OkosHír: A spanyol miniszterelnök, Pedro Sánchez kormánya jelentős nyomás alá került az elmúlt hetekben, miután több közeli munkatársát és családtagját érintő korrupciós vádak és letartóztatások borzolták a kedélyeket. A főügyész lemondása és a parlamenti többség elvesztése tovább súlyosbítja a helyzetet, miközben az ellenzék előrehozott választásokat és Sánchez lemondását követeli.

Az elmúlt évtizedben az európai baloldali pártok szavazatarányai csökkentek, és olyan trendek jelentek meg, mint a jobboldali populizmus térnyerése a munkásosztályban, a bevándorlással kapcsolatos nativista érzelmek erősödése, valamint a klímaváltozás kérdésének háttérbe szorulása a politikai napirenden. Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök 2018-as hatalomra kerülése óta progresszív politikával próbálta ellensúlyozni ezeket a folyamatokat. A Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) élén Sánchez viszonylag népszerű maradt hazájában, és a nemzetközi baloldal egyik jelentős alakjává vált. Hírnevét erősítette az is, hogy 2025 őszére az Európai Unió tagállamai közül Spanyolország mellett mindössze Máltának és Dániának maradt baloldali vezetése.

Novemberben azonban Sánchez egyre súlyosabb kihívásokkal nézett szembe. Évek óta korrupciós vádak kísérik, amelyek bizalmasait, párttársait, sőt, családtagjait is érintik. Az elmúlt héten jelentős politikai csapások érték: először lemondott az általa kinevezett főügyész, miután a spanyol legfelsőbb bíróság bűnösnek találta bizalmas információk kiszivárogtatásában. Alig három nappal később egy korábbi közlekedésügyi miniszterét, José Luis Ábalost helyezték előzetes letartóztatásba. A botrányokat követően a fő ellenzéki erő, a jobboldali Néppárt (PP) tüntetést szervezett, amelyen Sánchez lemondását és előrehozott választások kiírását követelték. A megmozduláson Alberto Núñez Feijóo pártelnök börtönbüntetést jósolt Sáncheznek, míg Isabel Díaz Ayuso, a madridi tartomány vezetője azzal vádolta meg a miniszterelnököt, hogy baszk szeparatista terroristáknak nyújt segítséget, és árulást követ el hazája ellen.

Bár Sánchez számos nehéz időszakot túlélt már politikusként, felmerül a kérdés, hogy politikai mozgástere szűkült-e. Noha ő maga még nem került nyomozások célkeresztjébe, a sorozatos korrupciós botrányok érthető módon megtépázták a kormány hírnevét, és vélhetően hozzájárultak ahhoz, hogy a spanyol lakosság intézményekbe vetett hite jelentősen csökkent. Mindez úgy történik, hogy Sánchez éppen a korrupció elleni harcot tűzte ki legfőbb céljául, amikor bizalmatlansági indítvány segítségével, az akkor hatalmon lévő konzervatívok korrupciós botrányai miatt került hatalomra.

A helyzetet tovább élezi, hogy Sánchez akár a törvényhozás feletti kontrollt is teljesen elveszítheti. A miniszterelnök mögül már októberben kihátráltak a parlamenti többséget eddig biztosító katalán szeparatista képviselők, akik azonban nem álltak azonnal össze az ellenzéki pártokkal. A jelenlegi helyzetben a Sánchez-féle baloldali blokk relatív többsége egyetlen képviselőn múlik. Amennyiben a bíróságok fenntartják miniszterének letartóztatását, Sánchez képtelen lesz felülírni a jobboldali parlamenti ellenzéket, mivel a börtönbüntetés automatikusan a képviselő szavazati jogának felfüggesztésével is jár. Ha Sánchez nem tud kibékülni a katalán szeparatistákkal, várhatóan nem lesz képes semmilyen törvényalkotásra a 2027 nyarán kifutó mandátumának végéig. Ez különösen kritikus lehet egy olyan időszakban, amikor Spanyolország az egyetlen NATO-tagállam, amely nem volt hajlandó jelentősen emelni hadi kiadásait. Az ország emiatt szembekerült Donald Trump amerikai elnökkel is, aki kizárással fenyegette őket.

Korrupciós vádak és az igazságszolgáltatás

A botrányok zöme a közlekedésügyi minisztériumhoz köthető, ahol a vádak szerint rendszerszinten történtek visszaélések különböző állami megrendeléseknél, különösen a Covid-járvány idején. A nyomozások három személyre koncentráltak: Koldo Garciára, Santos Cerdánra és José Luis Ábalosra. Garcia, Ábalos tanácsadója, 2024 februárjában került letartóztatásra kenőpénzek elfogadása miatt. Ugyanebben a hónapban felfüggesztették Ábalos párttagságát is, aki nem volt hajlandó lemondani volt tanácsadójának letartóztatása után. Ábalos akkor már nem volt a kormány tagja, mivel még 2021-ben távozott a közlekedésügyi minisztérium éléről egy kormányátalakítás során.

