Újraalakult a Balaton főépítészi tisztsége: A régió egységes fejlődésének és örökségének megőrzése a cél
OkosHír: A Balaton főépítészi tisztségét 2025 májusában hozták létre ismét az Építési és Közlekedési Minisztérium kezdeményezésére. A pozíció célja a Balaton régió egységes, kiszámítható fejlődésének elősegítése, a természeti és épített örökség megőrzése, valamint a települések közötti együttműködés erősítése, hangsúlyozva a közösségi érdekek érvényesítését az építészeti döntésekben.
A balatoni főépítészi pozíció története egészen az 1957 és 1968 közötti időszakig nyúlik vissza, amikor Farkas Tibor vezetésével elkészült az első regionális terv. Ezt követően a regionális szemlélet a nyolcvanas évektől háttérbe szorult. A tisztség a 2000-es első Balaton-törvény nyomán újra létrejött, de 2006-ban ismét elvesztette önállóságát. Az Építési és Közlekedési Minisztérium jelenlegi döntése a pozíció megerősítésével a térség egységes és kiszámítható fejlődését kívánja elősegíteni.
A balatoni főépítész feladata, hogy szakmai szereplőként erősítse a helyi szintet, hozzájárulva a téralakítási és építészeti döntések kiforrottságához, következetességéhez és kiszámíthatóságához. A cél egy olyan információs és területrendezési központ létrehozása, amely összehangolja a jelenleg egymástól függetlenül működő mintegy húsz szervezet szakmai tevékenységét a tó körül. Az alulról szerveződő, települési törekvéseket összehangoló megközelítéssel lehet meghatározni a tájegység közös céljait, hangsúlyozva a gyakorlatias, mérhető fejlesztési irányokat és a hosszú távú gondolkodás fontosságát.
A főépítész szerepe a fejlesztési irányok támogatásában és a közösségi érdekek érvényesítésében
A főépítészi munka hosszú távú, háttérben zajló folyamat, amely a települések egyéni törekvéseit hangolja össze a tájegységi célokkal. A főépítész a telekszintű gondolkodásból kilépve a település egészére, sőt a tájegységre is kitekint, koordinálva azokat a folyamatokat, amelyek hatással vannak az utca vagy a település megjelenésére. Ennek során a méltányolható magánérdek mellett a közösségi érdekeket érvényesíti, kiemelve a minőségi életterek kialakítását. Fontosnak tartja a környezet alapos vizsgálatát, hogy az épületek harmonikusan illeszkedjenek az utcaképbe és figyelembe vegyék a környezeti arányokat. Példaként említi, hogy zöldövezeti, családi házas területen egy nagymértékű városias beépítés jelentős diszharmóniát okozhat.
Az építészetet közügynek tekinti, mivel egy közterületről látható épület a városkép részévé válik, és nem csupán a tulajdonos igényeit, hanem a közösség esztétikai és kulturális értékeit is tükrözi. Az építészeti törvény és a települési főépítészek megnövekedett jogköre hozzájárul a keretek meghatározásához. Az interjúban kiemelték, hogy a közösségi érdek fontossága napjainkra kiveszett, ezért szükség van szemléletformálásra. Az új törvény értelmében minden településnek kötelező főépítészt alkalmaznia. A balatoni üdülőkörzet 180 településének 90 százalékában működik önálló főépítész. Ugyanakkor hiányzik a kohézió a hasonló karakterű települések együttműködéséhez, ezen a téren is erősítésre van szükség.
A Balaton régió közös érdekei és a természetvédelem
A Balaton régió közös érdeke a természeti és épített örökség megőrzése, fenntartása és minőségi fejlesztése. A látogatók jelentős része a természet közelsége miatt érkezik, ezért fontos elkerülni a part menti területek városias jellegű lakótelepekkel való beépítését, amely elveszítheti a helyi sajátosságokat. A beruházói aktivitás egyenletes elosztására törekednek az üdülőkörzetben, arányosan a helyi környezethez viszonyítva, helyzetbe hozva a kevésbé fejlődő területeket is. A jól működő tervtanácsok és a tervpályázati rendszer kiszélesítése rövid távon is látható eredményeket hozhat.
