OkosHír: A Néprajzi Múzeum jelentős nemzetközi elismerésben részesült, miután két projektjét is díjazták a dubaji F@IMP fesztiválon, ezzel is alátámasztva az intézmény vezető szerepét a digitális innovációban és a múzeumi élmény modernizálásában. Az intézmény emellett sikeresen befejezte a magyar múzeumi szféra egyik legnagyobb digitális reformját, egy új, integrált gyűjteménykezelő rendszer bevezetésével.

A kortárs múzeumok egyre inkább támaszkodnak multimédiás eszközökre, alkalmazkodva a felgyorsult világ és a változó közönségigények, különösen a fiatalabb generációk vizuális ingerek iránti igényéhez. A Múzeumok Nemzetközi Tanácsa (ICOM) 2022-es, Prágában elfogadott új múzeumi definíciója is tükrözi ezt a változást, hangsúlyozva, hogy a múzeumoknak nyitottnak, megközelíthetőnek és befogadónak kell lenniük, valamint a közösségek részvételével kell működniük, sokféle élményt kínálva a tudásmegosztás és szórakozás terén.

Multimédiás élmény a Néprajzi Múzeumban

A Néprajzi Múzeum állandó kiállításának multimédiás hálózata, amelyet az Art1st dizájnstúdióval együttműködésben hoztak létre, díjat nyert a dubaji F@IMP fesztiválon. Ez a 3000 négyzetméteren elterülő rendszer interaktív térképekkel, animációkkal és filmekkel kelti életre a több mint 3600 eredeti tárgy mögötti személyes történeteket, biztosítva a teljes múzeumi élményt a különböző kulturális hátterű látogatók számára.

A Gyűjteményi kiállítás a múzeum több mint 150 éves gyűjteményéből építkezik, melynek legrégebbi darabja egy Kr. u. 731-ből származó maja sztélé. A sztélé története interaktív térképen, lapozható füzetben és fülhallgatón keresztül is megismerhető. A tárlat emellett egy különleges gesztussal is él: a múzeumi tér falára vetített nevek és fogalmak képsorain a látogató digitális árnyéka is megjelenik, szimbolizálva a közös örökséget és tudást.

Innovatív népzenei alkalmazás

Egy másik dubaji díjazott az EthnoFusion nevű ingyenesen letölthető alkalmazás, amely a Néprajzi Múzeum állandó kiállítását kiegészítő, innovatív megoldás. Az alkalmazás segítségével a felhasználók modern zenei alapokat és effekteket keverhetnek népi hangszereken megszólaló dallamokkal, saját zenét alkotva és megosztva azt.

Az EthnoFusiont Sebestyén Áron zeneszerző, Szentiványi András programozó, valamint a múzeum néprajzos és kommunikációs munkatársai fejlesztették ki. Sebestyén Áron elmondása szerint az alkalmazás célja, hogy bemutassa a magyar népzene pentaton alapú kapcsolódásait a különböző tájegységek között, személyessé és hozzáférhetővé téve a zenei örökséget. Hozzátette, hogy jelenleg egy mesterséges intelligenciával működő múzeumi asszisztens fejlesztésén dolgoznak.

Digitális reform és jövőbeli irányok

A Néprajzi Múzeum számára 2025 egy digitális mérföldkőnek számít, mivel az intézmény a Kossuth téri épületből való átköltözése után végrehajtotta a magyar múzeumi szféra eddigi legnagyobb digitális reformját. A korábbi, több különálló adatbázisból álló nyilvántartását egy korszerű, nemzetközi múzeumi szabványoknak megfelelő platformra, a MuseumPlus integrált gyűjteménykezelő rendszerre helyezte át.

A projekt volumene jelentős: több mint 580 ezer kulturális örökségi adatrekord, közel százezer szótári tétel és több mint 700 ezer műtárgyfénykép került át az új rendszerbe. Odler Zsolt, a Néprajzi Múzeum nyilvántartási és digitalizálási főosztályvezetője szerint az új generációk információszerzési szokásai és a digitális készségek térnyerése megköveteli, hogy a múzeumok ne csupán kiállítóhelyként, hanem tudásközpontként és digitális szolgáltatóként is működjenek, kiszolgálva a kutatók és a nagyközönség igényeit.

(Forrás: demokrata.hu)

Kép: Néprajzi Múzeum – fb képernyőkép

OkosHír: A Néprajzi Múzeum új, „Hétköznapi luxus. A királyné asztalától a parasztházig” című kiállítása a hazai keménycserépgyártás közel kétszáz éves történetét mutatja be. A tárlat a Néprajzi Múzeum, az Iparművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum együttműködésében valósult meg, és több mint ötszáz műtárgyon keresztül enged betekintést a magyar ízlés, identitás és a hétköznapi étkezési kultúra fejlődésébe, a főúri étkészletek eleganciájától a parasztházak dísztányérjáig.

A kiállításon a Zsolnay, a holicsi, a hollóházi, a Fischer és a köznépi kerámiák eddig sosem látott válogatása tekinthető meg a Néprajzi Múzeum kiállítótereiben. 

A tárlat nem csupán az anyag sokféle alkalmazását illusztrálja, hanem rávilágít a társadalmi mobilitás, a nemzeti önkép változásának, valamint a modern formatervezés kialakulásának folyamataira is. Emellett feltárja, hogy az elmúlt két évszázad történelmi eseményei milyen módon befolyásolták – akár közvetetten is – a konyhában és az étkezőszalonokban használt tárgykultúra esztétikáját.

(Forrás: demokrata.hu)

(Kép: Néprajzi Múzeum – fb képernyőkép)