A tudósokba vetett bizalom, bár általában magasabb, mint a társadalom más csoportjai iránt érzett bizalom, a közelmúltban csökkent. Az egyik oka a koronavírus-járvány, amely nem mindenben segítette a kutatók megítélését, és a tudományos rendszer sem könnyíti meg a helyzetüket. Az egyik legnagyobb probléma a kutatók és a tudományos eredmények kommunikációja. A kutatási eredményeken kívül a tudomány működését is meg kell értetni a lakossággal. A kutatók ráadásul egyre inkább nyomás alá kerülnek a publikációk és a kutatási finanszírozás miatt.

„Az innovációra került a hangsúly, a rangsorok a tudósokat publikációs gépekké alacsonyították, és ez hozza magával a növekvő bizalmatlanságot a kutatók felé”

– mondta Tamara Elzein, a Libanon Nemzeti Tudományos Kutatási Tanácsának főtitkára.

A tudósok és a társadalom között az időskálák is eltérőek. A kutatóktól gyors és kézzel fogható innovációkat várnak el, míg egyes kutatási területeken hosszú távú kutatómunkára van szükség.

„A tudósoknak őszintén kell kommunikálniuk a kutatásaikról a társadalommal és a döntéshozókkal. Ezzel lehetne növelni a tudományba vetett hitet”

– hangsúlyozta Kadzsita Takaaki, a Tokiói Egyetem Kozmikus Sugárkutató Intézetének professzora.

Az álhírek és a dezinformáció terjedése tovább növeli a tudományba vetett bizalmatlanságot. A tudományos módszerek működését is kevésen ismerik a lakosság körében.

„Általában azzal szemben vagyunk bizalmatlanok, amit nem ismerünk. Nem várhatjuk el, hogy az emberek váljanak szakértőkké, nekünk kell biztosítanunk, hogy rendelkeznek a tudomány alapvető megértésével”

– mondta Tamara Elzein.

A tudományba vetett bizalom növeléséhez elengedhetetlen a tudósok és a társadalom közötti kommunikáció javítása. A tudósoknak el kell magyarázniuk, hogyan működik a tudományos módszer, és hogyan juthatnak el az eredményekhez. Emellett a tudományos ismereteket is közelebb kell hozni a lakossághoz.
(Forrás: telex.hu)

(A kép forrása: Pexels.com)