A volt miniszter maga is belekeveredett tanácsadójának ügyébe, de továbbra is folytatta parlamenti munkáját. Novemberben az ügyészség 24 év börtönt kért Ábalosra, és előzetes letartóztatásba helyezésével ő lett az első aktív parlamenti képviselő Spanyolország modern történelmében, aki börtönbe került. Ezzel párhuzamosan Garciára is előzetes letartóztatást rendeltek el. A két férfi ügye összefügg Cerdánéval, akit a vádak szerint a PSOE szervezeti titkáraként játszhatott össze velük különböző korrupciós ügyekben. A triót azzal vádolják, hogy profitálhattak a járvány alatti egészségügyi termékek, például maszkok eladásából, ami kenőpénzek elfogadásától az állami közbeszerzési szerződések manipulációjáig terjedhetett.

Cerdán emellett Sánchez közeli bizalmasa volt, és kiszivárgott információk szerint a spanyol hatóságok birtokába juthatott olyan bizonyíték is, amely azt mutatja, Cerdán még 2014-ben arra utasította Garciát, avatkozzon be egy párton belüli választásba, amelynek eredményeként Sánchez a PSOE vezetője lett. A legújabb hírek szerint Sánchez annak tudatában támogatta Cerdánt a 2024-es tisztújításon, hogy párton belül is felmerültek kérdések a személyével kapcsolatban, éppen Ábaloshoz és Garciához fűződő közelsége miatt. Sánchez akkor egyértelműen kiállt mellette. A miniszterelnökhöz közeli források állítása szerint teljesen letaglózta őt a Cerdán-ügy, amit árulásként fogott fel. Cerdánt júniusban tartóztatták le, Sánchez pedig akkor azt mondta, soha nem kellett volna megbíznia a férfiban. Az ellenzék szerint Sánchez is érintett lehet a korrupciós ügyekben. A szocialisták egyelőre csak politikai kihívásként tekintenek az ügyre, jogi következményekre nem számítanak. Mindhárom politikus ártatlannak vallja magát.

Az előző hét másik nagy fejleménye az általa kinevezett főügyész lemondása volt, akit a legfelsőbb bíróság bűnösnek talált bizalmas információk kiszivárogtatásában. Álvaro García Ortiz ráadásul egy konzervatív politikusnő barátjának adóügyeivel kapcsolatban szivárogtatott újságíróknak. A főügyészt, aki tagadja bűnösségét, két évre eltiltották tisztségétől, pénzbírságra és kártérítés fizetésére kötelezték. Ortiz lemondása különösen súlyos csapás Sáncheznek, aki végig kiállt a főügyész ártatlansága mellett. A miniszterelnökre ráadásul visszaütött egy korábbi kijelentése, miszerint vannak politizáló bírák és igazságot kereső politikusok. Ezt a vádat a legnagyobb spanyol bírósági szakszervezet mereven elutasította. Egy másik, progresszívként elkönyvelt bírósági szakszervezet azonban óvatosabban fogalmazott, szerintük az ilyen kijelentéseknek talán nem a miniszterelnöktől kellene származniuk, de kétségtelen, hogy egyes bírósági eljárásokat egyértelműen pártpolitikai célokra használnak.

Az igazságszolgáltatás függetlenségének kérdése hónapok óta napirenden van, főleg a miniszterelnök családjának jogi ügyei miatt. Sánchez felesége, Begoña Gómez ellen még 2024 áprilisában indítottak eljárást befolyással való üzérkedés és korrupció gyanújával. Akkor Sánchez egy hétre felfüggesztette közfeladatait, majd visszakozott. Az eljárás, amelyet a szélsőjobboldali kapcsolatokkal rendelkező Tiszta Kezek (Manos Limpias) közszolgálati szakszervezet kezdeményezett, azóta is tart. Nemcsak Sánchez felesége, hanem öccse, David Sánchez ellen is befolyással való üzérkedés miatt folytatnak nyomozást. A kereset szerint David úgy kapott egy személyesen rá szabott állást egy szocialista vezetésű önkormányzattól, hogy bátyja már a párt országos szervezetének vezetője volt. Gómez és David Sánchez is tagadják a szabálysértéseket. A miniszterelnök szerint családja zaklatás és megfélemlítés áldozata lett, és ragaszkodik ahhoz, hogy egyikük sem követett el bűncselekményt. Sánchez emellett politikailag motiváltnak minősítette az eljárásokat. Mindezzel párhuzamosan a PSOE egy volt tagját azzal vádolják, hogy rágalmazó kampányt indított a csendőrség korrupcióellenes egysége ellen, amely Gómez és David Sánchez ügyében is nyomoz.

