Ugrás a tartalomra
Hírek

A kormányrendelet módosítása előírja a műkincsek fizikai vizsgálatát külföldre szállítás előtt

· 5 perc olvasás
Megosztás

OkosHír: A Magyar Közlönyben megjelent módosított kormányrendelet értelmében a kulturális hatóságnak fizikai vizsgálatra kell bemutatni minden értékes műkincset, mielőtt azt Magyarországról külföldre vinnék. A jogszabályváltozás célja, hogy megelőzze az olyan eseteket, mint a magyar hatóságok tudta nélkül Ausztriába került Gustav Klimt festmény, az Afrikai herceg portréja.

2023-ban egy magánszemély engedélyt kért a magyar hatóságoktól egy festmény Ausztriába szállítására. A kérelmező az alkotást „Ismeretlen alkotó: Afrikai férfimodell, olaj, vászon, magasság: 65 cm, szélesség: 53.50 cm, jelzés nélkül” adatokkal határozta meg, és értékét 50 ezer forintra becsülte.

Később kiderült, hogy a festmény Gustav Klimt, néhai osztrák festő közel egy évszázada eltűnt alkotása. Lázár János, az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) vezetője vizsgálatot rendelt el az ügyben. A vizsgálat megállapította, hogy a kérelmező valótlan adatokat adott meg a festményről, és nem jelezte a Klimt-hagyatékot jelölő bélyegző meglétét sem. Továbbá, a festmény Ausztriába szállítása után nem csak ott, hanem maastrichti és New York-i művészeti és régiségvásárokon is feltűnt.

Hirdetés

Az ÉKM a Klimt-ügy következtében terjesztette be a most megjelent módosítást. A korábbi eljárás során ugyanis elegendő volt egy megtévesztő fénykép csatolása a kérelemhez és a kiviteli engedélyhez, amelyről még a hagyatéki bélyegzőt is eltüntették.

Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc, és kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indítása

Az új rendelet szerint a kulturális javak hatósága a kérelem elbírálása során köteles fizikailag megvizsgálni az érintett kulturális javakat, és a vizsgálat eredményét jegyzőkönyvbe foglalni.

Az ÉKM feljelentést tett a Budapesti Rendőr-főkapitányságon, és kezdeményezi a festmény védetté nyilvánítását, mivel álláspontjuk szerint hamis adatokkal és manipulált képpel vitték ki az országból a Klimt-festményt.

A festmény évtizedekig egy magyar magángyűjteményben volt, sosem volt állami tulajdon. Egy Magyarországra menekült zsidó család, a Klein házaspár letétjeként őrizték az országban. A Hvg.hu információi szerint a jelenlegi tulajdonos megegyezett a családdal, akik nem támasztottak igényt a képre. Lázár János korábban kijelentette, hogy amennyiben a Szépművészeti Múzeumnak szüksége lenne a képre, a magyar állam úgy juthat hozzá, hogy tisztességesen megegyezik az örökösökkel és elszámol a tulajdonosokkal.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

  • Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk elsődleges célja az újonnan módosított kormányrendelet bemutatása és indoklása, a Klimt-festmény ügyén keresztül. A narratíva egyértelműen arra fókuszál, hogy a korábbi szabályozás hiányosságai (vagy a kérelmező szándékos megtévesztése) miatt egy rendkívül értékes műkincs került ki az országból, és az új rendelet éppen az ilyen visszaélések megelőzését szolgálja. Ezzel a kormányzati intézkedés szükségességét és helyességét hangsúlyozza.
  • Főbb manipulatív eszközök: Bár a cikk főként tényeket közöl, bizonyos nyelvi elemekkel erősíti a narratívát és az olvasóban kialakítandó képet:
    • A „rendkívül értékes Klimt-festménnyel” kifejezés többszöri ismétlése (pl. „rendkívül értékes Klimt-festménnyel, az Afrikai herceg portréjával történt”, „rendkívül értékes műkincs került ki”) kiemeli a kár nagyságát, és aláhúzza a szigorítás indokoltságát.
    • A kérelmező cselekedeteinek leírása során olyan kifejezések halmozása, mint „valótlanul adta meg”, „nem jelezte”, „nem volt teljesen igaz”, „megtévesztő fotót”, „még a hagyatéki bélyegzőt is eltüntették”, „hamis adatokkal és manipulált képpel félrevezetve vitték ki”, egyértelműen a szándékos csalás képét erősíti, ami a rendelet szigorításának fő indoka. Ezek a megfogalmazások, bár ténybeli állításokra épülnek, erősen sugallják a kérelmező rosszhiszeműségét.
  • A téma társadalmi relevanciája: A műkincsek védelme és a kulturális örökség megőrzése kiemelt társadalmi jelentőséggel bír. Az eset rávilágít a műtárgykereskedelemben rejlő potenciális visszaélésekre és a nemzeti kincsek külföldre kerülésének veszélyére. A jogszabálymódosítás célja a transzparencia növelése és a hasonló esetek megakadályozása, ami széles körű közérdeklődésre tarthat számot.
T Forrás: telex.hu Elolvasom ↗ Támogasd az Okoshírt!

Állítsd be az Okoshírt megbízható forrásnak!

Beállítom
Hirdetés

Kapcsolódó hírek

Hírek Az Országház Hivatala egy péceli jegenyefenyőt választott a Kossuth téri karácsonyfának Hírek A PDSZ egyeztetést kér Magyar Pétertől a 2027-es költségvetésről, mert szerintük a béremelés kevés Hírek Szentkirályi Alexandra szerint Magyar Péternek nincs erkölcsi alapja a nők védelméről beszélni