Vlagyimir Putyin szerdán érkezett Pekingbe, alig egy héttel Donald Trump látogatását követően. A protokolláris fogadtatás hasonló keretek között zajlott, mint az amerikai elnök esetében. Kína ezzel azt a stratégiai üzenetet közvetíti, hogy nyitott a tárgyalásokra, ugyanakkor nem köteleződik el kizárólagosan egyik nagyhatalom mellett sem.

Oroszország számára a kapcsolatrendszer kritikus fontosságú. A 2022 februárja óta tartó ukrajnai háború és a nyugati szankciók következtében Moszkva fokozottan támaszkodik Pekingre, amely jelenleg Oroszország elsődleges kereskedelmi partnere, valamint olaj- és gázkészleteinek legnagyobb felvásárlója.

Gazdasági megállapodások és elmaradt projektek

A tárgyalások több mint 20 kereskedelmi és technológiai megállapodással zárultak, azonban a felek nem jutottak dűlőre minden kérdésben. A régóta tervezett, ám jelenleg megakadt orosz gázvezeték-projekt sorsa továbbra is kérdéses maradt. A találkozót követő közös nyilatkozatban a felek a globális helyzet összetettségét és a nemzetközi közösség széttagolódásának veszélyeit emelték ki.

A nyilatkozat élesen kritizálta azokat az államokat, amelyek „egyoldalúan irányítják a globális ügyeket” és „korlátozzák más országok szuverén fejlődését”. Emellett a két vezető elítélte Trump „Aranykupola” rakétavédelmi terveit, valamint Washington atomfegyver-ellenőrzési politikáját, amelyet szerintük „felelőtlennek” tekinthető, és veszélyezteti a globális stabilitást.

Szelektív diplomácia és európai kérdőjelek

Elemzők szerint Hszi Csin-ping tárgyalási pozícióját a ritkaföldfémek és a csúcstechnológiai gyártás terén betöltött kínai dominancia erősíti. Érdekesség, hogy a megbeszéléseken a kínai elnök kizárólag a közel-keleti konfliktust említette, az ukrajnai háborút nem hozta szóba.

Ez a hallgatás kérdéseket vet fel Európában Kína pártatlanságát illetően. A kettős mérce alkalmazása – bizonyos konfliktusok befejezésének szorgalmazása, míg mások esetében a némaság – ronthatja Peking hitelességét, különösen akkor, amikor az ország exportfüggő gazdasága miatt fokozottan szüksége van az európai piacokra.

(Forrás: telex.hu)

Kép: The White House

Az Európai Parlament szerdán elfogadott állásfoglalásában felkérte az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja meg, fennáll-e a kockázata a szlovák kormány általi súlyos uniós alapérték-sértéseknek. A dokumentumot 347 igen, 165 nem és 25 tartózkodó szavazattal hagyták jóvá. A döntés hátterében a jogállamiság és a demokrácia szlovákiai állapotával kapcsolatos rendszerszintű aggályok állnak.

Kisebbségi jogok és történelmi sérelmek

Az állásfoglalás külön kitér a szlovákiai magyar kisebbséget érintő ügyekre, különösen a háború utáni rendeletek alapján történő visszamenőleges hatályú vagyonelkobzásokra. A képviselők felszólították a szlovák hatóságokat ezen gyakorlatok megszüntetésére. A szöveg emellett hangsúlyozza az LMBTIQ+-közösség és a roma kisebbség jogainak védelmét is.

Igazságszolgáltatás és média

A parlament aggodalmának adott hangot a büntetőjogi változások, valamint a korrupcióellenes nyomozók elleni hatósági fellépések miatt. A képviselők bírálják a visszaélést bejelentők védelmével foglalkozó hivatal megszüntetésére irányuló kísérleteket. A dokumentum rámutat továbbá a közszolgálati médiába történő politikai beavatkozásra, valamint a nők elleni erőszak megelőzésének hiányosságaira.

Politikai reakciók és a magyar érintettség

A magyarországi pártok eltérően szavaztak az állásfoglalásról. A Tisza Párt és a DK támogatta a dokumentumot, a Fidesz ellene szavazott, a Mi Hazánk pedig tartózkodott. A Tisza Párt közleményében a Beneš-dekrétumok eltörlését és a kisebbségi jogsértések megszüntetését nevezte a magyar-szlovák kapcsolatok alapfeltételének. A vita során már februárban is éles szóváltás alakult ki a dekrétumok ügyében az EP-ben.

(Forrás: telex.hu)

Kép: Robert Fico/Facebook