OkosHír:

Magyarországon a hivatalos politika az elmúlt évtizedekben elsősorban az árvizek és belvizek elleni védekezésre összpontosított. Ezzel párhuzamosan a mezőgazdasági területeken a vízhiány egyre nagyobb problémát jelent. Egyes számítások szerint évente körülbelül hat köbkilométer víz távozik a talajból, és bizonyos területeken a talajvízszint jelentősen csökkent. A Homokhátság területét például az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) már 20 éve félsivatagos övezetként tartja nyilván.

Laczkó Zsolt, a Csongrád-Csanád Vármegyei Közgyűlés egyik képviselője 2022 szeptemberében kezdeményezést nyújtott be a vízvisszatartás témájában, amelyet a közgyűlés tagjai elfogadtak. Állítása szerint a gyakorlatban azonban nem történt jelentős előrelépés, mivel a vízügyi hatóság állítólag forráshiányra hivatkozik. Szerinte a karbantartás hiánya és a tájba történő vízvisszajuttatás akadályozottsága ezt támasztja alá.

Laczkó Zsolt 2024 nyarán állítólag Csongrád mellett, a Csukás-értől kezdve egy nyolc kilométeres belvízi csatornaszakasz feltöltését valósította meg. Szerinte ezzel bemutatta, hogyan lehet költséghatékonyan vizet juttatni a környező földekre és biztosítani az állatok számára. Elmondása szerint a vármegyében több mint 5000 kilométer, országosan pedig 44 ezer kilométer belvízi csatorna hasznosítható lenne hasonló módon.

A Mi Hazánk Mozgalom és civil szervezetek állítólag több akciót is végrehajtottak az ország elsivatagosodására való figyelemfelhívás céljából. Példaként említik a dabasi árapasztó csatorna lezárását.

Toroczkai László szerint a figyelemfelhívás eredményeként a kormány megváltoztatja vízgazdálkodási stratégiáját, és az árvízvédelem mellett a vizek megtartására is hangsúlyt fektet. Ennek érdekében megalakult a Vízgazdálkodási Tárcaközi Bizottság, amely a vízügy, a mezőgazdaság és a természetvédelem érdekeit kívánja összehangolni a talajvízszint emelése, valamint a folyó- és állóvíztározók vízmennyiségének növelése érdekében.

Március 12-én a Magyar Hidrológiai Társaság konferenciát szervezett „Vizet a tájba” címmel, ahol az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) szakemberei előadásokat tartottak a vízvisszatartás műszaki lehetőségeiről és a területhasználati vonatkozásairól, valamint beszámoltak az eddigi lépésekről. A Vizet a tájba! program paramétereit telekkönyvi felmérésekkel, a térségi vízügyi igazgatóságokkal és helyi gazdálkodókkal folytatott egyeztetések során, valamint a műszaki megoldási lehetőségek számbavételével alakították ki.

Gacsályi József, az OVF műszaki főigazgató-helyettese a vízhiányos helyzet megoldásával kapcsolatban a vízügyi ágazat és a földtulajdonosok közös felelősségéről beszélt. A felszíni vízkészletből körülbelül 25 köbkilométernyi hiányzik, és a folyók melletti területek nem állami tulajdonban vannak. Az önkéntes területfelajánlások során mintegy 6000 hektárnyi területet gyűjtöttek be.

Szamosvári István, az OVF főosztályvezető-helyettese elmondta, hogy a vízügyi igazgatóságok 2020 óta végeznek „óvatos vízvisszatartást”, de ez nem elegendő a helyzet kezelésére. A földtulajdonosokkal való megegyezés nehézkes, ezért szükség lenne az ösztönzők, például a területalapú támogatási rendszer átalakítására a vízvisszatartáshoz megfelelő területek bevonásához. Jogi lépésekre is szükség van, például az ökológiai elárasztás fogalmának bevezetésére és a tűrési kötelezettség bevezetésére a csatornák menti területek elárasztása esetén. Emellett figyelmet kell fordítani az önkormányzatok tulajdonában lévő, harmadrendű művek működési feltételeire és a helyi vízgazdálkodási közösségek kialakítására.

