Belföld
A kiskereskedelmi üzletek száma drámaian csökken Magyarországon
Magyarországon a kiskereskedelmi üzletek száma 2024 első félévének végére 102 624-re csökkent, ami 18,2 százalékkal kevesebb, mint négy évvel korábban. A fél évvel korábbihoz képest is 3,5 százalékos csökkenést tapasztalhatunk, ami azt jelenti, hogy naponta átlagosan több mint 20 bolt zárt be az országban.
A gépjármű- és alkatrész-értékesítéssel foglalkozó cégek kivételével, amelyeket a KSH külön számol, 95 680 üzlet működik Magyarországon. Ez a szám 2023 végén csökkent a lélektani 100 ezer alá. A bezárások az utóbbi egy évben gyorsultak fel, bár a jelenség nem új. 2005-ben még közel 167 ezer üzlet működött az országban, de a koncentráció a rendszerváltás óta tart.
Érdekes adat, hogy a kiskereskedelmi üzletek össz-alapterülete 2005 és 2023 között gyakorlatilag nem változott, mindkét évben közel 17,3 millió négyzetméter. Azonban az átlagos alapterület 2005-ben 104 négyzetméter volt, tavaly pedig már 163 négyzetméter. Ez azt jelenti, hogy a kisebb üzletek bezárnak, és a nagyobbakat helyettesítik.
A boltbezárási hullám Somogy megyét érintette a legsúlyosabban, ahol a boltok több mint fele zárt be, ezzel szemben Pest megyében „csak” 20 százalék. Ez összefügghet azzal, hogy Budapest agglomerációja azon kevés régiók közé tartozik, ahol az országon belüli migráció következtében nem csökken a népesség.
Az élelmiszer és élelmiszer jellegű vegyes boltok száma alig több mint 32 ezer, az elmúlt fél évben 940 húzta le a rolót, bár a csökkenés üteme az összes bolthoz képest kicsit lassabb.
Legnagyobb mértékben a lemezboltok és videotékák száma csökkent 2005 és 2023 között, ami a streaming szolgáltatások terjedésével magyarázható. A KSH szerint 71 ilyen bolt működik még Magyarországon, miközben 2005-ben még tízszer ennyi volt. Audio- és videoberendezéseket is kevesebb helyen árulnak, emögött a forgalom csökkenése mellett a nagy elektronikai boltok terjedése is áll. 284 ilyen bolt volt tavaly év végén, szemben a 18 évvel ezelőtti 1 320-al.
A könyvszaküzletek száma is meredeken esett, az elmúlt szűk két évtizedben 78 százalékkal, ami az olvasás népszerűségének csökkenése és az e-bookok terjedése mellett is oka lehet.
A ruhaboltok száma több mint felére esett, már csak 10 800 működik Magyarországon. Hasonló tendenciát látunk a cipő és bőráru szaküzleteknél is.
Növekvő trendek: Állatpatikák
Egy üzlettípus van, amely még az elmúlt években is növekedni tudott, ez pedig az állatpatikák csoportja. A háziállatok egészségügyi szükségleteit a tulajdonosok gyakran prioritásként kezelik, még nehéz gazdasági helyzetben is. Emellett egyre nagyobb figyelmet kap a felelős állattartás. 215 állatgyógyászati üzlet működik Magyarországon, az elmúlt fél évben is nyitott egy, a 2005-ös 106 üzlethez képest pedig még jelentősebb a növekedés.
(Forrás: portfolio.hu)
Fotó: Caio : https://www.pexels.com/hu-hu/foto/64613/
Belföld
Orbán Viktor az Audi győri gyárának termelésindító ünnepségén vett részt
OkosHír: Orbán Viktor miniszterelnök részt vett az Audi győri járműgyárának termelésindító ünnepségén. Az eseményen elhangzott, hogy az Audi volt az első nyugat-európai autógyár, amely a rendszerváltás után Magyarországon fektetett be. A miniszterelnök szerint a gyár sikere a magyar munkások és mérnökök elkötelezettségének köszönhető.
A kormányfő az Audi Q3 modell sorozatgyártásának elindítása alkalmából rendezett ünnepségen azt mondta, az autóiparban jelenleg nagy a verseny. Véleménye szerint a gyártástechnológiákat nem a bürokratáknak kell meghatározniuk, hanem a piaci szabadságnak kell érvényesülnie.
