Ugrás a tartalomra

Debrecen: Hogyan válhat a város Magyarország második gazdasági központjává?

· 12 perc olvasás
Megosztás

OkosHír: Debrecen jelentős gazdasági és demográfiai átalakulás előtt áll, melynek célja, hogy a város regionális központtá váljon. A tervek szerint a népesség növekedni fog az autó- és akkumulátoripari beruházásoknak köszönhetően, azonban a gyors fejlődés komoly infrastrukturális, különösen közlekedési kihívások elé állítja a várost.

Debrecen jövőbeli fejlődésének megértéséhez Papp László polgármester Lipcse példáját említi. A német város a rendszerváltás utáni hanyatlásból emelkedett fel, miután 2002-ben a BMW gyárat telepített oda. Az ezt követő húsz évben Lipcse lakossága több mint 100 ezer fővel nőtt. Papp László szerint Debrecen, bár jelenleg nem él át hasonló „depresszív hangulatot”, hasonló léptékű, de kisebb arányú növekedésre számíthat a következő évtizedekben.

A városvezetés már a 2021-ben elfogadott gazdaságfejlesztési tervében is „középtávon 300 ezer ember otthonaként” képzelte el a jelenleg mintegy 200 ezer fős várost. Papp László 2021-ben tisztázta, hogy ez a szám a szűkebb agglomeráció lakosságát is magában foglalja. Lázár János tavaly többször is 50-60 ezer fős népességnövekedésről beszélt. A polgármester idén szeptember végén már visszafogottabban fogalmazott, kijelentve, hogy a jelentős népességnövekedés feltétele a már megtervezett és részben kivitelezés alatt álló infrastruktúra-fejlesztések megvalósítása. Amennyiben ez sikerül, Debrecen lakossága az évszázad második felére meghaladhatja a 250 ezer főt.

Hirdetés

Egy ilyen, 25 százalékos növekedés is jelentős változást hozhat, mivel Debrecen agglomerációja már most is folyamatosan bővül, miközben az ország nagy része népességfogyással küzd. Ez azt jelenti, hogy a debreceni régióban az országos tendenciákkal ellentétes folyamat zajlik.

Iparosítás és regionális egyensúly

A magyar kormány célja, hogy a „vízfejű” országstruktúrát ellensúlyozza, ahol Budapest túlsúlya dominál, és a vidéki nagyvárosok vonzereje alacsony. A szocializmus idején mesterségesen felduzzasztott városok, mint Miskolc és Debrecen, a rendszerváltás után népességcsökkenéssel szembesültek. Pécs lakossága például 170 ezerről 140 ezerre, Miskolcé 208 ezerről 147 ezerre esett harminc év alatt. A kormány a problémát a jól fizető ipari munkahelyek hiányában azonosította, és külföldi gyárakat telepít nagyobb megyei jogú városokba és régióközpontokba. Ennek részeként érkezett a BYD Szegedre, a Vulcan Shield Békéscsabára, a Sunwoda Nyíregyházára, és keresnek beruházót Pécs mellé is.

A beruházások elosztásánál általában igyekeznek az ország kevésbé iparosodott régióit fejleszteni. Debrecen azonban kivételt képez, mivel a többi megyeszékhelyhez képest eleve kedvezőbb gazdasági helyzetben van, mégis kiemelten sok beruházást kapott. Ez a döntés tudatosnak tűnik. Lázár János építési és közlekedési miniszter korábban utalt arra, hogy a kormány Debrecent az ország második fővárosává tenné. Orbán Viktor miniszterelnök a BMW gyár szeptemberi átadóján megerősítette, hogy az országnak szüksége van egy jelentős vidéki „fővárosra”.

A városvezetés is hasonló dilemmával néz szembe. Papp László szerint Debrecen a „nagyvárosnak kicsi, kisvárosnak meg nagy” kategóriába esik, de az elmúlt tíz év gazdasági fejlődése a „nagyváros” irányába mozdítja, egy közép-európai léptékű központtá válva. Az autó-, akkumulátor- és chipiparban megfigyelhető trend, miszerint a méretgazdaságosság miatt óriásgyárakat építenek, amelyekhez hatalmas munkaerőre, különösen szakemberekre van szükség. Ezt a legtöbb magyarországi város önmagában nem tudja biztosítani. Magyar Levente külügyi államtitkár egy kínai gyártó példájával illusztrálta ezt, amely eredetileg Budapest méretű városban gondolkodott, és Debrecent is kompromisszumnak tekintette, ennél kisebb települést pedig nem tartott értelmezhetőnek. Formann Balázs, a Neumann János Egyetem docense szerint Debrecen elhelyezkedése, ipara és közlekedési kapcsolatai alkalmasabbá teszik erre a szerepre, mint más nagyvárosok.