Varga György, az OVF kiemelt műszaki referense beszámolt az Agrárközgazdasági Intézettel közösen végzett felmérésekről. A felmérés során 10339 gazdálkodót kérdeztek meg a vízvisszatartással kapcsolatos szándékaikról. Közülük körülbelül 2400-an tervezik vízvédelmi jellegű támogatás igénybevételét, míg a többiek vagy nem tartják fontosnak a vízvisszatartást, vagy nem akarnak szabályozott vízkivezetést, vagy nincs szóba jöhető területük. A földterületek alkalmasságát is felmérték, és az OVF szerint a támogatáspolitikai eszközöket a szántó és gyep művelési ágra célszerű koncentrálni.

Koós László a Körös-menti holtágak elhanyagolásáról beszélt. Szerinte a békésszentandrási víztározó vízszintjének 40 centiméterrel történő megemelésével meg lehetne tölteni a holtágakat. Véleménye szerint nem állóvizeket kell létrehozni, hanem a csatornák és holtágak hasznosítása a fontos.

A mezővédő erdősávok kialakítása és a legfeljebb kilenc hektáros termőföldek kialakítása is javasolt a páratartalom megőrzése és a mikroklíma védelme érdekében.

Többen egyetértettek abban, hogy a tisztított szennyvizeket ne a folyókba vezessék vissza, hanem öntözésre használják.

A feladat tehát összetett, és sokféle érdeket kell egyeztetni. Az árvíz ellen meg kell védeni a belterületeket, a talajvízszintet növelni kell, a mezőgazdasági és ipari vízigényt ki kell szolgálni, és a természetvédelem szempontjait is figyelembe kell venni.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Nyelvi eszközök: Az eredeti cikkben megjelentek olyan kifejezések, amelyek érzelmi hatást gyakorolhattak az olvasóra. Például a „szomjazó állatok” vagy a „félsivatagos övezet” kifejezések.
• Feltételezések: A cikk több helyen feltételezéseket tartalmazott következtetésként. Például amikor azt állította, hogy a vízügyi hatóság forráshiányra hivatkozik anélkül, hogy ezt konkrét adatokkal alátámasztotta volna.
• Állítások valóságtartalma: A cikkben szereplő állítások egy része nem volt forrásokkal alátámasztva, így a valóságtartalmuk nem ellenőrizhető teljes mértékben.
• Konklúzió: A cikk arra a konklúzióra jut, hogy a vízgazdálkodás komplex feladat, amely sokféle érdeket érint, és a vízhiány kezelése kiemelt fontosságú.
• Hatás a magyar közéletre: Az esemény rávilágít a vízgazdálkodás fontosságára és a különböző érdekek közötti egyeztetés szükségességére. A kormányzati stratégia változása és a Vízgazdálkodási Tárcaközi Bizottság megalakulása potenciálisan pozitív hatással lehet a magyar mezőgazdaságra és a környezetvédelemre.

(Forrás: magyarjelen.hu)

OkosHír: Az Amazon, a Google, a Meta, az Occidental és a Dow vállalatok egy nyilatkozatot írtak alá, amelyben a kormányokat és az áramhálózati szereplőket a nukleáris kapacitás bővítésére ösztönzik. A nyilatkozat célja a nukleáris energia szerepének hangsúlyozása a dekarbonizációs törekvésekben és az ipari energiafogyasztás növekedésének fedezésében. Egy hasonló kezdeményezés már 2024 szeptemberében történt, amikor 14 pénzügyi intézmény, köztük a Goldman Sachs és a Bank of America, kötelezettséget vállalt a nukleáris energia támogatására.

A Nukleáris Világszövetség (WNA) adatai szerint az elmúlt időszakban nyolc új atomreaktort kapcsoltak hálózatra, és 12 további építése kezdődött meg. A WNA célja az atomenergia népszerűsítése és az ezzel foglalkozó vállalatok támogatása.

