Technológia és Tudomány
A tudomány és a bizalom válsága
A tudósokba vetett bizalom, bár általában magasabb, mint a társadalom más csoportjai iránt érzett bizalom, a közelmúltban csökkent. Az egyik oka a koronavírus-járvány, amely nem mindenben segítette a kutatók megítélését, és a tudományos rendszer sem könnyíti meg a helyzetüket. Az egyik legnagyobb probléma a kutatók és a tudományos eredmények kommunikációja. A kutatási eredményeken kívül a tudomány működését is meg kell értetni a lakossággal. A kutatók ráadásul egyre inkább nyomás alá kerülnek a publikációk és a kutatási finanszírozás miatt.
„Az innovációra került a hangsúly, a rangsorok a tudósokat publikációs gépekké alacsonyították, és ez hozza magával a növekvő bizalmatlanságot a kutatók felé”
– mondta Tamara Elzein, a Libanon Nemzeti Tudományos Kutatási Tanácsának főtitkára.
A tudósok és a társadalom között az időskálák is eltérőek. A kutatóktól gyors és kézzel fogható innovációkat várnak el, míg egyes kutatási területeken hosszú távú kutatómunkára van szükség.
„A tudósoknak őszintén kell kommunikálniuk a kutatásaikról a társadalommal és a döntéshozókkal. Ezzel lehetne növelni a tudományba vetett hitet”
– hangsúlyozta Kadzsita Takaaki, a Tokiói Egyetem Kozmikus Sugárkutató Intézetének professzora.
Az álhírek és a dezinformáció terjedése tovább növeli a tudományba vetett bizalmatlanságot. A tudományos módszerek működését is kevésen ismerik a lakosság körében.
„Általában azzal szemben vagyunk bizalmatlanok, amit nem ismerünk. Nem várhatjuk el, hogy az emberek váljanak szakértőkké, nekünk kell biztosítanunk, hogy rendelkeznek a tudomány alapvető megértésével”
– mondta Tamara Elzein.
A tudományba vetett bizalom növeléséhez elengedhetetlen a tudósok és a társadalom közötti kommunikáció javítása. A tudósoknak el kell magyarázniuk, hogyan működik a tudományos módszer, és hogyan juthatnak el az eredményekhez. Emellett a tudományos ismereteket is közelebb kell hozni a lakossághoz.
(Forrás: telex.hu)
(A kép forrása: Pexels.com)
Tetszett a cikkünk?
Az Okoshír 2024 novemberében azzal a céllal indult, hogy egy új, tiszta hangot képviseljen a magyar médiában.
A három alapító a kezdetektől fogva, főállás mellett, önerőből készíti a tartalmakat.
Mégis, az Okoshír rengeteg interjút, beszámolót és hírt szállít az olvasóknak.
Ahhoz, hogy még több emberhez eljuthassunk, és magasabb minőségben még több interjút készíthessünk, kérjük, támogass minket!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Technológia és Tudomány
Figyelem! Szigorúbb feltételek a YouTube Premium családi előfizetésnél: érintett a magyar piac is
OkosHír: A Google szigorította a YouTube Premium családi fiókok használatára vonatkozó feltételeit, amelynek hatása már a magyarországi felhasználókat is elérte. Az előfizetőknek mostantól ténylegesen egy háztartásban kell élniük ahhoz, hogy igénybe vehessék a közös előfizetés nyújtotta előnyöket.
A prémium családi csomag, melynek havi díja tavaly 4790 forintra emelkedett, lehetővé teszi, hogy egy fiókkezelő legfeljebb öt családtagot adjon hozzá a tagsághoz. Korábban a YouTube nem ellenőrizte szigorúan, hogy a hozzáadott tagok valóban ugyanazon a címen élnek-e, azonban ez a gyakorlat megváltozott.
Szeptember elején amerikai technológiai portálok arról tájékoztattak, hogy a Google e-mailben értesítette a YouTube családi csomag előfizetőit. Az üzenet szerint a fiók hozzáférését felfüggeszthetik, amennyiben a felhasználók 14 napon belül nem igazolják, hogy a családi fiók tagjai mindannyian ugyanazon a címen élnek. Ennek elmulasztása esetén a prémium előfizetés előnyei elvesznek.
