Kultúra
A városok növekedése: Európa demográfiai trendjei
A városiasodás globális jelenség, amely különösen a fejlődő gazdaságokban és a feltörekvő országokban figyelhető meg. A folyamat során egyre több ember költözik a városi területekre, ezáltal növelve a városok népességét és fizikai kiterjedését. Európában is megfigyelhető a városiasodás, azonban a folyamat itt számos sajátossággal bír.
Az Európai Unióban a városok az összes terület 3,6%-át teszik ki, de a lakosság jóval nagyobb hányadát, 38,9%-át foglalják magukba. A folyamat azonban nem egyenletesen zajlik az egyes országokban, és a városok népességszerkezete is eltérő.
Az EU-ban általában az idősebb népességgel jellemezhető, a városokban azonban a fiatalabbak aránya magasabb. Ennek oka, hogy a fiatalokat vonzza a városokban elérhető oktatási és munkahelyi lehetőség, valamint a kultúra, a sport és a szabadidő gazdagabb kínálata.
A fővárosok népességnövekedése az elmúlt években jelentős volt, a folyamatot azonban az egyes országok demográfiai sajátosságai befolyásolják. Azokban az országokban, ahol a lakosság koncentráltabban él, a fővárosok népességnövekedése kisebb, míg a monocentrikus országokban, ahol a főváros a gazdasági és társadalmi élet központja, a növekedés nagyobb.
Az időskori függőségi ráta az idősek és a munkaképes korúak számának arányát mutatja. Az EU-ban a ráta általában magas, a városokban azonban ennél alacsonyabb. Ez arra utal, hogy a városokban nagyobb arányban élnek munkaképes korúak, akik hozzájárulnak az állam gazdaságához.
A városok népességnövekedését a természetes népességnövekedés és a migráció befolyásolja. Az EU-ban általában stagnál vagy csökken a természetes népességnövekedés, ezért a migrációnak egyre nagyobb a szerepe a városok népességnövekedésében.
Az egyes országok között azonban jelentős különbségek figyelhetők meg a népességnövekedési ütemben. Azokat az országokat, ahol a migráció és a természetes népességnövekedés egyaránt pozitív, általában gyorsabb népességnövekedés jellemzi.
(Forrás: portfolio.hu)
(A kép forrása: Pexels.com)
Tetszett a cikkünk?
Az Okoshír 2024 novemberében azzal a céllal indult, hogy egy új, tiszta hangot képviseljen a magyar médiában.
A három alapító a kezdetektől fogva, főállás mellett, önerőből készíti a tartalmakat.
Mégis, az Okoshír rengeteg interjút, beszámolót és hírt szállít az olvasóknak.
Ahhoz, hogy még több emberhez eljuthassunk, és magasabb minőségben még több interjút készíthessünk, kérjük, támogass minket!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Kultúra
A Néprajzi Múzeum élen jár a digitalizációban
OkosHír: A Néprajzi Múzeum jelentős nemzetközi elismerésben részesült, miután két projektjét is díjazták a dubaji F@IMP fesztiválon, ezzel is alátámasztva az intézmény vezető szerepét a digitális innovációban és a múzeumi élmény modernizálásában. Az intézmény emellett sikeresen befejezte a magyar múzeumi szféra egyik legnagyobb digitális reformját, egy új, integrált gyűjteménykezelő rendszer bevezetésével.
A kortárs múzeumok egyre inkább támaszkodnak multimédiás eszközökre, alkalmazkodva a felgyorsult világ és a változó közönségigények, különösen a fiatalabb generációk vizuális ingerek iránti igényéhez. A Múzeumok Nemzetközi Tanácsa (ICOM) 2022-es, Prágában elfogadott új múzeumi definíciója is tükrözi ezt a változást, hangsúlyozva, hogy a múzeumoknak nyitottnak, megközelíthetőnek és befogadónak kell lenniük, valamint a közösségek részvételével kell működniük, sokféle élményt kínálva a tudásmegosztás és szórakozás terén.
Multimédiás élmény a Néprajzi Múzeumban
A Néprajzi Múzeum állandó kiállításának multimédiás hálózata, amelyet az Art1st dizájnstúdióval együttműködésben hoztak létre, díjat nyert a dubaji F@IMP fesztiválon. Ez a 3000 négyzetméteren elterülő rendszer interaktív térképekkel, animációkkal és filmekkel kelti életre a több mint 3600 eredeti tárgy mögötti személyes történeteket, biztosítva a teljes múzeumi élményt a különböző kulturális hátterű látogatók számára.
