Gazdaság
A Mol a napenergiára épít
A Mol jelentősen bővíti zöldenergia-termelését, egy új 48 MW kapacitású napelemparkkal, amely a cég tiszaújvárosi üzeménél épül fel. Ez a létesítmény az üzem éves villamosenergia-fogyasztásának jelentős részét, 5%-át fedi majd le zöld árammal. Az új napelempark az ország egyik legnagyobb, közvetlenül ipari létesítményhez csatlakozó naperőműve lesz.
A Mol hosszú távú stratégiájában kiemelt szerepet kap a zöld átállás, a vállalat szén-dioxid-kibocsátásának csökkentése. Az új napelempark ebben a tekintetben is jelentős mérföldkő, mivel évente 17 ezer tonna emissziót váltanak ki. A beruházás egykor zagytározóként használt területen történik, így egy olyan területet hasznosítanak, amely már nem lenne használható sem ipari, sem mezőgazdasági célra.
A Mol összesen 700 millió eurót különített el a saját telepítésű megújuló energiaprojektekre a következő években. A vállalat a közvetlen csatlakozású erőművekben látja a legnagyobb előnyt, mivel így nem kell rendszerhasználati díjat fizetnie. A Mol a jövőben is vizsgálja az ilyen típusú napelemparkok létesítésének lehetőségét, és törekszik arra, hogy a megújulóenergia-fogyasztás minél nagyobb részét házon belüli forrásokból biztosítsa.
A vállalat a napenergia-beruházások mellett más megújuló energiaforrásokban is lát potenciált. Tavaly megvásárolták az ország egyik legnagyobb biogázüzemét, és több geotermikus koncessziót is nyertek el. A Mol elkötelezett az üzemanyagok uniós előírások szerinti megfelelésének elősegítésére és a szén-dioxid-lábnyom csökkentésére. Az új napelempark a zöld hidrogén előállítása során is jelentős szerepet fog játszani.
A vállalat partnereivel együtt jelentős tulajdonrésszel rendelkezik az Alteo Energiaszolgáltató Nyrt-ben, amely jelentős megújuló kapacitással rendelkezik. A Mol szorosan együttműködik az Alteo-val a zöld céljai eléréséhez.
(Fotó: Kelly : https://www.pexels.com/hu-hu/foto/madartavlat-technologia-modern-oko-2800832/)
Belföld
Az akácméztermés jelentős csökkenése várható Magyarországon
OkosHír: Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke szerint a 2025-ös szezonban az akácméztermés az elmúlt 20-30 év átlagához képest jelentősen alacsonyabb lehet. A terméscsökkenés okaként több tényezőt nevezett meg, köztük a méhcsaládok számának csökkenését, a virágzást megelőző fagyokat és a virágzás alatti kedvezőtlen időjárást.
A méhcsaládok száma a korábbi 1,2 millió helyett 600-700 ezerre esett vissza. Az állománycsökkenés okaként a varroa atka elleni védekezés során alkalmazott hatóanyagokkal szembeni rezisztencia kialakulását említik szakértők. Emellett a megmaradt állomány egy részét a méztermelés helyett szaporításra kellett fordítani, ami szintén befolyásolja a méz mennyiségét.
Az április eleji fagyok a becslések szerint a hazai akácerdők több mint felében károkat okoztak. A virágzás időszakában tapasztalt hideg, esős időjárás ugyancsak kedvezőtlenül befolyásolta a nektártermelést. A nappali 15 fok körüli, éjszakai 1-2 fokos hőmérséklet nem ideális a növények nektártermeléséhez.
Az ország méhészeinek egy része május végéig nem tudott mézet pergetni. A kevés akácméz, ami termelődött, főként Nyugat-Magyarországon, Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala és Nyugat-Somogy megyékben található.
Bross Péter szerint a terméshiány miatt áremelkedés várható. Azt javasolja, hogy aki akácmézet szeretne vásárolni, az minél előbb szerezze be.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
Az eredeti cikk több ponton is érzelmi befolyásolásra törekedett. A „legrosszabb akácméztermés” kifejezés negatív konnotációt hordoz, és a cikk végén a „félő: később már nem jut hozzá” megfogalmazás sürgető hatást kelt, vásárlásra ösztönözve az olvasót. A cikkben tett állítások a szakértői véleményekre és a méhészeti egyesület elnökének nyilatkozatára támaszkodnak, így valóságtartalmuk valószínűsíthető, bár a károk mértékének pontos felmérése nehézkes lehet. A cikk konklúziója, hogy a méztermés csökkenése áremelkedéshez vezethet, ami a fogyasztókra lehet negatív hatással. Az esemény a méhészek helyzetét is nehezítheti, és potenciálisan a mézpiac átrendeződéséhez vezethet.