A „egy háztartásban élés” követelménye a szolgáltatási feltételekben mindig is szerepelt, de a YouTube korábban nem érvényesítette szigorúan. Ez lehetővé tette, hogy távol élő személyek is közösen használják a fiókot a hirdetésmentes videózáshoz és streameléshez. A CNET-nek nyilatkozó YouTube szóvivő szerint a családi csomagra vonatkozó szabályzat nem változott, és annak folyamatos érvényesítése zajlik. Ez az érvényesítés mostanra Európában is megjelent, több magyarországi felhasználó is hasonló figyelmeztetést kapott. Az e-mail szerint azok a felhasználók, akik 14 napon belül nem igazolják lakcímüket, továbbra is a családi fiókban maradhatnak, de elveszítik a prémium tagság előnyeit, mint például a reklámmentes YouTube használatot.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés:
- Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk elsődleges célja a YouTube Premium családi fiók feltételeinek szigorításáról szóló tájékoztatás, különös tekintettel a magyarországi felhasználók érintettségére. A narratíva alapvetően tényközlő, célja az olvasók informálása a változásról és annak következményeiről.
- Főbb elemzési pontok:
- Nyelvi és Retorikai Eszközök: A cikk nyelvezete nagyrészt semleges és tényszerű. A „szigorítása” kifejezés a bevezetőben egy objektív leírása a változásnak. A „vígan használhatták” fordulat enyhe, informális jelleget kölcsönöz a korábbi helyzet leírásának, de nem minősül manipulatívnak, inkább az újságírói stílus része, ami a könnyedebb olvashatóságot segíti.
- Forráskezelés és Egyensúly: A cikk forráskezelése kiegyensúlyozottnak mondható. Hivatkozik „amerikai techportálokra” a bejelentés eredetével kapcsolatban, idézi a „YouTube szóvivőjét a CNET-nek” a szabályzat változatlanságáról és az érvényesítésről, valamint említi, hogy „több magyarországi felhasználó is hasonló figyelmeztetést kapott”. Ez utóbbi, bár anekdotikus, hitelesíti az információt a helyi olvasók számára. Nincs jele egyoldalú forrásválasztásnak vagy a tények elferdítésének.
- Hiányzó Kontextus és Tények: A cikk nem hallgat el alapvető információkat. Tisztázza, hogy az „egy háztartásban élés” követelménye mindig is része volt a szolgáltatási feltételeknek, csak az érvényesítése volt lazább. Megemlíti a díjemelést, mint releváns háttérinformációt. Nem találni bizonyíthatóan téves állításokat.
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Technológia és Tudomány
400 ezer éves tábortűz forradalmasítja az emberi evolúcióról alkotott képünket
OkosHír: Brit régészek egy kelet-angliai ásatáson 400 ezer éves tábortűz nyomaira bukkantak, amely felfedezés jelentősen, mintegy 350 ezer évvel korábbra teszi az emberiség tűzgyújtási képességének ismert kezdetét, és új megvilágításba helyezi a neandervölgyi emberek fejlettségét.
Egy kelet-angliai Barnham falu közelében végzett ásatáson brit régészek olyan leletekre bukkantak, amelyek átírhatják a kőkorszaki emberekről és az emberi fejlődésről eddig ismert tudásunkat. A kutatók 400 ezer éves tábortűz nyomait tárták fel, ami jelentős előrelépést jelent, mivel az ember által rakott tűz eddigi legrégebbi bizonyítékai mintegy 50 ezer évesek voltak. Ez az új felfedezés, amelyet a Nature folyóiratban publikáltak, azt jelenti, hogy az emberiség 350 ezer évvel korábban képes volt a tűz ellenőrzött használatára, mint azt korábban feltételezték.
A felfedezés részletei és jelentősége
Az ásatáson a tűzrakóhely nyomai mellett kovakövet és pirit nevű ásvány két kis darabját is megtalálták. A pirit nem fordul elő természetesen a Barnham környéki tájon, ami arra utal, hogy az itt élők szándékosan hozták a helyszínre, és feltehetően kovakőhöz ütögetve csiholtak vele tüzet. Geokémiai vizsgálatok kimutatták, hogy az agyagfolt 700 Celsius-fokot meghaladó hőmérsékletnek volt kitéve, ismételt égés jeleivel, ami egy szándékosan épített tűzhelyre utal, nem pedig természetes eredetű tűzre.
Az emberek ősei már korábban is használták a tüzet, ha az magától keletkezett a természetben, azonban a tűzgyújtás képessége új technológiai, kulturális és társadalmi fejlődést tett lehetővé. Egyes tudósok szerint az ősemberek akkor váltak igazán emberré, amikor megtanultak tüzet rakni. A tűz ellenőrzött használata számos előnnyel járt, többek között meleget biztosított a hidegebb környezetben való túléléshez, elriasztotta a ragadozókat, és lehetővé tette az ételek főzését. A főzés javította az élelmiszerek emészthetőségét és tápértékét, hozzájárulva a nagyobb agyméret fejlődéséhez, és elősegítve a társadalmi interakciókat a tábortüzek körül.
