Szijjártó Péter az uniós külügyminiszterek üléséről számolt be
OkosHír: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tájékoztatást adott az uniós külügyminiszterek keddi üléséről. A miniszter elmondta, hogy az ülésen szó esett az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos intézkedésekről, az Oroszországgal szembeni szankciókról, Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásairól és a grúziai helyzetről.
Szijjártó Péter szerint az ülésen résztvevő európai politikusok az európai országok bevonását szorgalmazzák az orosz-ukrán háborúba. Említette Donald Trump, az Egyesült Államok elnökének azon bejelentését, mely szerint fegyverszállításokat tervez Ukrajnának, melynek költségeit európai országokkal fizettetné ki.
Szijjártó elmondta, hogy az ülésen az ukrán fél további fegyvereket és pénzügyi támogatást követelt. A miniszter hangsúlyozta, hogy a magyar kormány nem fogja a magyar emberek pénzét Ukrajnába küldendő fegyverekre fordítani.
Szijjártó Péter tájékoztatása szerint egy meg nem nevezett, „egyik legnagyobb európai ország” képviselője szerint a korábbi szankciós csomagok nem voltak eléggé hatékonyak. Az új intézkedésekről aznap még nem született döntés.
A miniszter elmondta, hogy a magyar és a szlovák kormány blokkolja az orosz gázról és olajról való leválást célzó uniós terveket. Ez a leválást egy, a szankcióktól különálló jogszabállyal érnék el, amihez nem lenne szükség egyhangú döntésre. Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő reményét fejezte ki, hogy az új csomagról aznap vagy szerdán megállapodás születhet.
Szijjártó szerint a szankciók önmagukban nem sértik a magyar érdekeket, de a szlovák kormány még nem kapott minden szükséges garanciát. A magyar kormány támogatja a szlovák álláspontot, és folyamatosan tárgyal az ügyben. Szijjártó kijelentette, hogy nem tudják elfogadni a hosszú távú és spotpiaci gázvásárlások, valamint az olajszállítások tilalmát. Állítása szerint ez a gáz árának többszörösére emelkedését okozná, és szerinte a javaslat sérti az uniós alapszerződést és a nemzetbiztonságot.
Szijjártó Péter szerint Donald Trump sokat tett a békéért Ukrajnában. Trump korábban 100 százalékos vámmal fenyegette meg az orosz olajat vásárló országokat. Szijjártó véleménye szerint, ha az európai és ukrán politikusok nem akadályozták volna Trump béketörekvéseit, azok már sikert érhettek volna el. Szijjártó reményét fejezte ki, hogy Trump erőfeszítései a következő 50 napban sikerre vezetnek, és tűzszünetet, valamint béketárgyalásokat eredményeznek Ukrajnában.
Szijjártó tájékoztatása szerint ismét nyomás nehezedett Magyarországra, hogy Ukrajna európai uniós csatlakozási tárgyalásai érdemi szakaszba léphessenek, de a legutóbbi nemzeti konzultáció eredménye kötelezi a kormányt.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc, és kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaUkrajna tagjelöltségének átengedése és az uniós tárgyalási keretbe való beleegyezés után most az első csoport megnyitása következne a fejezetekre osztott uniós joganyagból. Az állam- és kormányfők legutóbbi ülésén tudomásul vették, hogy ehhez adottak a feltételek, de a 27 tagállamból csak 26-an támogatták ezt, Orbán Viktor tartózkodott. Az uniós csatlakozási folyamat minden egyes fontos lépéséhez, így a 35 darab, hat csoportra osztott fejezet megnyitásához és lezárásához, valamint a tagsághoz is egyhangú döntés szükséges.
Szijjártó elmondta, hogy többen sértő kifejezéseket használtak a kárpátaljai magyarokra, és azt vetették fel, hogy jogaikat az EU-n belül tudnák védeni, ami egy kétoldalú ügy, és nincs köze a tagsághoz. Szijjártó visszautasította ezeket az állításokat, és hangsúlyozta, hogy ez egy alapvetően kritikus európai kérdés, amit az EU szerződései is kikötnek. Szerinte a tíz évnyi szisztematikus jogsértést nem kellene a fejezetcsoport megnyitásával honorálni.