Parlamenti kihívások és nemzetközi viszonyok

Kétségtelen, hogy a különböző korrupciós vádak minden korábbinál súlyosabban nehezednek Sánchezre. Bár a miniszterelnök egyik eljárásban sem érintett, a párttársait, bizalmasait és családját célzó vizsgálatok mennyisége alááshatja azt az üzenetet, amellyel annak idején hatalomra került. Azonban egyelőre nem látszik, hogy Sánchez népszerűsége komolyan megszenvedte volna a botrányokat, vagy hogy az ellenzéki pártok profitálni tudtak volna belőlük. A közvélemény-kutatások átlaga szerint a PSOE az elmúlt másfél évben konzisztensen 25 és 30 százalék körül mozog, míg a PP 32 százalékra esett a 2024-es, közel 40 százalékos csúcsról.

A szélsőjobboldali VOX párt lehet az általános kiábrándultság nyertese, ami az igazságszolgáltatás függetlensége körüli kérdőjelek és a politikai korrupció eredményeként az intézményi bizalmatlanság növekedéséhez vezetett a spanyolok körében. A 2024-es európai parlamenti választásokon elért 10 százalékról 18 százalék közelébe jöhettek fel. Ezek a változások késztethetik a szocialistákat egy előrehozott választás kiírására, különösen akkor, ha elveszítik a törvényhozás fölötti kontrollt. A PSOE kisebb baloldali pártokkal közösen kisebbségi kormányt vezet 2023 óta, és csak a katalán szeparatista Junts párt támogatásával tudott többséget alkotni a parlamentben. A Junts vezetői részt vettek az alkotmányellenes 2017-es katalán függetlenségi népszavazás megszervezésében, és több tagja jelenleg is külföldön él.

A Junts azonban sokszor nem volt partner a különböző törvények elfogadásában, az együttműködést egy olyan amnesztiatörvényhez kötötték, amelynek nagy részét a spanyol legfelsőbb bíróság elkaszálta. A párt végül októberben mondta fel teljesen az együttműködést, megvonva a Sánchez-kormánytól a parlamenti többséget. A Junts hét képviselője nem csatlakozott azonnal a jobboldali ellenzék 171 képviselőjéhez, így nem tudtak bizalmatlansági indítványt kezdeményezni Sánchez ellen. A baloldali koalíciónak 172 képviselője maradt, eggyel több, mint az ellenzéknek. Ha azonban Ábalosnak börtönbe kell vonulnia, akkor teljes egyenlőség lenne a parlamentben, ami azt jelenti, hogy Sánchez (a Junts nélkül) semmiféle törvényt nem tudna megszavaztatni. Ez komoly problémákat okozhat, mivel Sánchez a legújabb ciklusa kezdete óta nem tud új költségvetést elfogadtatni, ezért a 2022-es költségvetés meghosszabbításával és az EU helyreállítási alapjából származó pénz elköltésével kormányoz.

Egy új költségvetés nélkül Spanyolország nem tudja például a GDP öt százalékának közelébe emelni hadi kiadásait. A spanyolok voltak a katonai szövetség egyik legkevésbé hozzájáruló tagjai, 2024-ben csupán az össztermékük 1,3 százalékát költötték erre a célra. Donald Trump amerikai elnök emiatt kizárással fenyegette az országot a NATO-ból. Ez azonban nem rázta meg a spanyolokat, akik a hírek szerint nem veszik komolyan a fenyegetést, ahogy vezető NATO-tisztviselők sem. A konfrontáció az amerikaiakkal azonban jól jöhet Sáncheznek, aki ezzel is próbálná erős politikus benyomását kelteni a lakosságban. A spanyol gazdaság egyébként is erős teljesítményt mutat (legalábbis a többi fejlett országhoz képest), nem kis részben a milliós nagyságrendű latin-amerikai bevándorlásnak köszönhetően. Sánchez a lakosság többségének támogatását élvezi a gázai konfliktus kérdésében is, ahol a palesztin állam elismerésétől a belengetett eurovíziós bojkottig egy sor szimbolikus intézkedéssel állt ki a palesztinok mellett.

