Környezet
A klímacsúcs vegyes eredményei
A nemrégiben Azerbajdzsánban megrendezett ENSZ klímacsúcson (COP29) a résztvevő országok jelentős megállapodásra jutottak a klímavédelem finanszírozását illetően. A gazdagabb országok 300 milliárd dollárt ígértek a fejlődő világnak az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és a klímavédelmi intézkedések finanszírozására. A megállapodás fontosnak tartja, hogy a szegényebb nemzetek aránytalanul nagy terhet viselnek a klímaválság következményei miatt, annak ellenére, hogy történelmileg a legkevésbé járultak hozzá a klímaváltozáshoz.
A megállapodás továbbá felhívja a figyelmet a klímavédelem finanszírozásának megduplázására, és célul tűzi ki, hogy a jövőben a finanszírozás 60%-át a klímavédelemre fordítsák. A delegációk egyetértésre jutottak abban is, hogy 2035-ig további 1,3 billió dollárra lesz szükség a klímaválság megelőzéséhez.
A vezetők azonban nem tudtak egyetértésre jutni a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivezetését illetően. Az indiai küldött dühös felszólalásba kezdett, mert nem tartja elegendőnek a javaslatot, és nem fogadja el azokat az intézkedéseket, amelyek országának túléléséhez szükségesek. Svájc, a Maldív-szigetek, Kanada és Ausztrália is túl gyengének tartotta a fosszilis tüzelőanyagok globális felhasználásának csökkentését célzó megfogalmazást, és a döntés meghozatalát a 2025-ös klímacsúcsra halasztották.
(Forrás: 444.hu)
(A kép forrása: Pexels.com)
Tetszett a cikkünk?
Az Okoshír 2024 novemberében azzal a céllal indult, hogy egy új, tiszta hangot képviseljen a magyar médiában.
A három alapító a kezdetektől fogva, főállás mellett, önerőből készíti a tartalmakat.
Mégis, az Okoshír rengeteg interjút, beszámolót és hírt szállít az olvasóknak.
Ahhoz, hogy még több emberhez eljuthassunk, és magasabb minőségben még több interjút készíthessünk, kérjük, támogass minket!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Környezet
Vöröses sarki fény ragyogott a Dunakanyar felett éjszaka
OkosHír: Kedd éjszaka látványos sarki fény jelenséget rögzítettek webkamerák a Dunakanyar felett, a Prédikálószéken és a Naszályon. A vöröses árnyalatú fény a ködfelhőzet felett volt megfigyelhető, és körülbelül három órán át tartott.
Az előrejelzések alapján eredetileg G4-es erősségű mágneses viharra számítottak, azonban a jelenség végül a G3-as szint közelében érte el tetőpontját. Ez az intenzitás már jelentős geomágneses zavarként definiálható. A KP-index elérte a 9-es értéket, ami a geomágneses aktivitás skáláján a legmagasabb, extrém szintet jelöli. Ez a szint potenciálisan zavarokat okozhat a műholdas rendszerekben, a GPS és navigációs eszközök működésében, valamint az alacsony Föld körüli pályán keringő műholdak, mint például a Starlink, üzemeltetésében is.
A webkamerás felvételeken túl számos megfigyelő szabad szemmel is észlelte a jelenséget, többek között Pécsváradról is érkeztek fotók a sarki fényről. Magyarországról legutóbb október 19-én volt látható északi fény.
A sarki fény tudományos háttere
A sarki fény a Föld mágneses pólusainál keletkező fényjelenség, amelyet elektromosan töltött részecskék (protonok és elektronok) légkörbe jutása idéz elő. Ezek a részecskék a Föld mágneses mezőjének vonzására energiájuk egy részét átadják a légkörnek, ami látványos fényhatást eredményez. A jelenség jellemzően a téli hónapokban figyelhető meg.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés:
- Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk egy híradás, amelynek célja a sarki fény jelenségének bemutatása, annak tudományos hátterének magyarázata, valamint a magyarországi észlelések dokumentálása. A cikk célja az olvasók tájékoztatása egy természeti eseményről, anélkül, hogy manipulatív hatást kívánna elérni.
