Technológia és Tudomány
Elon Musk sikeres rakétateszttel közelebb a Marshoz
Elon Musk cége, a SpaceX a múlt hónapban sikeres tesztrepülést hajtott végre, amely során egy rakétahajtóművet indítottak el a Starship űrhajó űrbe juttatására. A hajtómű utána visszatért és simán leszállt két mechanikus karra, ezzel utat nyitva az újrahasználható rakétahajtóművek felé, amelyek lehetővé teszik a gyorsabb, ismétlődő űrutazásokat.
A Starship kedden délután indult helyi idő szerint, a vállalat az eseményről élő videót tett közzé az X-en, bemutatva a rakéta indításának előkészületeit. A mai repülési teszt célja a hajó és a hajtómű képességeinek bővítése, és közelebb hozza az egész rendszer újrahasznosíthatóságának megvalósítását.
A célok közé tartozik, hogy a hajtómű ismét visszatérjen az indítóhelyre, begyújtsanak egy Starship Raptor hajtóművet az űrben, valamint hőpajzs-kísérleteket és újrabelépési manővereket teszteljenek a hajó visszatéréséhez és süllyedéséhez az Indiai-óceán felett.
Fotó: Edvin Richardson: https://www.pexels.com/hu-hu/foto/796206/
Tetszett a cikkünk?
Az Okoshír 2024 novemberében azzal a céllal indult, hogy egy új, tiszta hangot képviseljen a magyar médiában.
A három alapító a kezdetektől fogva, főállás mellett, önerőből készíti a tartalmakat.
Mégis, az Okoshír rengeteg interjút, beszámolót és hírt szállít az olvasóknak.
Ahhoz, hogy még több emberhez eljuthassunk, és magasabb minőségben még több interjút készíthessünk, kérjük, támogass minket!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Technológia és Tudomány
Új kutatás cáfolja a paracetamol és az autizmus közötti feltételezett kapcsolatot
OkosHír: Egy friss, átfogó tudományos áttekintés szerint nincs meggyőző bizonyíték arra, hogy a terhesség alatti paracetamol-használat összefüggésbe hozható a gyermekeknél diagnosztizált autizmussal vagy ADHD-val. A tanulmányt gyorsított eljárással publikálták, válaszul a korábbi amerikai elnök, Donald Trump azon kijelentéseire, amelyek szerint a paracetamol felelős az autizmusért.
A British Medical Journal című szaklapban megjelent új meta-analízis, amelyet Shakila Thangaratinam nőgyógyász professzor vezetett, kilenc korábbi szisztematikus áttekintést vizsgált, amelyek összesen 40 megfigyeléses tanulmányt foglaltak magukba. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy az eddigi vizsgálatok minősége alacsony vagy rendkívül alacsony volt, és az esetlegesen talált összefüggéseket valószínűleg családi genetikai vagy egyéb, nem mért tényezők magyarázzák.
A tudományos konszenzus és a korábbi állítások
A korábbi amerikai elnök, Donald Trump 2025 szeptemberében (a jelenlegi időponthoz képest korábban) határozottan arra szólította fel a várandós nőket, hogy kerüljék a paracetamol szedését, azt állítva, hogy az összefüggésben áll az autizmus növekvő arányával. Egyes források szerint „harcoljanak, mint az ördög”, hogy ne vegyék be a fájdalomcsillapítót. Ezeket az állításokat azonban orvosi szakértők és egészségügyi hatóságok, köztük a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) is cáfolták, hangsúlyozva, hogy a paracetamol továbbra is biztonságos és hatékony fájdalom- és lázcsillapító terhesség alatt, ha az előírásoknak megfelelően alkalmazzák.
A mostani átfogó elemzés megerősítette, hogy az autizmus diagnózisok számának emelkedése az elmúlt évtizedekben valószínűleg a fokozott tudatosságnak, a diagnosztikai módszerek fejlődésének és a diagnosztikai kritériumok szélesedésének köszönhető, nem pedig a paracetamol-használatnak.
