Külföld

Az épületállomány felújítása: kihívások és lehetőségek

Az Európai Unióban az épületek az energiafogyasztás jelentős részét adják, és az energiahatékonyság javítása kiemelt fontosságú a klímacélok eléréséhez. Az új épületenergetikai irányelv célja, hogy az épületek energiafogyasztását a következő évtizedekben minimálisra csökkentsék, az épületállomány jelentős részét mélyfelújítással korszerűsítsék. A mélyfelújítás a közel-nulla energiaszintű épületek kialakítását jelenti, amely a kibocsátás csökkentésén túl a komfortérzet és a lakhatási költségek javítását is eredményezheti. Az irányelv végrehajtása azonban jelentős kihívásokkal is jár, többek között a finanszírozás, a szakemberhiány és a technikai megoldások terén.

Az Új Európai Bauhaus kezdeményezés az egyik eszköz az épületállomány felújításának támogatására. A program célja, hogy az innovációt, az ambíciót és a kreativitást egyesítve az épített környezet és az életmód átalakítását segítse elő. A kezdeményezés három kulcsfontosságú területe az épített környezet átalakítása, az innováció támogatása és a gondolkodásmód megváltoztatása.

A program többfajta eszközt és útmutatást nyújt a helyi közösségek számára a projektek megvalósításához, például igényfelmérést, technikai tanácsadást és projektmenedzsment támogatást. A program célja továbbá, hogy a sikeres projektek tapasztalatait összegyűjtve segítse a jövőbeni projektek hatékonyabb tervezését.

A program keretén belül több tucat hazai pályázatot és kezdeményezést indítottak, azonban a nemzetközi összehasonlításban még lenne hová fejlődni. A finanszírozáshoz több közvetlen uniós program nyújt lehetőséget, a pályázatok benyújtása közvetlenül az Európai Bizottsághoz történik. A program elkötelezett vállalkozások számára jelentős támogatási lehetőséget nyújt, a támogatás mértéke akár a fejlesztési költségek 70%-át is elérheti. A program célja, hogy a fejlesztések során az energiahatékonyság és a fenntarthatóság kiemelt szerepet kapjon.

Magyarország épületállományának energiahatékonysága

A magyar épületállomány energiahatékonysága az uniós átlaghoz képest alacsonyabb, az energiateljesítmény átlagosan az „FF” kategóriába sorolható, ami azt jelenti, hogy az épületek kétszer annyi energiát fogyasztanak, mint egy modern épület. A magyar lakásállomány energiafogyasztása az elmúlt évtizedekben nőtt, és az energiahatékonyság javulása lassabb volt, mint a többi tagállamban. A felújítások során a legrosszabb állapotú épületeket kellene elsősorban támogatni, hogy a megtakarítások maximálisak legyenek.

Az épületállomány korszerűsítése kiemelt fontosságú a klímacélok eléréséhez, és az Új Európai Bauhaus program jelentős támogatási lehetőséget nyújt a projektek megvalósításához. Azonban a folyamat sikeres végrehajtásához az uniós források mellett a szakpolitikai tervezésen, a szakemberhiány kezelésén és a technikai megoldások fejlesztésén is dolgozni kell.
(Forrás: portfolio.hu)

(A kép forrása: Pexels.com)

Külföld

Izrael harci övezeteket hoz létre a Gázai övezetben

OkosHír:

Az izraeli hadsereg (IDF) harci övezeteket készül létrehozni a Gázai övezeten belül, amellyel az övezet északi részét el kívánja választani a délitől. Jiszráel Kac védelmi miniszter bejelentése szerint a lakosok számára kiadott rendeletek alapján meghatározott területeket el kell hagyniuk.

Kac miniszter a Hamász palesztin iszlamista szervezet vezetőire utalva kijelentette, hogy a légierő támadásai a Hamász ellen csak az első lépést jelentik, és a helyzet súlyosbodni fog. A miniszter ismételten felszólította a Hamászt az állítólagosan fogva tartott 59 túsz szabadon bocsátására.

A Hamász vezette gázai egészségügyi minisztérium szerint a legutóbbi izraeli támadásokban több mint négyszázan haltak meg az övezetben. Izrael szerint a támadásokat a Hamász túszainak szabadon engedésére való hajlandóságának hiánya indokolja.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk több ponton is érzelmi hatást gyakorol az olvasóra. Például a védelmi miniszter idézett szavai („Gázai lakosok, ez az utolsó figyelmeztetés…”) dramatizáló hatásúak és fenyegetést sugallnak. A cikk feltételezésként tálalja, hogy a Hamász nem hajlandó elengedni a túszokat, ami Izrael indoklása a támadásokra, de ezt nem támasztja alá független forrás.

A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy a konfliktus eszkalálódik, és a civil lakosság továbbra is súlyos veszélynek van kitéve. Az események hatása a magyar közéletre közvetett, de a nemzetközi konfliktusokról való tájékozódás fontos a magyar külpolitikai álláspont kialakításához.

(Forrás: demokrata.hu)

Tovább

Külföld

Több százezren tüntettek Belgrádban a kormány és a korrupció ellen

OkosHír:

Szombaton több százezren tüntettek Belgrádban, Szerbia fővárosában, a kormány és a korrupció ellen. A tüntetések a novemberi, 15 ember halálát okozó újvidéki tragédia óta tartanak.

A tüntetéseket egyetemista csoportok szervezik, akik azt állítják, hogy a hatalomhoz köthető személyek többször megtámadták őket. A tüntetéseknek nincs egyetlen vezetője, és politikai pártok sem állnak az élükön.

A szombati tüntetés előzményeként Aleksandar Vučić szerb elnök támogatói az elnöki palota előtt táboroztak le, rendőri védelem mellett. A tüntetők szerint a Vučić támogatói tüntetőkkel egyet nem értő egyetemistáknak adták ki magukat.

A tüntetés során a tömegben pánik tört ki, mert egyesek éles hangot hallottak. A szerb nyilvánosságban vita alakult ki arról, hogy a rendőrség hangágyút vetett-e be a tüntetők ellen.

A tüntetések hátterében a budapest-belgrád vasútvonal, Újvidék, Kína, az újvidéki tragédia, Kreni-Promeni, Savo Manojlovic, Aleksandar Vucic, Savo Manojlovic, az Egy Övezet Egy Út kezdeményezés és Szerbia állnak.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk több olyan nyelvi eszközt is alkalmazott, amelyek célja az olvasó érzelmi befolyásolása volt. Például a „belehasított a zaj a szerb tüntetők csendjébe” kifejezés dramatizálja az eseményeket, és negatív felhangot kölcsönöz a rendőri fellépésnek. A „hatalom verőemberei” kifejezés pedig megbélyegzően írja le a hatalomhoz köthető személyeket. A cikkben feltételezésként tálalt állítások is szerepeltek, például az, hogy a Vučić támogatói „tüntetőkkel egyet nem értő egyetemistáknak hazudták magukat”. Ezt az állítást nem támasztja alá semmilyen bizonyíték, így nem tekinthető ténynek. A cikk konklúziója, hogy a tüntetések a kormány és a korrupció elleni elégedetlenség kifejeződései. Az események hatása a magyar közéletre közvetlenül nem értelmezhető, de a hasonló társadalmi megmozdulások általában figyelmet irányítanak a kormányzati tevékenységekre és a korrupciós problémákra.

(Forrás: 444.hu)

Kép: Gemist/Facebook

Tovább