Szijjártó szerint Ukrajnában embervadászat zajlik az utcákon erőszakos sorozás címén, és elfogadhatatlan cselekmények történnek. Állítása szerint az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosának nemrég megjelent jelentése alapján, mely az ukrán parlament emberi jogi biztosát is idézi, emberek halnak meg a sorozók brutalitása miatt, mert nem akarnak a frontra menni. Szijjártó szerint ennek a brutális embervadászatnak lett az áldozata egy magyar ember, ezért bejelentette, hogy hivatalosan is kezdeményezik mindazon ukrán hadseregvezetők és tisztségviselők szankcionálását, akik felelősséget viselnek a magyar ember halálra veréséért. A javaslatról korábban Orbán Viktor is említést tett.
Szijjártó végül visszatért az ülésre, mert szerinte Grúziát próbálják vegzálni, és Magyarország a szlovákokkal együtt megpróbálja megvédeni őket. Kaja Kallas a találkozóra érkezve arról beszélt, hogy Grúziában visszalépést látnak, és fiatal tüntetők kaptak aránytalan ítéleteket. Szerinte minden lehetőség az asztalon van, de kérdéses, hogy tudnak-e kezdeni valamit egy tagállami miniszter vétójával.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
- Az eredeti cikk milyen nyelvi eszközökkel próbált hatni az olvasóra? Az eredeti cikk érzelmileg túlfűtött kifejezéseket és dramatizáló megfogalmazásokat használt, mint például „egyre durvább háborús hangulat”, „bele akarják rángatni Európát a háborúba”, „megfizettetni az árát”, „brutális embervadászat”, „szegény georgiai barátainkat próbálják most majd vegzálni”. Ezek a kifejezések szorongást kelthetnek az olvasóban és befolyásolhatják a véleményét.
- Voltak-e benne következtetésként tálalt feltételezések? Igen, a cikkben szerepeltek feltételezések, melyeket tényként tálaltak, például amikor azt állították, hogy „ha európai és ukrán politikusok nem gáncsolták volna ezeket a béketörekvéseket, azok akár már mostanra is sikert érhettek volna el”. Ez egy spekulatív kijelentés, melyet nem támasztanak alá bizonyítékok.
- A cikkben tett állítások megfelelnek-e a valóságnak? A cikkben szereplő állítások egy részét nehéz ellenőrizni a rendelkezésre álló információk alapján. Például az, hogy „Ukrajnában embervadászat zajlik az utcákon erőszakos sorozás címén” egy erős állítás, melyet az Európa Tanács emberi jogi biztosának jelentésére hivatkozva támasztanak alá, de a jelentés tartalmát nem részletezik.
- Milyen konklúzióra lehet következtetni a cikkben leírtakból? A cikkből az a konklúzió vonható le, hogy az uniós külügyminiszterek ülésén éles viták zajlanak az orosz-ukrán háború kezeléséről, az Oroszországgal szembeni szankciókról és Ukrajna EU-csatlakozásáról. A magyar kormány álláspontja eltér a legtöbb tagállamétól, különösen a szankciók és Ukrajna csatlakozásának kérdésében.
- Milyen hatással lehet ez az esemény a magyar közéletre? A cikkben leírtak megerősíthetik a magyar kormány kritikus álláspontját az EU-val szemben, és tovább polarizálhatják a magyar társadalmat az európai integráció kérdésében. A háborús retorika és a gazdasági következményekkel kapcsolatos aggodalmak tovább növelhetik a bizonytalanságot és a félelmet a lakosság körében.
(Kép: Facebook/Szijjártó Péter)
Állítsd be az Okoshírt megbízható forrásnak!
Beállítom