Orbán Viktor kijelentette, hogy Magyarország és az Audi konszern közös érdeke, hogy az ipar és a fogyasztók szabadságot kapjanak. Hozzátette, ha ez megvalósul, a gyárak versenyképesek maradhatnak. A miniszterelnök szerint az Audi új modellje azt mutatja, hogy a magyar és német gyárak világszínvonalú termékeket képesek gyártani, ha a munkavégzés feltételei biztosítottak.
Orbán Viktor szerint az Audi jövője, valamint a mérnökök és munkások jövedelme és családjaik biztonsága függ a versenyképességtől.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
Az eredeti cikk több ponton is érzelmi töltettel próbálta befolyásolni az olvasót. Például a „szívügy” kifejezés használata, valamint a „bürokratikus elnyomás” említése negatív konnotációkat hordoz. A cikk konklúziója szerint a magyar gazdaság és munkahelyek jövője nagymértékben függ az autóipar versenyképességétől, ami közvetlen hatással van a magyar közéletre.
(Forrás: demokrata.hu)
Kép: Orbán Viktor/Facebook
Belföld
Orbán Viktor nyilatkozata az Európai Parlament szavazásáról
OkosHír: Orbán Viktor miniszterelnök szerdán a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében kommentálta az Európai Parlamentben (EP) várható szavazást Ursula von der Leyen bizottsági elnök jövőjéről.
A miniszterelnök szerint az EP képviselői arról döntenek, hogy Ursula von der Leyen folytathatja-e munkáját az Európai Bizottság élén. Orbán Viktor a szavazást az elnök asszony körül kialakult korrupciós ügyekkel indokolta, de hozzátette, hogy szerinte a korrupció csak a probléma egy része.
Orbán Viktor felsorolta a bizottság szerinte negatív eredményeit von der Leyen vezetése alatt:
- Romló európai versenyképesség
- Magas európai energiaárak
- Illegális migráció
- Genderideológia kötelezővé tétele (Az állítás nem kellően alátámasztott információ.)
- Ukrajnai háború
- Európai gazdák nehéz helyzete
- Zöldideológia
A miniszterelnök szerint a szavazás során szemben áll egymással a „brüsszeli birodalmi elit” és a „hazafiak és a józan ész”. Orbán Viktor szerint választani kell, és felszólította von der Leyent a távozásra.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
Az eredeti cikk számos nyelvi eszközt használ az olvasóra való hatás gyakorlására. Például a „brüsszeli birodalmi elit” és a „hazafiak és a józan ész” szembeállítása erősen polarizáló, és érzelmi reakciót vált ki. A „balhés nap”, „húsdaráló”, „romokban”, „tönk szélén” kifejezések negatív konnotációval rendelkeznek, és a helyzet súlyosságát hangsúlyozzák. A „genderideológia kötelező” állítás nem megfelelően alátámasztott, és véleményként jelenik meg.
A cikkben következtetésként tálalt feltételezések is szerepelnek, például az, hogy a korrupciós ügyek csak a jéghegy csúcsát jelentik. Ez a kijelentés spekulatív, és nincs bizonyítékokkal alátámasztva.
A cikkben leírtakból az a konklúzió vonható le, hogy Orbán Viktor elégedetlen Ursula von der Leyen vezetésével, és távozását szeretné elérni. Az esemény hatása a magyar közéletre abban nyilvánulhat meg, hogy tovább erősíti a kormány és az Európai Unió közötti feszültséget.
-
Közélet
Orbán Viktor bejegyzést tett közzé egy 15 000 fős csoporttal kapcsolatban
-
Külföld
Ursula von der Leyen elleni bizalmatlansági indítványt elutasította az Európai Parlament
-
Belföld
Orbán Viktor az Audi győri gyárának termelésindító ünnepségén vett részt
-
Külföld
Egy kárpátaljai magyar állampolgár meghalt, Ukrajna nagykövetét berendelték
-
Kultúra
Tamar Kintsurashvili kapta a 2025-ös DW Szólásszabadság Díjat Bonnban
-
Hírek
Vízpótlás kezdődött az Ős-Sárvíz szedresi szakaszán
-
Hírek
Axiom-4: Kapu Tibor visszatérése késedelmet szenved
-
Hírek
Hackertámadás: Budapesti fitneszközpont HVAC rendszere a célpont