A Gyűjteményi kiállítás a múzeum több mint 150 éves gyűjteményéből építkezik, melynek legrégebbi darabja egy Kr. u. 731-ből származó maja sztélé. A sztélé története interaktív térképen, lapozható füzetben és fülhallgatón keresztül is megismerhető. A tárlat emellett egy különleges gesztussal is él: a múzeumi tér falára vetített nevek és fogalmak képsorain a látogató digitális árnyéka is megjelenik, szimbolizálva a közös örökséget és tudást.
Innovatív népzenei alkalmazás
Egy másik dubaji díjazott az EthnoFusion nevű ingyenesen letölthető alkalmazás, amely a Néprajzi Múzeum állandó kiállítását kiegészítő, innovatív megoldás. Az alkalmazás segítségével a felhasználók modern zenei alapokat és effekteket keverhetnek népi hangszereken megszólaló dallamokkal, saját zenét alkotva és megosztva azt.
Az EthnoFusiont Sebestyén Áron zeneszerző, Szentiványi András programozó, valamint a múzeum néprajzos és kommunikációs munkatársai fejlesztették ki. Sebestyén Áron elmondása szerint az alkalmazás célja, hogy bemutassa a magyar népzene pentaton alapú kapcsolódásait a különböző tájegységek között, személyessé és hozzáférhetővé téve a zenei örökséget. Hozzátette, hogy jelenleg egy mesterséges intelligenciával működő múzeumi asszisztens fejlesztésén dolgoznak.
Digitális reform és jövőbeli irányok
A Néprajzi Múzeum számára 2025 egy digitális mérföldkőnek számít, mivel az intézmény a Kossuth téri épületből való átköltözése után végrehajtotta a magyar múzeumi szféra eddigi legnagyobb digitális reformját. A korábbi, több különálló adatbázisból álló nyilvántartását egy korszerű, nemzetközi múzeumi szabványoknak megfelelő platformra, a MuseumPlus integrált gyűjteménykezelő rendszerre helyezte át.
A projekt volumene jelentős: több mint 580 ezer kulturális örökségi adatrekord, közel százezer szótári tétel és több mint 700 ezer műtárgyfénykép került át az új rendszerbe. Odler Zsolt, a Néprajzi Múzeum nyilvántartási és digitalizálási főosztályvezetője szerint az új generációk információszerzési szokásai és a digitális készségek térnyerése megköveteli, hogy a múzeumok ne csupán kiállítóhelyként, hanem tudásközpontként és digitális szolgáltatóként is működjenek, kiszolgálva a kutatók és a nagyközönség igényeit.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés:
- Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk narratívája egyértelműen pozitív és promóciós jellegű, a Néprajzi Múzeumot egy innovatív, jövőorientált intézményként mutatja be, amely élen jár a digitális fejlesztésekben és a közönség megszólításában. A „Hirdetés” felirat a cikk elején arra utal, hogy a szöveg fizetett tartalom, vagyis célja elsősorban az intézmény eredményeinek népszerűsítése és a pozitív kép építése. Ennek megfelelően a cikk célja a múzeum ismertségének növelése és a látogatók odavonzása a bemutatott sikerek és modernizációs törekvések révén.
- Főbb elemzési pontok:
- Nyelvi és Retorikai Eszközök: A cikk a „Hirdetés” jellege ellenére is használ olyan nyelvi és retorikai eszközöket, amelyek a leírt események fontosságát és a múzeum innovatív jellegét hangsúlyozzák. Például, a „Ma már aligha élhet meg egy múzeumi kiállítás multimédiás eszközök nélkül” kijelentés egy erős, szinte dogmatikus állítás, amely a digitalizáció elkerülhetetlenségét sugallja. Az olyan kifejezések, mint „óhatatlanul felgyorsult”, „jelentős hatás”, „képtelen hosszú perceken át koncentrálni”, „gyors vizuális ingerekre van szüksége” dramatizálják a közönségigények változását. A „krimibe illő sztoriját” és az „elképesztő adatmennyiségének” fordulatok érzelmileg telítettek, a „rendhagyó és innovatív ötlet” pedig egyértelműen pozitív értékelést tükröz. Ezek a kifejezések nem pusztán tényeket közölnek, hanem az olvasóban lelkesedést és csodálatot keltenek az intézmény iránt.