Ugyanakkor Sánchez vezetése alatt az országban romlott a demokrácia és a jogállamiság helyzete, és jelentősen megnőtt a lakosság korrupcióérzékelése. A spanyolok egyre nagyobb része elégedetlen a bevándorlással is, különösen a közel-keleti és észak-afrikai migrációval, ami a szélsőjobb malmára hajthatja a vizet. Noha Sánchez köztudottan nagy politikai túlélő, a mostani helyzet felveti azt a lehetőséget, hogy az európai baloldal az utolsó jelentős vezetőjét is elveszítheti a közeljövőben.

(Forrás: telex.hu)

OkosHír: Az Egyesült Államok állítólag azt kérte Európától, hogy 2027-re vegye át a NATO hagyományos védelmi képességeinek jelentős részét, beleértve az információgyűjtést és a rakétavédelmet, egy olyan határidővel, amelyet számos európai tisztviselő teljesíthetetlennek tart.

A Reuters forrásai szerint a Pentagon tisztviselői tájékoztatták az európai diplomatákat arról, hogy Washington elvárja Európától a NATO hagyományos védelmi képességeinek nagy részének átvételét 2027-ig. Ez magában foglalná az információgyűjtéstől a rakétavédelemig terjedő feladatokat. Egyes európai tisztviselők véleménye szerint ez a szoros határidő nem reális. A találkozón a Pentagon képviselői állítólag elégedetlenségüket fejezték ki Európa védelmi képességeinek növelésével kapcsolatban. Az amerikai tisztviselők azt is jelezték európai partnereiknek, hogy amennyiben Európa nem teljesíti a 2027-es határidőt, az Egyesült Államok akár vissza is léphet bizonyos NATO-s védelmi koordinációs mechanizmusokból.

Amerikai elvárások és európai aggodalmak

A „hagyományos védelmi képességek” kifejezés minden nem nukleáris eszközt magában foglal, a csapatoktól a fegyverrendszerekig. Azonban amerikai részről nem részletezték, hogyan mérnék Európa előrehaladását ezen képességek átvételében. Az sem tisztázott, hogy a 2027-es határidő Donald Trump elnök adminisztrációjának hivatalos álláspontját tükrözi-e, vagy csupán egyes Pentagon-tisztviselők véleményét.

Több európai tisztviselő szerint a 2027-es határidő bármilyen mérce szerint is nézve teljesíthetetlen. Érvelésük szerint Európának nemcsak pénzt és politikai akaratot kell mozgósítania, hanem olyan képességeket is pótolnia kellene rövid idő alatt, amelyekhez hosszú évek szükségesek.

A NATO-országok emellett jelentős késedelmekkel szembesülnek a tervezett katonai eszközök gyártásánál. Bár az amerikaiak ösztönzik Európát több amerikai fegyver vásárlására, a legfejlettebb amerikai rendszerek szállítása akkor is évekig tartana, ha azonnal leadnák a rendelést. Az Egyesült Államok olyan egyedi képességekkel is hozzájárul a NATO-hoz, mint például a különleges hírszerzési, megfigyelési és felderítési eszközök, amelyek kulcsfontosságúak Ukrajna támogatásában, és ezeket egyszerűen nem lehet „megvásárolni”.

A 2027-es határidő realitása és kihívásai

Az európai országok alapvetően elfogadták Donald Trump elnök régóta hangoztatott követelését, miszerint többet kell tenniük saját védelmükért, és komoly védelmi kiadásnövelést ígértek. Az Európai Unió célul tűzte ki, hogy a kontinens 2030-ra legyen képes önállóan megvédeni magát, és többek között a légvédelem, drónok, kibervédelem, lőszergyártás és más területeken pótolja a hiányokat. Szakértők és tisztviselők szerint már ez a 2030-as cél is rendkívül ambiciózus. Az Európai Bizottság és a főképviselő által 2025. október 16-án bemutatott „Béke megőrzése – Védelmi Felkészültségi Útiterv 2030” című átfogó terv célja az európai védelmi képességek jelentős megerősítése, válaszul a közelmúltbeli fenyegetésekre, és hangsúlyozza az egység, a szolidaritás és az elszántság szükségességét az európai területek védelmében.

Christopher Landau amerikai külügyminiszter-helyettes a NATO külügyminisztereinek e heti találkozóján kijelentette, hogy „nyilvánvaló”, hogy a NATO-tagoknak kell átvenniük Európa védelmének felelősségét. Az X közösségi oldalon közzétett bejegyzésében hozzátette: „Egymást követő amerikai kormányok mondták már ezt életem során sokféleképpen… de a mi adminisztrációnk komolyan is gondolja.”

(Forrás: 444.hu)

Kép: Donald J. Trump/Facebook