Az Amazon közlése szerint az elmúlt évben több mint egymilliárd dollárt fektetett a nukleáris iparba. A vállalat szerint az új erőművek építésének felgyorsítása fontos az Egyesült Államok energiabiztonsága, a növekvő kereslet kielégítése és az éghajlatváltozás elleni küzdelem szempontjából.

A Meta energiarészlegének vezetője szerint a nukleáris energia fontos a jövő energiamixében. A technológiai vállalatok számára kulcsfontosságú, hogy a kormányok egyszerűsítsék az engedélyezési folyamatokat és jelezzék az áramipari szereplőknek, hogy a kereslet valóban akkora lesz, mint amire számítanak. Az elektrifikáció és a mesterséges intelligencia adatközpontok növekvő áramigénye potenciálisan évi 3%-os növekedést eredményezhet a Nemzetközi Energiaügynökség számításai szerint, de ezek előrejelzések.

A nukleáris energia támogatottsága ellenére a projektek megvalósítása kihívásokkal küzd. A nukleáris fejlesztések, különösen az új generációs kis moduláris reaktorok (SMR-ek) technológiai, szabályozási és finanszírozási akadályokba ütköznek.

Bár több technológiai vállalat írt alá szándéknyilatkozatokat SMR-fejlesztőkkel, kevesen vállaltak tényleges pénzügyi kötelezettséget a projektek támogatására.

Az NRG vezérigazgatója szerint nincs bizonyíték arra, hogy ezek kereskedelmi szempontból életképesek lennének. A NextEra Energy vezérigazgatója szerint az új nukleáris kapacitások 2035 előtt nem fognak megvalósulni, mert még az első működőképes fejlett reaktort is ki kell fejleszteni.

A Duke Energy pénzügyi igazgatója szerint a kis moduláris reaktorok a 2030-as évek végére játszhatnak szerepet az energiamixben.

A növekvő ipari kereslet és a szén-dioxid-mentesítés iránti elköteleződés elméletileg kedvezhet a nukleáris energia terjedésének. Japán célul tűzte ki, hogy a nukleáris energia részarányát 2023-as 8,5%-ról 20%-ra növeli 2040-re. Olaszország parlamentje egy törvényjavaslatról tárgyal a több mint három évtizede leállított atomenergia visszahozásáról.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Nyelvi eszközök: Az eredeti cikk helyenként érzelmileg túlfűtött megfogalmazásokat használt, például a „nukleáris energia reneszánsza” kifejezést, ami sugallhat egy pozitív irányú változást, anélkül, hogy ezt konkrét adatokkal támasztaná alá.
• Feltételezések: A cikk több helyen is előrejelzésekre és feltételezésekre alapoz, például az elektrifikáció és a mesterséges intelligencia adatközpontok növekvő áramigényével kapcsolatban. Ezeket az állításokat a Nemzetközi Energiaügynökség számításaira hivatkozva mutatja be, de nem teszi egyértelművé, hogy ezek csupán előrejelzések.
• Állítások valóságtartalma: A cikkben szereplő tények, mint például a vállalatok nyilatkozatai és a WNA adatai, ellenőrizhető információk. Azonban az állítások jövőbeli hatásaira vonatkozó következtetések spekulatívak.
• Konklúzió: A cikkből az a következtetés vonható le, hogy a nukleáris energia támogatottsága növekszik, de a konkrét projektek megvalósítása továbbra is számos akadályba ütközik. Az iparági szereplők véleménye megoszlik a nukleáris energia jövőbeli szerepéről.
• Hatás a magyar közéletre: Az esemény közvetlen hatása a magyar közéletre korlátozott, mivel a cikkben említett vállalatok és projektek főként nemzetközi szinten működnek. Ugyanakkor a nukleáris energia globális térnyerése befolyásolhatja Magyarország energiapolitikáját és a Paks II. atomerőmű projektet.

(Forrás: portfolio.hu)