A természetvédelemmel való összehangolás kapcsán a főépítész a minőségben és a rendezettségben hisz, kizárólag a már beépítésre kijelölt belterületi részek fejlesztésére gondolva. Az új építészeti törvény és a Balaton védelméről szóló területrendezési törvény is gátolja a települések beépített területeinek indokolatlan növekedését, amelyet Lánszki Regő országos főépítész is hangsúlyoz. Szükség van ugyanakkor az alulhasznosított, urbanizált területek minőségi fejlesztésére is. Az újonnan kinevezett balatoni főtájépítésszel közösen dolgoznak a tájkép védelmének megőrzésén, mivel a tájkép és a természeti környezet elválaszthatatlan az épített környezettől, és elengedhetetlen a különböző szakterületek együttműködése.
A „balatoni építészet” fogalmát nehéz megfogalmazni, mivel a kistájakat összeköti ugyan a Balaton, de a természeti és épített környezet változatos. A Balaton-felvidék és a Kis-Balaton is szervesen kapcsolódik a tóhoz. Az építészeti korszakokat tekintve a 19. század végén és a 20. század elején svájci típusú villaépületek jelentek meg, amelyek ma már történeti értéket képviselnek. Az 1950-es, 60-as években a tömegturizmus hatására kis léptékű üdülők jöttek létre. A Balaton-felvidéken a népi építészet, különösen a permi vöröskőből épült házak domináltak. A 80-as években az alpesi házak terjedtek el. A néhány évvel ezelőtt bevezetett településképi arculati kézikönyvek és rendeletek révén visszatérés figyelhető meg a hagyományos, archaikus formákhoz.
A települések arculatának alakítása elsősorban a helyi főépítészek és döntéshozók feladata. A balatoni főépítész legfeljebb segíteni, összehangolni és kiegészíteni tudja a munkájukat. A régiós gondolkodás és az összetartozás erősítése, mint például a balatoni kerékpárút, a tájegységi célok megvalósításának eszköze lehet. Az egyik legnagyobb kihívásnak a régi és történeti épületek újrahasznosítását, valamint a helyi sajátosságok felmérését és előtérbe helyezését tartja.
A magánvízpartok szabályozásában az elfogadás előtt álló vízparti terv hoz húsz év után megújulást. A területrendezési törvény meghatározza a közösségi hozzáférés szabályait a vízparti sétányok tekintetében, és az új jogszabály eredményeként több mint 30 kilométerrel nőtt a szabadon bejárható partszakaszok hossza. A Balaton-felvidéki kultúrtáj világörökségi várományosi státusza lehetőségeket és kötelezettségeket is jelent, például kezelési terv készítését és nemzeti szintű akkreditációt, ami településmarketing-szempontból is előnyös lehet.
Számos balatoni településen látható pozitív változás az építészeti arculat formálásában, különösen a településkép törvényi védelme óta. A közösségi összefogásra Kapolcs a Művészetek Völgye fesztivál révén kiváló példa, amelyet más települések is kezdenek átvenni. Önálló balatoni építészeti trend nincs, de országos szinten a tradicionális építészeti nyelvezet ismét teret nyer. Az egység a balatoni építészetben nem egységes stílust, hanem közös gondolkodást és szemléletet jelent. Az első Balatoni Főépítészi Fórum megerősítette, hogy a balatoni építészet fejlesztése közös és szívügye a szakembereknek. A Balatoni Főépítészség balatonfüredi irodája egy 1938-ban épült modernista épületben kap helyet, ami a nyitottság és segítőkészség üzenetét hordozza.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc, és kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indítása(Kép: Pexels)
Állítsd be az Okoshírt megbízható forrásnak!
Beállítom