- Főbb elemzési pontok:
- Nyelvi és Retorikai Eszközök: Az eredeti cikk nyelvezete alapvetően semleges és tényszerű. A „látványos” jelző a jelenség leírására szolgál, nem pedig érzelmi túlzásra. A „komoly geomágneses zavarnak számít” és a „szélsőséges szintet jelenti” kifejezések szakmai terminológiának minősülnek, amelyek a geomágneses aktivitás skáláján elfoglalt helyzetet írják le, nem pedig a narrátor érzelmi álláspontját tükrözik. A cikk nem használ feleslegesen érzelmi töltetű szavakat vagy dramatizáló fordulatokat.
- Forráskezelés és Egyensúly: A cikk forrásai az Időkép webkamerái, tudományos előrejelzések (melyek valószínűleg szintén az Időképtől vagy kapcsolódó szakmai forrásból származnak), valamint egy olvasói fotó. A forráskezelés egy ilyen típusú híranyagnál megfelelőnek tekinthető, mivel a jelenség megfigyelésén és tudományos magyarázatán alapul. Nincs jele egyoldalú forrásválasztásnak vagy kiegyensúlyozatlanságnak.
Kép: Kacs Dávid/Csillagászat Facebook csoport
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Környezet
Rekord intenzitású kitörés a hawaii Kilauea vulkánon: Öt másodperc alatt telne meg egy olimpiai medence lávával
OkosHír: A hawaii Kilauea vulkán Halema’uma’u kráterében, két kürtőn keresztül másodpercenként 500 köbméter magma tört a felszínre. Ez a december 23. óta tartó, 36. lávaszökőkút-kitörési fázis volt a sorozat legintenzívebb eseménye, amelynek során annyi láva áramlott ki, amennyi öt másodperc alatt megtöltene egy olimpiai úszómedencét. A kettős lávaszökőkút-kitörés rövid ideig, mindössze öt órán keresztül zajlott.
A Kilauea vulkán története és aktivitása
A Hawaii Nagy-szigeten található Kilauea vulkán a Föld egyik legaktívabb vulkanikus térsége. 1983-ban egy pulzáló lávaszökőkút-kitörés eredményeként jött létre a Pu’u ’O’o, amely 35 éven át aktív maradt, és 4,4 köbkilométer lávával borította be a sziget délkeleti részét, ami több mint kétszerese a Balaton víztérfogatának.
A 2018-as kitörés során a Leilani településen a föld felnyílt, a lávafolyam több mint 700 házat pusztított el, 2000 lakost kellett evakuálni, és a károk elérték a 800 millió dollárt. Ezzel párhuzamosan jelentős változások történtek a Kilauea központi Halema’uma’u kráterében. A kráter aljzata fokozatosan beszakadt, 500 méterrel mélyebbre süllyedt, és kiterjedése megduplázódott. Kezdetben egy kis tó keletkezett a mélyedésben, majd 2020-tól vulkáni kitörések kezdték feltölteni lávával. 2024 végére már 400 méter vastag láva borította a mélyedést, kiegyenlítve a felszínét, ahol ezt követően megkezdődött a jelenleg is tartó pulzáló vulkáni tevékenység.
A legutóbbi kitörési fázis részletei
A magma két kürtőn keresztül tör a felszínre, a kitörési időszakokat napok vagy egy-két hét választja el. A legutóbbi, háromhetes szunnyadási időszak volt a leghosszabb. A kitörések közötti időszakban a kráter felszíne fokozatosan emelkedik, ami a felszín alatti magmatömeg növekvő nyomására utal.
