A városiasodás globális jelenség, amely különösen a fejlődő gazdaságokban és a feltörekvő országokban figyelhető meg. A folyamat során egyre több ember költözik a városi területekre, ezáltal növelve a városok népességét és fizikai kiterjedését. Európában is megfigyelhető a városiasodás, azonban a folyamat itt számos sajátossággal bír.
Az Európai Unióban a városok az összes terület 3,6%-át teszik ki, de a lakosság jóval nagyobb hányadát, 38,9%-át foglalják magukba. A folyamat azonban nem egyenletesen zajlik az egyes országokban, és a városok népességszerkezete is eltérő.
Az EU-ban általában az idősebb népességgel jellemezhető, a városokban azonban a fiatalabbak aránya magasabb. Ennek oka, hogy a fiatalokat vonzza a városokban elérhető oktatási és munkahelyi lehetőség, valamint a kultúra, a sport és a szabadidő gazdagabb kínálata.
A fővárosok népességnövekedése az elmúlt években jelentős volt, a folyamatot azonban az egyes országok demográfiai sajátosságai befolyásolják. Azokban az országokban, ahol a lakosság koncentráltabban él, a fővárosok népességnövekedése kisebb, míg a monocentrikus országokban, ahol a főváros a gazdasági és társadalmi élet központja, a növekedés nagyobb.
Az időskori függőségi ráta az idősek és a munkaképes korúak számának arányát mutatja. Az EU-ban a ráta általában magas, a városokban azonban ennél alacsonyabb. Ez arra utal, hogy a városokban nagyobb arányban élnek munkaképes korúak, akik hozzájárulnak az állam gazdaságához.
A városok népességnövekedését a természetes népességnövekedés és a migráció befolyásolja. Az EU-ban általában stagnál vagy csökken a természetes népességnövekedés, ezért a migrációnak egyre nagyobb a szerepe a városok népességnövekedésében.
Az egyes országok között azonban jelentős különbségek figyelhetők meg a népességnövekedési ütemben. Azokat az országokat, ahol a migráció és a természetes népességnövekedés egyaránt pozitív, általában gyorsabb népességnövekedés jellemzi.
(Forrás: portfolio.hu)
(A kép forrása: Pexels.com)
