Külföld
Ukrajna az orosz dezinformáció célkeresztjében
Az utóbbi években Ukrajna az orosz propaganda célkeresztjében állt. A háború kitörése óta azonban a dezinformáció új dimenzióba lépett. A „Vox Ukraine” nevű független elemző platform két vezető szakértőjével, Valerija Sztepanyukkal és Szvitlana Szlipcsenkóval beszélgettek a 444 munkatársai az orosz propaganda módszereiről és a tényellenőrzés fontosságáról.
Az orosz propaganda fő célja, hogy Ukrajnát bukott államként mutassa be, és így gyengítse annak nemzetközi támogatását. A szakértők szerint az orosz propaganda több, egymást kiegészítő narratíván keresztül próbálja elérni ezt a célt. Az egyik fő narratíva a korrupcióra koncentrál, míg egy másik a mozgósítással kapcsolatos kérdéseket hangsúlyozza. A szakértők szerint az orosz propaganda a különböző célcsoportokhoz a legmegfelelőbb módon próbál eljutni, és így növeli a hatékonyságát.
A szakértők szerint az utóbbi időben az orosz propaganda egyre inkább a Telegram üzenetküldő alkalmazást használja. Ennek a platformnak az a nagy előnye, hogy a felhasználók közvetlenebben érik el az üzeneteket, így azokat a közösségi médiával szemben nehezebb kritizálni. Emellett az orosz intézmények hivatalos kommunikációjában is megfigyelhető az orosz propaganda jelenléte. A szakértők szerint az orosz propaganda célja, hogy az információteret elárassza hamisítványokkal, és ne maradjon hely másnak.
A tényellenőrzők munkája ebben a helyzetben rendkívül fontos, hiszen az emberek nehezebben tudnak különbséget tenni a valódi és a hamis információk között. A szakértők szerint a mesterséges intelligencia is szerepet játszik a dezinformáció terjedésében, azonban a rossz minőségű „deep fake” videók könnyen kiszűrhetőek.
Az emberek médiatudatosságának növelése is kulcsfontosságú a dezinformáció elleni küzdelemben. A szakértők szerint az embereknek tudatában kell lenniük annak, hogy az információ nem mindig az, aminek látszik, és a források kritikus szemmel való megválasztása is rendkívül fontos. A háborús helyzetben a hivatalos forrásokba vetett bizalom megerősítése különösen fontos.
Az emberek médiatudatosságának fejlesztésében a helyi újságíróknak is fontos szerepük van. A szakértők szerint a helyi újságírókat meg kell tanítani a tényellenőrzésre és a dezinformáció felismerésére, hogy a helyi lakosságot pontos és megbízható információkkal tudják ellátni.
A szakértők szerint az orosz propaganda a negatív érzelmeket is célozza, így az emberek nehezebben tudnak kritikus szemmel megítélni az információkat. A tények és az érzelmek közötti különbség hangsúlyozása kiemelten fontos a dezinformáció elleni küzdelemben. Az emberek nehezebben tudnak különbséget tenni a valódi és a hamis információk között, így a tényellenőrzők munkája kiemelten fontos.
(Forrás: 444.hu)
Fotó: alexander ermakov: https://www.pexels.com/hu-hu/foto/lathatar-epulet-utazas-kek-eg-12083869/
Külföld
Putyin az Északi-sarkvidéki Fórumon az orosz érdekek védelméről beszélt
OkosHír: Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön a Murmanszkban megrendezett Nemzetközi Északi-sarkvidéki Fórumon kijelentette, hogy Oroszország intézkedéseket tesz nemzeti érdekeinek és szuverenitásának megőrzése érdekében az Északi-sarkvidéken.
Putyin szerint az Északi-sarkvidéken állomásozó orosz erők létszáma növekedni fog.
Az elnök aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a NATO-tagállamok az Északi-sarkvidéket potenciális konfliktusok kiindulópontjaként kezelik, és csapatmozgásokat gyakorolnak a térségben, beleértve Finnországból és Svédországból újonnan csatlakozott katonákat is.
Putyin közölte, hogy Moszkva figyelemmel kíséri a helyzetet, és növeli fegyveres erőinek harci képességeit, valamint korszerűsíti a katonai infrastruktúrát.
Az elnök hangsúlyozta, hogy Oroszország nem fenyegetett senkit az Északi-sarkvidéken, de nem tűri a szuverenitásába való beavatkozást, és meg fogja védeni nemzeti érdekeit.
Putyin szerint a béke és stabilitás fenntartása az Északi-sarkvidéken kulcsfontosságú a régió hosszú távú fejlődéséhez, az emberek életminőségének javításához és a természeti környezet megőrzéséhez.
Az elnök hozzátette, hogy minél erősebbek az orosz álláspontok, annál jelentősebbek lesznek az eredmények.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
- Nyelvi eszközök: Az eredeti cikk olyan kifejezéseket használt, mint „megfelelő válaszlépéseket tett”, „nem tűri a szuverenitásába való beavatkozást” és „minél erősebbek az álláspontjaink, annál jelentősebbek lesznek az eredmények”, amelyek erős, határozott fellépést sugallnak, és Oroszország elszántságát hangsúlyozzák.