A testvérpár-vizsgálatok jelentősége
A kutatók különösen kiemelték egy 2024-es svéd vizsgálat eredményeit, amely 2,4 millió, 1995 és 2019 között született gyermek adatait elemezte. Ez a tanulmány testvéreket vizsgált, ahol az egyik gyermek méhen belül ki volt téve paracetamolnak, a másik viszont nem. Mivel a testvérek genetikailag hasonlóak és gyakran hasonló környezetben nevelkednek, az ilyen összehasonlítások segítenek kiszűrni a zavaró tényezőket. A svéd kutatás nem talált összefüggést a terhesség alatti paracetamol-használat és a gyermekek autizmus-, ADHD- vagy értelmi fogyatékosság-kockázata között. Ez arra utal, hogy a korábbi vizsgálatokban megfigyelt összefüggéseket valószínűleg családi vagy egyéb külső tényezők magyarázták.
Szakértői ajánlások
Shakila Thangaratinam professzor, a kutatás egyik vezető szerzője hangsúlyozta, hogy ha egy várandós nőnek láz vagy fájdalom miatt paracetamolt kell bevennie, akkor tegye meg, mivel a magas láz veszélyes lehet a magzatra. A tanulmány célja nemcsak tudományos bizonyíték szolgáltatása, hanem a várandós nők megnyugtatása is, akik aggódhatnak a korábbi kijelentések miatt.
„Lehet, hogy autista vagy ADHD-s gyerekük lesz, de nagyon nem szeretnénk, hogy azt gondolják, hogy ez azért történt, mert valamit rosszul csináltak a terhességük alatt. Ez egy borzasztó érzés egy anya számára. Jelenleg semmiféle bizonyíték nincs arra, hogy az anyák paracetamol-fogyasztása autizmushoz vagy ADHD-hoz vezetne” – tette hozzá Thangaratinam professzor.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés:
- Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk célja egyértelműen az volt, hogy tudományos bizonyítékokkal cáfoljon egy, a korábbi amerikai elnök, Donald Trump által megfogalmazott, tudományosan alá nem támasztott állítást a paracetamol és az autizmus közötti kapcsolatról. A cikk célja a tények feltárása és a terhes nők megnyugtatása volt.
- Főbb elemzési pontok:
- Nyelvi és Retorikai Eszközök: A cikk narrátora viszonylag semleges nyelvezetet használ, de bizonyos pontokon, különösen a Trump-kormány állításainak bemutatásakor, erős, tényközlő kifejezéseket alkalmaz. Például az „annak ellenére, hogy erre semmiféle bizonyítékuk sincs” és „az NNGYK is cáfolta az állítást” mondatok direkt módon, mindenféle finomítás nélkül állítják szembe a politikai kijelentést a tudományos konszenzussal. Bár ezek tények, a megfogalmazásukban rejlik egyfajta határozottság, ami a cáfolat súlyát hangsúlyozza. Shakila Thangaratinam professzor idézése („Ez egy borzasztó érzés egy anya számára.”) érzelmileg telített, de ez egy közvetlen idézet, amely a cikk céljával, a nők megnyugtatásával összhangban áll, és nem a narrátor saját érzelmi megnyilvánulása.
- Forráskezelés és Egyensúly: A cikk erősen a tudományos konszenzusra és a friss meta-analízis eredményeire támaszkodik, valamint a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) állásfoglalására. A „Trump kormánya bejelentette” állítás megjelenik, de anélkül, hogy a bejelentés konkrét tartalmát vagy forrását részletesebben kifejtené, azonnal tudományos cáfolattal követi. Ez a megközelítés szerkesztőileg indokolt lehet, mivel a cikk célja a téves információk helyreigazítása, és nem a téves állítások részletes boncolgatása. Az egyensúly abban nyilvánul meg, hogy mindkét oldal (az állítás és a cáfolat) említésre kerül, de a hangsúly egyértelműen a tudományosan alátámasztott cáfolaton van.
