ismét találkozott egy ukrán küldöttséggel Floridában, hogy a moszkvai tárgyalások részleteiről egyeztessenek. Ez a megbeszélés összefüggésben lehet a Bloomberg értesülésével, miszerint az amerikaiak a zárolt orosz vagyon felhasználása ellen érvelnek. Az Egyesült Államoknak formálisan nincs beleszólása a zárolt vagyonok európai felhasználásába, mivel a döntés az EU-ban hozható meg. Ugyanakkor az amerikai fél kulcsszerepet játszik Ukrajna védelmi erejének támogatásában, elsősorban műholdas és hírszerzési segítséggel, valamint fegyverszállítmányokkal, amelyek már piaci alapon, európai finanszírozással zajlanak. Az Egyesült Államok részéről ennek elfogadása politikai döntés, így a Donald Trump vezette kormányzat, amely alapvetően bizalmatlan Ukrajnával szemben, elvileg bármikor megvonhatja ezt a támogatást.

(Forrás: telex.hu)

Kép: Youtube/screenshot