- Feltételezések: Az az állítás, hogy a NATO az Északi-sarkvidéket konfliktusok hídfőállásaként kezeli, feltételezésen alapul, és nem támasztja alá konkrét bizonyíték.
- Állítások valóságtartalma: A cikkben szereplő állítások nagyrészt tényeken alapulnak (pl. Putyin beszéde, orosz katonai fejlesztések), de a NATO-val kapcsolatos állítások spekulatívak.
- Konklúzió: A cikk azt sugallja, hogy Oroszország fokozza jelenlétét és katonai tevékenységét az Északi-sarkvidéken, válaszul a NATO tevékenységére, és kész megvédeni érdekeit a térségben.
- Hatás a magyar közéletre: A cikk közvetlen hatása a magyar közéletre korlátozott, de hozzájárulhat az Oroszországgal és a NATO-val kapcsolatos általános közvélekedés alakulásához.
Külföld
Oroszország bírálja Franciaország indiai-óceáni katonai tevékenységét
OkosHír: Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő kijelentette, hogy Oroszország ellenzi bármely terület indokolatlan militarizálását, mivel az veszélyeztetheti a régió békéjét és biztonságát. Zaharova szerint ez vonatkozik az indiai-óceáni térségre is.
Zaharova megjegyezte, hogy Emmanuel Macron francia elnök adminisztrációjának katonai törekvései szerinte meghaladják az Európai Unió kereteit.
Manuel Valls, a francia kormány tengeren túli területekért felelős minisztere márciusban bejelentette, hogy Franciaország új katonai bázis építését tervezi Mayotte szigetén. A tervek szerint fejlesztik a helyi haditengerészeti támaszpontot és a hozzá tartozó ingatlanokat.
Zaharova emlékeztetett arra, hogy a nemzetközi jog szerint Mayotte a Comore-szigetekhez tartozik. Az orosz külügyi szóvivő szerint Franciaország a katonai bázist „egy illegálisan birtokolt tengerentúli terület ellenőrzésének biztosítására” használja. Oroszország ezt a gyakorlatot „a gyarmati korszak és gondolkodás egyik utolsó maradványának” tekinti.
Mayotte hovatartozása vitatott. A Comore-szigetek kormánya, amely 1975-ben vált függetlenné Franciaországtól, szintén a magáénak követeli a szigetet.
A Comore-szigetek függetlenségének kikiáltásakor Mayotte lakossága két népszavazáson (1974-ben és 1976-ban) úgy döntött, hogy a sziget Franciaország része kíván maradni. A Mayotte-ot (amely 2011-ben francia megyévé vált) a Comore-szigetektől elválasztó tengerszakasz forgalmas, ugyanakkor veszélyes migrációs útvonalnak számít.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
- Az eredeti cikk olyan nyelvi eszközöket használt, amelyek Oroszország álláspontját hangsúlyozták, miközben Franciaország tevékenységét kritikus megvilágításba helyezték. Például az „indokolatlan militarizálás”, „illegálisan birtokolt tengerentúli terület” és „a gyarmati korszak és gondolkodás egyik utolsó maradványa” kifejezések negatív konnotációval bírnak.
- A cikk következtetésként tálalta azt a feltételezést, hogy Franciaország katonai bázisa Mayotte-on kizárólag a terület ellenőrzését szolgálja, figyelmen kívül hagyva más lehetséges indokokat (pl. regionális stabilitás fenntartása, terrorizmus elleni küzdelem).
- A cikkben tett állítások megfelelnek a valóságnak abban a tekintetben, hogy Oroszország valóban bírálta Franciaországot a katonai tevékenysége miatt, és Mayotte hovatartozása valóban vitatott. Azonban a cikk nem tartalmazza Franciaország válaszát vagy álláspontját, ami egyoldalúvá teszi a tájékoztatást.
- A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy Oroszország elítéli Franciaország indiai-óceáni katonai jelenlétét, és támogatja a Comore-szigetek igényét Mayotte-ra.
- Az esemény nem valószínű, hogy közvetlen hatással lenne a magyar közéletre, de rávilágít a nemzetközi konfliktusok és területi viták komplexitására.
-
Belföld3 napja
Magyar Péter kihívta egyéniben Orbán Viktort
-
Hírek2 napja
Vízirendőrök élesztették újra Szabó Bálintot a Dunában
-
Hírek3 napja
MNB: Változatlan maradt az alapkamat Varga Mihály elnöksége alatt
-
Hírek2 napja
EU-s jelentés: Drogmaradványok a szennyvízben, Budapest a ketaminfogyasztás élén
-
Gazdaság3 napja
Márciusban csökkent az amerikai fogyasztói bizalom
-
Technológia és Tudomány3 napja
Az MVM 10 MW-os energiatárolót épít Sopronkövesd-Nagylózs térségében
-
Belföld2 napja
Toroczkai László a mezőgazdaság fontosságáról beszélt Tatabányán
-
Külföld3 napja
Szlovákiában országos rendkívüli helyzet a száj- és körömfájás miatt