- Hiányzó Kontextus és Tények: Az eredeti cikk nem részletezi, hogy a „Trump kormánya” mikor és milyen konkrét formában tette meg az említett bejelentést. Bár a kontextus (a bejelentés cáfolata) világos, a politikai állítás pontos hátterének hiánya némi kontextuális információt elhallgat. A keresési eredményekből kiderül, hogy Trump 2025 szeptemberében tett ilyen kijelentéseket, és az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) is fontolgatta a címkék megváltoztatását. Az eredeti cikk ezeket a specifikus részleteket nem tartalmazza.
Kép: pixabay
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Technológia és Tudomány
Kutatás: Az agy nem csak észlel, de aktívan előre is látja a jövőt
OkosHír: A Max Planck Intézet legújabb kutatása szerint az emberi agy nem csupán feldolgozza a környezeti ingereket, hanem képes előre jelezni a következő pillanat eseményeit. Ez a képesség meghatározó a reakcióidő, a figyelem és a gondolkodás hatékonysága szempontjából.
A kutatók kimutatták, hogy az agyhullámok valós időben kalkulálják a jövőbeli történéseket. Ez a folyamat befolyásolja, hogy milyen gyorsan reagálunk a környezetünkre, mennyire vagyunk képesek összpontosítani, és milyen hatékonyan működik a kognitív feldolgozásunk.
Az agy előrejelző mechanizmusa
A kutatás szerint az agy előrejelző képessége az alfa- és béta-hullámok működésében rejlik. Minél kiszámíthatóbb egy esemény, annál gyorsabban váltakoznak ezek a frekvenciák, létrehozva az úgynevezett agyi ritmusokat. Ez a mechanizmus magyarázatot adhat olyan összetett cselekvésekre, mint például egy bokszoló elhajlása egy ütés elől, vagy egy zongorista pontos ritmusérzéke.
A tudósok három fő agyterületet azonosítottak, amelyek szerepet játszanak ebben a prediktív funkcióban:
- A parietális kéreg, amely a mozgások időzítéséért felelős.
- A középső temporális gyrus, amely a folyamatok követését végzi.
- A szenzomotoros kéreg, amely a jóslatokat tényleges cselekvéssé alakítja.
A kutatók magnetoencefalográfiával (MEG) mérték az idegi aktivitás által keltett apró mágneses mezőket. Eredményeik alapján minél jobban előrejelezhető egy esemény, annál erősebb agyhullám-aktivitás figyelhető meg. Ez arra utal, hogy az agy készenléti állapotba helyezi magát, hogy még az esemény bekövetkezte előtt reagálni tudjon.
A felfedezés jelentősége
Ez a tanulmány nem csupán a magas szintű sport- és zenei teljesítményeket segíthet megérteni, hanem új perspektívát nyithat bizonyos neurológiai és mentális zavarok, például a figyelemhiányos hiperaktivitás (ADHD) vagy a Parkinson-kór vizsgálatában is. A kutatók feltételezése szerint az agyi ritmusok mélyebb megértése révén a jövőben lehetőség nyílhat az agy előre gondolkodó képességének edzésére, ami javíthatja a reakcióidőt, a koncentrációt és a döntéshozatali folyamatokat.
Egyes tudósok úgy vélik, hogy az agy „jósló” képességének pontos feltérképezése új kezelési módszereket eredményezhet a kognitív betegségek terén. Elképzelhető, hogy az agyhullámok finomhangolásával helyreállíthatóvá válhat a figyelem, vagy lassítható a neurodegeneratív betegségek előrehaladása.
A felfedezés hangsúlyozza, hogy az emberi agy nemcsak a múltbeli információkat dolgozza fel, hanem folyamatosan modellezi a jövőt. Ez a képesség teszi lehetővé számunkra, hogy időben reagáljunk, előre lássuk a potenciális veszélyeket, és felismerjük a mintázatokat a mindennapi életben.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés:
- Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk elsődleges célja a Max Planck Intézet legújabb kutatásának bemutatása, amely az agy jövőbelátó képességével foglalkozik. A narratíva célja, hogy felkeltse az olvasó érdeklődését az emberi agy rejtélyes képességei iránt, és hangsúlyozza a felfedezés potenciális jelentőségét a mindennapi életre és a betegségek kezelésére vonatkozóan. A cikk a tudományos eredmények mellett egyfajta csodálatot és jövőbe mutató reményt is sugall.