Gazdaság
Az Egyesült Államok és Kína keretegyezményt kötött a kereskedelmi feszültségek enyhítésére
OkosHír: Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke bejelentette, hogy megállapodás született az Egyesült Államok és Kína között a kétoldalú kereskedelmi feszültségek enyhítésére. A bejelentés a washingtoni és pekingi tárgyalódelegációk londoni keretegyezményét követően történt, amely a kínai ritkaföldfém- és ipari alkatrész-export korlátozásainak feloldására irányul.
Trump elnök a Truth Social közösségi oldalon azt írta: „A megállapodás Kínával elkészült, és már csak Hszi elnök és az én végső jóváhagyásomra vár”.
Az elnök posztjában azt is közölte, hogy Kína biztosítja a mágnes- és ritkaföldfém-ellátást, az Egyesült Államok pedig teljesíti vállalásait, beleértve a kínai diákok amerikai egyetemeken való tanulásának támogatását. Trump szerint az Egyesült Államok 55 százalékos, Kína pedig 10 százalékos vámtarifát alkalmaz.
Trump szerint együttműködés várható Hszi elnökkel annak érdekében, hogy Kína megnyissa piacát az amerikai kereskedelem előtt.
A Fehér Ház egyik tisztviselője szerint az amerikai vámintézkedés három elemből áll: egy 10 százalékos kölcsönös alapvámból, egy 20 százalékos pótlólagos vámból, amelyet Trump Kínával, Mexikóval és Kanadával szemben vezetett be a fentanil-beáramlással kapcsolatos vádak miatt, valamint a Trump első elnöki ciklusában kivetett 25 százalékos kínai importvámokból.
A kétoldalú egyeztetések Londonban kezdődtek, miután Trump és Hszi Csin-ping telefonbeszélgetése feloldotta a Genfben született megállapodás körüli helyzetet, melynek keretében május közepén megállapodtak a kínai importra kivetett 145 százalékos amerikai, illetve az amerikai importra kiszabott 125 százalékos kínai vámtarifák 90 napos felfüggesztéséről és a tárgyalások folytatásáról.
Howard Lutnick amerikai kereskedelmi miniszter a londoni tárgyalássorozat második napján elmondta, hogy sikerült keretrendszer létrehozásáról megállapodásra jutni a kínai küldöttséggel, amely elvezethet Donald Trump amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnök telefonbeszélgetésén elért konszenzus végrehajtásához.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
- Nyelvi eszközök: Az eredeti cikk olyan kifejezéseket használt, mint „nagy győzelem”, ami érzelmileg befolyásolhatja az olvasót.
- Feltételezések: A cikk feltételezi, hogy a megállapodás „nagy győzelem” lesz, ami spekulatív, és nem feltétlenül tükrözi a valóságot.
- Állítások valóságtartalma: A cikkben szereplő állítások tényeken alapulnak, de a megállapodás hatásainak értékelése szubjektív.
- Konklúzió: A cikkben leírtakból az következik, hogy az Egyesült Államok és Kína megpróbálják enyhíteni a kereskedelmi feszültségeket.
- Hatás a magyar közéletre: A megállapodásnak közvetlen hatása a magyar közéletre valószínűleg nincs, de a globális kereskedelmi kapcsolatok alakulása befolyásolhatja a magyar gazdaságot.
-
Közélet3 napja
A Tisza Párt erdélyi megjelenése: Kátai István nyilatkozata
-
Közélet18 órája
Radnai Márk darabját mutatják be a londoni Liszt Ferenc Intézetben
-
Közélet2 napja
Orbán Viktor zártkörű előadást tartott a Parlamentben
-
Közélet11 órája
Ungár Péter Bóka Jánossal találkozott Schmidt Mária éttermében
-
Közélet1 napja
Magyar Péter bejelentette 4iG részvényei eladását a hadiipari részesedés tervezett értékesítése miatt
-
Közélet2 napja
Lázár János fórumot tartott Jászberényben
-
Gazdaság2 napja
Az államháztartás központi alrendszerének május végi hiánya 2800,9 milliárd forint
-
Közélet3 napja
Deák Dániel az európai jobboldal helyzetéről és Orbán Viktor szerepéről