Belföld
A kiskereskedelmi üzletek száma drámaian csökken Magyarországon
Magyarországon a kiskereskedelmi üzletek száma 2024 első félévének végére 102 624-re csökkent, ami 18,2 százalékkal kevesebb, mint négy évvel korábban. A fél évvel korábbihoz képest is 3,5 százalékos csökkenést tapasztalhatunk, ami azt jelenti, hogy naponta átlagosan több mint 20 bolt zárt be az országban.
A gépjármű- és alkatrész-értékesítéssel foglalkozó cégek kivételével, amelyeket a KSH külön számol, 95 680 üzlet működik Magyarországon. Ez a szám 2023 végén csökkent a lélektani 100 ezer alá. A bezárások az utóbbi egy évben gyorsultak fel, bár a jelenség nem új. 2005-ben még közel 167 ezer üzlet működött az országban, de a koncentráció a rendszerváltás óta tart.
Érdekes adat, hogy a kiskereskedelmi üzletek össz-alapterülete 2005 és 2023 között gyakorlatilag nem változott, mindkét évben közel 17,3 millió négyzetméter. Azonban az átlagos alapterület 2005-ben 104 négyzetméter volt, tavaly pedig már 163 négyzetméter. Ez azt jelenti, hogy a kisebb üzletek bezárnak, és a nagyobbakat helyettesítik.
A boltbezárási hullám Somogy megyét érintette a legsúlyosabban, ahol a boltok több mint fele zárt be, ezzel szemben Pest megyében „csak” 20 százalék. Ez összefügghet azzal, hogy Budapest agglomerációja azon kevés régiók közé tartozik, ahol az országon belüli migráció következtében nem csökken a népesség.
Az élelmiszer és élelmiszer jellegű vegyes boltok száma alig több mint 32 ezer, az elmúlt fél évben 940 húzta le a rolót, bár a csökkenés üteme az összes bolthoz képest kicsit lassabb.
Legnagyobb mértékben a lemezboltok és videotékák száma csökkent 2005 és 2023 között, ami a streaming szolgáltatások terjedésével magyarázható. A KSH szerint 71 ilyen bolt működik még Magyarországon, miközben 2005-ben még tízszer ennyi volt. Audio- és videoberendezéseket is kevesebb helyen árulnak, emögött a forgalom csökkenése mellett a nagy elektronikai boltok terjedése is áll. 284 ilyen bolt volt tavaly év végén, szemben a 18 évvel ezelőtti 1 320-al.
A könyvszaküzletek száma is meredeken esett, az elmúlt szűk két évtizedben 78 százalékkal, ami az olvasás népszerűségének csökkenése és az e-bookok terjedése mellett is oka lehet.
A ruhaboltok száma több mint felére esett, már csak 10 800 működik Magyarországon. Hasonló tendenciát látunk a cipő és bőráru szaküzleteknél is.
Növekvő trendek: Állatpatikák
Egy üzlettípus van, amely még az elmúlt években is növekedni tudott, ez pedig az állatpatikák csoportja. A háziállatok egészségügyi szükségleteit a tulajdonosok gyakran prioritásként kezelik, még nehéz gazdasági helyzetben is. Emellett egyre nagyobb figyelmet kap a felelős állattartás. 215 állatgyógyászati üzlet működik Magyarországon, az elmúlt fél évben is nyitott egy, a 2005-ös 106 üzlethez képest pedig még jelentősebb a növekedés.
(Forrás: portfolio.hu)
Fotó: Caio : https://www.pexels.com/hu-hu/foto/64613/
Belföld
A NAV kémeszközöket foglalt le egy budapesti üzletben
OkosHír: A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) közleménye szerint egy budapesti üzletben, amely nem rendelkezett a szükséges haditechnikai tevékenységi engedéllyel, számos, külföldről behozott kémeszközt foglalt le. A NAV szerint az üzlet nem rendelkezett a haditechnikai külkereskedelemre is feljogosító forgalmi engedéllyel. A NAV tájékoztatása szerint az eszközök titkosszolgálati eszköznek minősülnek. A pénzügyi nyomozók az üzletben ultrahangos zavaróeszközöket, lehallgató berendezéseket, különböző eszközökbe rejtett kémkamerákat, valamint egyéb hangrögzítő- és megfigyelőeszközöket találtak. A lefoglalt eszközöket elszállították.