- Forráskezelés és Egyensúly: Az eredeti cikk forráskezelése a promóciós célhoz igazodik. A Néprajzi Múzeum munkatársaitól (Sebestyén Áron, Odler Zsolt) származó idézetek kizárólag a múzeum pozitív eredményeit és jövőbeli terveit támasztják alá. Az ICOM új múzeumi definíciójának beemelése legitimálja a múzeum digitális irányát, mint egy szélesebb, nemzetközi trend részét. A cikk nem tartalmaz kritikus vagy alternatív nézőpontokat, például a digitalizáció kihívásairól, költségeiről, vagy a hagyományos kiállítási formák szerepének esetleges csökkenéséről. Ez az egyoldalú forrásválasztás és a kritikátlan hangnem a „Hirdetés” jelleggel együtt arra utal, hogy a cél nem a kiegyensúlyozott tájékoztatás, hanem egy pozitív kép kialakítása.
Kép: Néprajzi Múzeum – fb képernyőkép
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Kultúra
Kétszáz év kerámiái a Néprajzi Múzeumban
OkosHír: A Néprajzi Múzeum új, „Hétköznapi luxus. A királyné asztalától a parasztházig” című kiállítása a hazai keménycserépgyártás közel kétszáz éves történetét mutatja be. A tárlat a Néprajzi Múzeum, az Iparművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum együttműködésében valósult meg, és több mint ötszáz műtárgyon keresztül enged betekintést a magyar ízlés, identitás és a hétköznapi étkezési kultúra fejlődésébe, a főúri étkészletek eleganciájától a parasztházak dísztányérjáig.
A kiállításon a Zsolnay, a holicsi, a hollóházi, a Fischer és a köznépi kerámiák eddig sosem látott válogatása tekinthető meg a Néprajzi Múzeum kiállítótereiben.
A tárlat nem csupán az anyag sokféle alkalmazását illusztrálja, hanem rávilágít a társadalmi mobilitás, a nemzeti önkép változásának, valamint a modern formatervezés kialakulásának folyamataira is. Emellett feltárja, hogy az elmúlt két évszázad történelmi eseményei milyen módon befolyásolták – akár közvetetten is – a konyhában és az étkezőszalonokban használt tárgykultúra esztétikáját.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés:
- Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk elsődleges célja az „Hétköznapi luxus. A királyné asztalától a parasztházig” című kiállítás bemutatása és népszerűsítése. A narratíva alapvetően tájékoztató és promóciós jellegű, a kiállítás kulturális és történelmi jelentőségét hangsúlyozza, az olvasó érdeklődésének felkeltésére törekedve egy nagyszabású, átfogó tárlat képét festi le.
- Főbb elemzési pontok:
- Nyelvi és Retorikai Eszközök: A cikk a kiállítás pozitív bemutatására törekszik, ami természetes egy esemény beharangozásakor. Olyan kifejezéseket használ, mint a „sosem látott válogatása”, „nagyszabású tárlat” és „sokszínű világát mutatja be”, amelyek a kiállítás egyediségét, méretét és gazdagságát emelik ki. Ezek a jelzők a kulturális újságírásban megszokott, figyelemfelkeltő eszközök, amelyek célja az olvasó érdeklődésének felkeltése, anélkül, hogy manipulatívnak minősülnének.
- Forráskezelés és Egyensúly: A cikk az együttműködő múzeumokat (Néprajzi Múzeum, Iparművészeti Múzeum, Magyar Nemzeti Múzeum) nevezi meg, mint a tárlat megvalósítóit, ami hitelességet kölcsönöz az információnak. Mivel egy kiállítás bejelentéséről van szó, a cikk nem tartalmaz különböző véleményeket vagy ellentétes nézőpontokat, ami ebben a műfajban elvárható, és nem tekinthető az egyensúly hiányának. A szöveg csupán az esemény tartalmát és célját ismerteti, külső forrásokra vagy idézetekre nem támaszkodik, kivéve a kiállítás címét és a szervező intézményeket.
(Kép: Néprajzi Múzeum – fb képernyőkép)
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
-
Közélet-Politika3 napja
Az ELTE kutatása szerint a Tisza Párt vezet, jelentős társadalmi változásokkal
-
Közélet-Politika2 napja
Jogi eljárást indít a Tisza Párt a Fidesz ellen
-
Belföld2 napja
Újabb tanúkat hallgattak ki, kiskorú áldozatai is lehetnek a Szőlő utcai ügynek
-
Közélet-Politika2 napja
Hadházy Ákos: Újabb mutyi gyanús magánbölcsöde-építést találtam Gödön
-
Külföld2 napja
Szigorít az EU: Oroszország a pénzmosás elleni harc kiemelt kockázatú országai közé került
-
Külföld2 napja
Mark Rutte az orosz-NATO viszonyról és Ukrajna támogatásáról
-
Közélet-Politika3 napja
Váratlan fordulat a Völner-Schadl ügyben: Újra aktív lett Völner Pál ügyvédi státusza
-
Gazdaság2 napja
Leáll a szerb olajfinomító, a Mol is beszállhat?