Hosszú távú stratégia és közlekedési kihívások

Debrecen már több mint egy évtizede készül a léptékváltásra. Papp László polgármester 2014-es hivatalba lépése után kezdték el a munkát, melynek eredménye az „Új Főnix Terv” (2014-2016) és a 2020-ban elfogadott „Debrecen 2030” városstratégia. Ez utóbbi célja, hogy Debrecen Magyarország keleti régiójának, valamint Kelet-Szlovákia, Nyugat-Ukrajna (Kárpátalja) és Nyugat-Románia (Partium) gazdasági, oktatási, közlekedési, kulturális, kereskedelmi és egészségügyi központja legyen, hosszú távon egy 3 milliós lakosságú régió „újra-integrálására” törekedve. Jelenleg a régióban Kassa (230 ezer fő) és Nagyvárad a legnagyobb városok, így Debrecennek jelentős növekedésre van szüksége a vezető szerep eléréséhez.

A Debrecen 2030 program szerint a gazdaságfejlesztés mellett bővítenék az oktatási és egészségügyi infrastruktúrát, élénkítenék a kulturális életet, és fejlesztenék a közműhálózatot, melynek részeként a víziközmű-hálózatot több mint százmilliárd forintból újítják fel és bővítik. A legfontosabb fejlesztési terület azonban a közlekedési infrastruktúra.

Debrecen népességnövekedése és gazdasági fejlődése már most is súlyos közlekedési problémákhoz vezetett. Az Inrix közlekedéskutató vállalat 2010-es évek közepi jelentései szerint (pl. 2016, 2017) a magyar városok közül Debrecen lakói töltötték a legtöbb időt dugóban az utazási hosszukhoz képest. Bár Debrecen azóta lekerült a mért városok listájáról, a dugók száma Jónás Zoltán, a Debreceni Regionális Közlekedési Egyesület (DERKE) elnöke szerint nőtt.

A probléma részben a város településszerkezetéből ered: a középkori, nagy városközpontot körülvevő körút ma is országos forgalmat vezet át. A történelmi belvárosban az 1970-es és 2010-es években „városi autópályákat” alakítottak ki, épületek lebontásával, ami esztétikai problémákat is okozott. A 2017-ben bevezetett egyirányúsítások felgyorsították az átmenő forgalmat, de ez a belvárosban koncentrálja a járműforgalmat. Az önkormányzat igyekszik autómentesíteni a belvárost, de a jelentős átmenő forgalom továbbra is kihívást jelent.

Hirdetés

Jónás Zoltán további sajátosságokat is említ: a város aszimmetrikus szerkezete miatt a lakótelepek, munkahelyek és szolgáltatások főként az északnyugati oldalon helyezkednek el, ami nagy ingázási forgalmat generál a belvároson keresztül. Debrecen nagy közigazgatási területe (közel Budapest méretű) ritkán lakott külvárosi részekkel rendelkezik, ahol a tömegközlekedés gazdaságtalan, így sokan autót használnak. A múltbeli településfejlesztési döntések, például a lakóparkok építése közösségi közlekedés nélkül, tovább súlyosbították a helyzetet. A forgalmi csomópontok átalakítása gyakran az autós közlekedést részesíti előnyben a buszokkal szemben. Hiányzik egy modern, közös peronos átszállópont a Városháza környékén, ahol a két legforgalmasabb tömegközlekedési tengely keresztezi egymást, ellentétben például Szeged hasonlóan fontos csomópontjaival.

A Debrecen 2030 program közlekedésfejlesztési tervei között szerepel a bevezető utak kétsávosítása, egy U-alakú belső elkerülőút építése, valamint egy keleti külső elkerülőút kialakítása. Papp László megerősítette, hogy ezek a fejlesztési irányok a városstratégia részei, és a belső folyosórendszer célja a városrészek megközelíthetőségének javítása, nem pedig egy autópálya átvezetése lakott területeken. A kivitelezési szerződés aláírása 1-2 hónapon belül várható.

Továbbá, a vasútállomást intermodális csomóponttá alakítják, a villamosvonalakat meghosszabbítják a repülőtérig, és egy új, harmadik villamosvonalat építenek a nyugati városrész és a belváros összekötésére. Jónás Zoltán szerint ezek fontos irányok, de a részletek még nem ismertek, és a gyorsaság a megvalósításon múlik. Javasolja a közösségi közlekedés gyorsítását célzó forgalomtechnikai beavatkozásokat, a követési idők összehangolását és a vármegyebérlet elfogadását a helyi közlekedésben. A debreceni repülőteret is fejlesztik egy hosszabb kifutópályával, amely nagyobb gépek és több utas fogadására lesz alkalmas. 2024 végén érkezett az első kínai áruszállító járat, melyből azóta hetente több is közlekedik, és a tervek szerint ez a szám növekedni fog.

Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc, és kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indítása

Kép: Biro Zoltan on Unsplash

T Forrás: telex.hu Elolvasom ↗ Támogasd az Okoshírt!

Állítsd be az Okoshírt megbízható forrásnak!

Beállítom
Hirdetés

Kapcsolódó hírek

Belföld Összeverekedtek a Nyíregyháza és a DVSC szurkolói a stadion közelében, több sérültet kórházba vittek Belföld Pakson hétfő hajnaltól szerda reggelig leáll a távfűtés egy megrongálódott vezeték cseréje miatt Belföld Technikai hiba miatt elmaradt a Diótörő vasárnapi előadása az Operaházban, hazaküldték a nézőket