A NAV munkatársait haditechnikai szakértő és operatív informatikai ellenőrök segítették. A nyomozók haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés, valamint engedély nélküli nemzetközi kereskedelmi tevékenység gyanúja miatt indítottak büntetőeljárást. A nyomozás kiterjed minden olyan személyre vagy gazdasági társaságra, aki az érintett üzletből kémeszközt szerzett be vagy birtokol.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
Az eredeti cikk több ponton is feltételezéseket fogalmaz meg tényként, például az eszközök „kémeszköz” jellegét, anélkül, hogy ezt részletezné vagy alátámasztaná. A cikk hangsúlyozza a NAV álláspontját, miszerint az eszközök „titkosszolgálati eszköznek minősülnek”, de nem mutat be más lehetséges értelmezéseket vagy felhasználási módokat. A cikk konklúziója, hogy a NAV eljárása jogszerű, és a lefoglalás indokolt volt, azonban ez a következtetés a nyomozás jelenlegi szakaszában még nem feltétlenül megalapozott. Az esemény hatása a magyar közéletre jelenleg nem meghatározható, de a nyomozás eredményei befolyásolhatják a haditechnikai eszközökkel kapcsolatos szabályozást és ellenőrzést.
(Forrás: telex.hu)
Kép: Pexels.com
Belföld
Elektronikus dohánytermékeket találtak iskolákban
OkosHír: Az utóbbi időben több hír is megjelent arról, hogy általános és középiskolákban Elfbar, Pocobar és más hasonló ízesített elektronikus dohánytermékeket találtak diákoknál. A fiatalok körében az elektronikus cigaretta népszerűnek tűnik, beleértve azokat az ízesített változatokat is, amelyek Magyarországon illegálisak. Az Elfbar és hasonló ízesített, elektronikus eszközökbe töltött folyadékok a hatályos szabályozás szerint dohánygyártmánynak minősülnek. A dohánygyártmányok jövedékiadó-kötelesek, és Magyarországon kizárólag dohányboltokban értékesíthetők. Ugyanakkor, az ízesítés tilalma miatt ezek a termékek jelenleg nem kaphatók a dohányboltokban sem.
A hatóságok szerint az ilyen termékek egészségügyi kockázatot jelenthetnek a fiatalok számára. Az ízesítés állítólag elősegítheti a rászokást, ami nikotinfüggőség kialakulásához vezethet. Az elmúlt időszakban a hatóság THC (marihuána) tartalmú termékeket is talált az ilyen termékek között. Az illegális forrásból beszerzett dohánytermékek összetevői nem ellenőrzöttek.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
Az eredeti cikk célja felhívni a figyelmet az iskolákban megjelenő illegális elektronikus dohánytermékekre és azok potenciális veszélyeire. A cikk elsősorban a fiatalok egészségére gyakorolt hatásokra fókuszál, kiemelve a nikotinfüggőség és a THC tartalom kockázatát. A cikk nyelvezete helyenként aggodalmat sugall, például a „súlyos egészségügyi kockázatok” és a „különösen veszélyesek lehetnek” kifejezések használatával. Ezek a megfogalmazások erősíthetik az olvasóban a negatív érzéseket a termékekkel kapcsolatban.
A cikkben tett állítások – miszerint az ízesített elektronikus cigaretták illegálisak és egészségügyi kockázatot jelentenek – megfelelnek a valóságnak, feltéve, hogy a hatóságok által közölt információk helytállóak. Azonban a cikk nem tartalmaz konkrét bizonyítékokat a THC tartalommal kapcsolatban, csupán a hatóságok állítására hivatkozik. A cikk konklúziója az, hogy az illegális forrásból származó elektronikus dohánytermékek veszélyesek a fiatalokra, és felhívja a figyelmet az ellenőrizetlen összetevők kockázatára.
Ez az esemény potenciálisan hatással lehet a magyar közéletre azáltal, hogy felerősíti a dohánytermékekkel kapcsolatos szabályozási vitákat, és növelheti a szülők és pedagógusok aggodalmát a fiatalok egészségével kapcsolatban. A téma valószínűleg további intézkedéseket generálhat a hatóságok részéről az illegális termékek terjesztésének megakadályozására.
(Forrás: demokrata.hu)
Fotó: Ruslan Alekso/Pexels.com
-
Hírek1 napja
Kocsis Máté reagált Orbán Viktor március 15-i beszédére
-
Hírek2 napja
Kovács Zoltán tájékoztatást adott a március 15-i rendezvényekről
-
Hírek16 órája
A Fidesz módosító javaslatot nyújtott be a gyülekezési törvényhez
-
Hírek13 órája
Az Országos Bírói Tanács reagált Orbán Viktor kijelentésére, majd a miniszterelnök is kontrázott
-
Bulvár2 napja
Nyomozás indult Lakatos Márk ellen egy 13 éves gyermek ügyében
-
Hírek2 napja
Kósa Lajos és az orosz főkonzul együtt koszorúztak Debrecenben március 15-én
-
Külföld2 napja
Autó hajtott a tüntetők közé Belgrádban, sérültek is vannak
-
Hírek2 napja
A Mi Hazánk Mozgalom tüntetést tartott Budapesten