- Főbb elemzési pontok:
- Nyelvi és Retorikai Eszközök: A cikk narrátora több helyen is élénkítő, de nem feltétlenül manipulatív nyelvezetet használ, amely a tudományos tényeket izgalmasabbá teszi az olvasó számára. Például az „aktív időutazó” és „belső időgép” kifejezések metaforikusak, és bár nem szakmai terminológiák, a tudományos-ismeretterjesztő műfajban elfogadhatóak lehetnek az érdeklődés felkeltésére. Az „agyi ritmusok” és „jövőbelátás” szakszerűbbnek tűnő, de mégis kissé dramatikus kifejezések. A cikk záró mondata, „nemcsak a jövőt fogjuk megjósolni – hanem irányítani is tudjuk majd”, egy spekulatív, kissé túlzó, de a téma iránti lelkesedést tükröző kijelentés, amely az olvasóban a tudomány végtelen lehetőségeiről szóló pozitív képet erősíti. A „Képzeljen el egy bokszolót…” felütés közvetlenül megszólítja az olvasót, ami személyesebbé teszi a szöveget.
- Forráskezelés és Egyensúly: A cikk egyetlen kutatási eredményre fókuszál (Max Planck Intézet). A forrás egyértelműen megnevezett, ami hitelességet kölcsönöz a tudósításnak. Azonban az egyensúly szempontjából megjegyzendő, hogy a cikk nem mutat be más tudományos álláspontokat, ellenérveket, vagy a kutatás korlátait. Ez egy híranyagnál, amely egy konkrét tanulmányt ismertet, általában elfogadott, de egy mélyebb elemzéshez további kontextusra lenne szükség. A cikk nem szolgáltat bizonyítékot arra, hogy az „egyes tudósok” pontosan kik, akik a kognitív betegségek kezelésének új módszereiről beszélnek, de ez a megfogalmazás („egyes tudósok úgy vélik”) megfelelően attribútálja a véleményt.
- Hiányzó Kontextus és Tények: A cikk nem tér ki a kutatás pontos módszertanára (pl. résztvevők száma, a kísérletek részletei), a publikáció helyére vagy idejére, ami további kontextust adhatna. Bár a magnetoencefalográfia (MEG) megemlítésre kerül, a technikai részletek hiányoznak. Ezenkívül a „jövőben edzhetővé váljon az agy előre gondolkodó képessége” vagy az „új módszerek nyílhatnak a kognitív betegségek kezelésére” állítások potenciális jövőbeli lehetőségekről szólnak, de nem adnak semmilyen időbeli keretet vagy a megvalósítás valószínűségére vonatkozó információt, ami némileg idealizált képet festhet.
Kép: pexels
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
-
Közélet-Politika2 napja
Orbán Viktor: Olyan gyermek, akit családtámogatás nem ér el, Magyarországon nincs
-
Közélet-Politika2 napja
Magyar Péter: Orbán Viktor nem maradhat miniszterelnök a mélyszegénységről tett kijelentései után
-
Gazdaság3 napja
Nagy Márton újratervez: Jelentős költségvetési kiigazítások várhatók 2025-re és 2026-ban
-
Közélet-Politika3 napja
Dömötör Csaba: 70 ezer milliárd forintnyi háborús kiadás terheli az európai gazdaságot
-
Közélet-Politika3 napja
Orbán Viktor Rónai Egonnal beszélget az ATV új műsorában
-
Belföld2 napja
Gigantikus bontási hullám a Liszt Ferenc Repülőtérnél: 169 épületet érint az új gyorsforgalmi út építése
-
Külföld3 napja
Iskolából vittek el egy diákot Szlovákiában, aki „Fico áruló” feliratot festett a járdára
-
Hírek2 napja
KSH Jelentés: 4,3 százalékon maradt az infláció októberben, folytatódott a gáz drágulása