Minden lávaszökőkút-kitörést egy bevezető szakasz előz meg, amelyet gázdugattyús működésnek neveznek. Ekkor a magma nyomása elegendő ahhoz, hogy a lávaszint ingadozzon a két kürtőben. A jelenséget a magmában feláramló gázbuborékok okozzák, amelyek alkalmanként lávatúlfolyást vagy kisebb lávaspriccelést eredményeznek a felszínen. Ez az előzetes vulkáni tevékenység egy-két napig tart, majd a felszínmagasság hirtelen visszaesik, jelezve a paroxizmális kitörés kezdetét. Ez a közvetlen előjel 10-15 perccel a gyorsan fejlődő, fokozatosan erősödő lávaszökőkút-kitörés előtt észlelhető. A legutóbbi esetben a bevezető szakasz szokatlanul hosszú volt, több napig tartott, majd helyi idő szerint vasárnap délelőtt indult el a kettős lávaszökőkút-kitörés. Az izzó lávacafatok nagy sebességgel törtek fel és csaptak a magasba.
A lávaszökőkutak 300-350 méter magasra emelkedtek, meghaladva a párizsi Eiffel-torony magasságát. Ez volt a 36. kitörés, és egyben a legintenzívebb. Öt órán át tartott, és ezalatt 8-9 millió köbméter láva terült szét a Halema’uma’u kráter aljzatán, annak közel 80 százalékát beborítva. A kitörés gyorsan lezajlott; délután fél ötre először az északi kürtő aktivitása szűnt meg, majd a déli kürtő lávaszökőkút-magassága is gyorsan csökkent, és az utánpótlás megszűnt.
A kitörést követően megkezdődött a felszín emelkedése, jelezve az ismétlődő kitörési esemény folytatódását. A következő esemény november utolsó hetében várható. Az amerikai állami intézményeket, beleértve a nemzeti parkokat és a vulkánobszervatóriumokat érintő költségvetési leállás ellenére a vulkanológusok alapvető feladataikat ellátják, bár korlátozottan. A monitorozási adatok egy része online hozzáférhető, és a lávaszökőkút-kitörés kezdetét pontosan előre jelezték, tájékoztatva a lakosságot. A tudományos vizsgálatokra jelenleg korlátozottan van lehetőség, pedig a friss lávából vett minták elemzése elengedhetetlen lenne a Föld legaktívabb vulkánja alatti folyamatok és változások megértéséhez.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés:
- Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk elsődleges célja a hawaii Kilauea vulkán legutóbbi, intenzív kitörésének bemutatása, annak történelmi kontextusba helyezése, valamint a vulkáni tevékenység tudományos magyarázata. Emellett rámutat a vulkanológiai kutatásokat érintő aktuális kihívásokra, különösen az amerikai állami intézmények költségvetési leállása miatt. A cikk célja, hogy tájékoztassa az olvasót a vulkáni jelenségről, felkeltse érdeklődését a geológiai folyamatok iránt, és hangsúlyozza a tudományos megfigyelés fontosságát.
- Főbb elemzési pontok:
- Nyelvi és Retorikai Eszközök: A cikk narrátora több helyen is alkalmaz érzelmileg telített vagy dramatizáló kifejezéseket, amelyek célja az olvasói érdeklődés fokozása és a jelenség nagyságának hangsúlyozása. Például az „izzó magma tódult ki” kifejezés a tudományos pontosság mellett vizuálisan is hatásos. Az „elképesztő kettős lávaszökőkút-kitörés” és az „elképesztő látványt nyújtott” megfogalmazások az esemény rendkívüliségét emelik ki. A „drámai változások” a kráterben zajló folyamatok súlyosságát jelzik.