Kik voltak a tűzgyújtók?
A British Museum kutatást végző régészei szerint ebben az időszakban, 400 ezer évvel ezelőtt Kelet-Angliában még nem éltek Homo sapiens egyedek. Ezért a barnhami tábortűz valószínűleg neandervölgyi emberekhez tartozott. A közelben, Swanscombe-ban talált 400 ezer éves neandervölgyi koponyadarabok és a spanyolországi Atapuerca lelőhelyről származó hasonló korú fosszíliák alátámasztják ezt a feltételezést. Ez a felfedezés azt sugallja, hogy a neandervölgyiek sokkal fejlettebbek voltak, mint azt korábban gondolták, képesek voltak komplex viselkedésre és technológiai újításokra.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés:
- Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk narratívája egyértelműen a hírközlésre fókuszál, egy jelentős régészeti felfedezés bemutatásával. Célja az olvasó tájékoztatása az új tudományos eredményről és annak az emberi evolúcióra gyakorolt hatásáról. A cikk célja a figyelem felkeltése egy történelmi jelentőségű felfedezésre, és annak hangsúlyozása, hogy ez átírja a korábbi ismereteket.
- Főbb elemzési pontok:
- Nyelvi és Retorikai Eszközök: Az eredeti cikk a híranyag műfaján belül némileg érzelmilem töltött kifejezéseket használ a felfedezés jelentőségének hangsúlyozására. Például a „teljesen át kell gondolnunk, amit a kőkorszaki emberekről és az emberi fejlődésről tudtunk” és a „nagy szó” kifejezések a felfedezés rendkívüli voltát emelik ki. Ezek nem manipulációk, hanem a nyelvezet eszközei a figyelem felkeltésére és a jelentőség kommunikálására. Az „egyes tudósok szerint őseink igazából akkor váltak emberré, amikor megtanultak tüzet rakni” megfogalmazás véleményt közvetít, de egyértelműen forráshoz köti azt („egyes tudósok”), így ez sem minősül manipulatívnak, hanem standard újságírói gyakorlat.
- Forráskezelés és Egyensúly: Az eredeti cikk a Nature folyóiratot és a BBC-t említi forrásként. Ez megfelelő forráskezelést mutat. Azonban az elemzés során kiderült, hogy a cikk további részleteket is tartalmazhatott volna a felfedezés mögött álló intézményekről (pl. British Museum) és a kutatók konkrét nevéről, ami növelné a forráskezelés mélységét és az információ hitelességét. Az eredeti szöveg nem idéz konkrét szakértőket, csak általánosságban hivatkozik tudósokra, ami kevésbé részletes, mint a külső források. Az információk kiegyensúlyozottak, mivel egyetlen tudományos felfedezésről szól, és nem mutat be ellentétes nézőpontokat, ami ebben az esetben indokolt.
- Hiányzó Kontextus és Tények: Az eredeti cikk tömörsége miatt kihagy bizonyos kontextuális részleteket, amelyek a külső forrásokból kiderültek. Például nem tér ki arra, hogy a pirit ritka a helyszínen, és miért bizonyítja ez a szándékos tűzgyújtást, vagy hogy a hőmérsékleti és ismételt égési vizsgálatok hogyan erősítették meg a kontrollált tűzhasználatot. Ezen információk hiánya nem manipuláció, csupán a részletesebb tudományos magyarázat elhagyása egy általánosabb közönség számára írt híranyagban.
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
-
Közélet-Politika2 napja
Orbán Viktor: Magyarország modellként szolgál Paraguaynak
-
Közélet-Politika2 napja
Trump cáfolta a magyar „pénzügyi védőpajzs” ígéretét, Szijjártó árnyalja a washingtoni tárgyalások részleteit
-
Belföld2 napja
A Szőlő utcaihoz hasonló javítóintézetek rendőrségi felügyelet alá kerülnek a kormány döntése alapján
-
Közélet-Politika1 napja
Budai Gyula: Több eljárás is indult Ruszin-Szendi Romulusz fegyverügyében, egyet már lezártak
-
Közélet-Politika12 órája
Bloomberg: Orbán Viktor köztársasági elnöki szerepváltást fontolgat egy választási vereség esetén
-
Közélet-Politika3 napja
Juhász Péter nyilvánosságra hozta a videókat a Szőlő utcai intézetben történt bántalmazásokról
-
Belföld2 napja
Navracsics Tibor: Több mint félmilliárd forint jut 22 önkormányzatnak, Budapest is kap
-
Gazdaság2 napja
Megszavazták: Jövőre már érkezik a 14. havi nyugdíj, 2030-ra teljes összegű lehet