Az Európai Bíróság előtt folyamatban van a magyar kormány gyermekvédelmi törvényének jogszerűségét vizsgáló ügy. A törvény, amely 2021-ben lépett hatályba, az Európai Bizottság szerint korlátozza az inkluzív szexuális nevelést, szinte ellehetetleníti az LMBTQ+ párok örökbefogadását, és szabályozza a homoszexualitást bemutató tartalmak megjelenését a médiában és reklámokban.
A Bizottság egy évvel később kötelezettségszegési eljárást indított a törvény ellen, állítva, hogy az sérti az uniós alapértékeket. A bírósági tárgyalás jelentőséget mutat, hiszen a Bizottság mellett 16 EU-tagállam is részt vesz az ügyben, ami rekordméretű részvétel egy ilyen eljárásban.
Szakértők szerint a döntés nemcsak a magyar törvény sorsát határozhatja meg, hanem felvetheti Magyarország EU-tagságának alapvető kérdéseit is. A bíróság kimondhatja, hogy a törvény sérti az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkét.
A döntés előtti folyamat hosszadalmas: az első véleményt az Európai Bíróság főtanácsnoka várhatóan három-négy hónap múlva teszi közzé, míg a végleges ítélet ennél később születhet meg.
A kimenetel jelentős mértékben befolyásolhatja az Európai Tanács hozzáállását Magyarország jogállamisági helyzetéhez. A német kormány kezdeményezésére a magyar jogállamisági helyzet értékelésre kerül az EU-ügyek miniszterei által, beleértve a 2018-as Európai Parlamenti szavazás óta tartó 7. cikkely szerinti eljárást.
Magyarország 600 millió euró kohéziós forráshoz nem fér hozzá a gyermekvédelmi törvény miatt. Ezt nem a jogállamisági eljárás miatt blokkolja Brüsszel, hanem az EU alapjogi chartájának megszegése miatt.
A bírósági döntés jelentős hatással lesz Magyarország jogállamisági értékelésére és kohéziós forrásokra való hozzáférésére.
(A kép forrása: Pexels.com)