A cikk számos hasonlatot is felhasznál, hogy a tudományos adatok érthetőbbé és kézzelfoghatóbbá váljanak a nagyközönség számára. Ilyen például az „olimpiai úszómedencét öt másodperc alatt megtelítene lávával” vagy a „Balaton vízmennyiségének több mint kétszerese” összehasonlítás. A „nagyobbak voltak, mint a párizsi Eiffel-torony magassága” szintén a méretek érzékeltetését szolgálja. A legmarkánsabb retorikai eszköz a „Mint a Forma–1-es autóversenyek végén a felrázott pezsgőspalackból a pezsgő, zúdultak ki és csaptak fel az izzó lávacafatok” hasonlat, amely erőteljes, dinamikus képet fest a kitörésről, és az olvasó érzelmeire hatva teszi emlékezetessé a leírást. Az „emlékezetes marad” és a „sajnos” szavak közvetlenül kifejezik a narrátor szubjektív véleményét vagy sajnálatát. - Forráskezelés és Egyensúly: A cikk egy geológus-vulkanológus, az MTA rendes tagja, egyetemi tanár és kutatócsoport vezetője tollából származik, ami eleve magas szakmai hitelességet biztosít. Nincsenek külső források idézve, a tartalom az szerző saját szakértelmén és a vulkanológiai megfigyeléseken alapul. Ezért a forráskezelés szempontjából a cikk egységes, belső szakértői nézőpontot képvisel. Az egyensúly szempontjából a tények és a tudományos magyarázatok dominálnak, de a fent említett nyelvi eszközökkel a szerző igyekszik az olvasók számára is élvezetesebbé és befogadhatóbbá tenni a szakmai tartalmat. A költségvetési leállásról szóló rész (miszerint a tudományos vizsgálatokra most szűken van lehetőség) egy kritikus, de releváns megjegyzés, amely a tudományos munka feltételeire hívja fel a figyelmet, és nem tekinthető manipulatívnak, hanem inkább a kontextus részének.
- Hiányzó Kontextus és Tények: A cikk átfogó képet ad a Kilauea vulkán tevékenységéről és a legutóbbi kitörésről. Nem hiányoznak alapvető tények, és nincsenek bizonyíthatóan téves állítások. Az „Mauna Loa oldalában lévő Kilauea vulkáni terület” megfogalmazás pontatlan lehet, mivel a Kilauea különálló vulkán, de mindkettő a Nagy-szigeten található; ez azonban inkább stiláris pontatlanság, mintsem ténybeli hiba. A cikk nem tér ki a költségvetési leállás politikai okaira vagy részleteire, ami egy mélyebb politikai elemzéshez szükséges lenne, de egy vulkáni kitörésről szóló szakmai cikk keretein belül ez nem elvárható.
- Nyelvi és Retorikai Eszközök: A cikk narrátora több helyen is alkalmaz érzelmileg telített vagy dramatizáló kifejezéseket, amelyek célja az olvasói érdeklődés fokozása és a jelenség nagyságának hangsúlyozása. Például az „izzó magma tódult ki” kifejezés a tudományos pontosság mellett vizuálisan is hatásos. Az „elképesztő kettős lávaszökőkút-kitörés” és az „elképesztő látványt nyújtott” megfogalmazások az esemény rendkívüliségét emelik ki. A „drámai változások” a kráterben zajló folyamatok súlyosságát jelzik.
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
-
Közélet-Politika3 napja
Orbán Viktor: Olyan gyermek, akit családtámogatás nem ér el, Magyarországon nincs
-
Közélet-Politika2 napja
Magyar Péter: Orbán Viktor nem maradhat miniszterelnök a mélyszegénységről tett kijelentései után
-
Gazdaság3 napja
Nagy Márton újratervez: Jelentős költségvetési kiigazítások várhatók 2025-re és 2026-ban
-
Közélet-Politika3 napja
Dömötör Csaba: 70 ezer milliárd forintnyi háborús kiadás terheli az európai gazdaságot
-
Közélet-Politika3 napja
Orbán Viktor Rónai Egonnal beszélget az ATV új műsorában
-
Külföld3 napja
Iskolából vittek el egy diákot Szlovákiában, aki „Fico áruló” feliratot festett a járdára
-
Belföld3 napja
Gigantikus bontási hullám a Liszt Ferenc Repülőtérnél: 169 épületet érint az új gyorsforgalmi út építése
-
Hírek3 napja
KSH Jelentés: 4,3 százalékon maradt az infláció októberben, folytatódott a gáz drágulása