Ugrás a tartalomra
Közélet-Politika Kép: Magyar Péter/YouTube

164 embert tévesen tüntettek fel ügynökként a Nyitott Akták adatbázisában

· 7 perc olvasás
Megosztás

OkosHír: A Nyitott Akták adatbázisában 164 embert tévesen tüntettek fel ügynökként. Névtelen levéltári források szerint az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) vezetése szakmai aggályokat jelzett a kormánynak, a megszabott határidő miatt azonban az adatok egy részét nem tudták ellenőrizni. Közben a B-dossziék 2027 februárra előírt nyilvánosságra hozatalát is megvalósíthatatlannak tartják.

A Nyitott Akták adatbázisában 164 ember neve tévesen jelent meg ügynökként. A hibás bejegyzések vitát indítottak arról, mennyire készítették elő a kormány által sürgetett aktanyilvánosságot. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára belső működésére rálátó, névtelenséget kérő források egy jobboldali hetilapnak azt mondták, hogy Cseh Gergő Bendegúz főigazgató egy találkozón szakmai kifogásokat emelt Ruff Bálint miniszternél. A források szerint a főigazgató arra hivatkozott, hogy a levéltárban nincsenek kész ügynöklisták, csak különféle dossziék, akták és kartonok, amelyekből az adatokat ki kell nyerni, ezt pedig ilyen rövid idő alatt nem lehet hibátlanul elvégezni. A források úgy tudják, a kormány ragaszkodott a határidőhöz. Ezt a változatot az érintettek nyilvánosan nem erősítették meg.

Az egyik forrás szerint a politikai felelősség a kormányé, de a levéltár vezetése is felelős a hibákért. Úgy véli, a főigazgatónak le kellett volna mondania, amikor nem tudta meggyőzni a kormányt a tervezet átgondolásáról.

Ellenőrzés nélkül került fel a mágnesszalagok adatbázisa

A források leírása szerint a hibák elsősorban a mágnesszalagokról származó adatokban fordultak elő. Ezt a nagyjából 60 ezer adatot tartalmazó állományt a levéltárosok október 5-én kapták meg az Alkotmányvédelmi Hivataltól, amely az adatok felülvizsgálatát koordinálta. Az Excel-tábla soronként egyetlen mezőben tartalmazta a nevet, a születési helyet és időt, a B-dosszié számát és a lakcímet, ezért ezeket először szét kellett választani. A levéltárosok elkészítették a strukturált adatbázist, a források szerint azonban a szoros határidő miatt az ellenőrzésre már nem maradt idő. Míg a levéltárban őrzött 6-os kartonok és a beszervezési naplók adatait többször is össze tudták vetni, a mágnesszalagos adatokkal ezt nem tehették meg.

Hirdetés

Történészek régóta figyelmeztetnek arra, hogy egy karton önmagában nem bizonyítja, hogy valaki jelentett. A beszervezési dossziék jelentős része megsemmisült, és voltak, akiket zsarolással vettek rá az együttműködésre, de soha nem jelentettek. Az is előfordulhatott, hogy egy tartótiszt a kvóta teljesítése érdekében olyan emberről is kartont állított ki, aki nem tudott a dologról. Borvendég Zsuzsanna történész korábban a Demokratának azt mondta, hogy a kartonok kritika nélküli közzétételét óriási felelőtlenségnek tartja, mert az a kisközösségekben ellenségeskedést kelthet, és ártatlanokat is bűnösnek bélyegezhet.

Ki a felelős a Nyitott Akták hibáiért

Az érintettek között volt Lezsák Sándor, az Országgyűlés korábbi alelnöke is. Magyar Péter miniszterelnök bocsánatot kért tőle. A Telex kérdésére Tarr Zoltán, a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter azt válaszolta, hogy személyesen semmilyen felelősséget nem érez a 164 téves bejegyzésért. A parlamentben több képviselő is azt vetette a miniszterelnök szemére, hogy politikai nyomást gyakorolt a levéltárra. Magyar erre azt mondta: „Az a felelős, aki ezt a hibát elkövette, azt persze érdemes megvizsgálni, hogy véletlenül követte-e el, vagy nem esetleg azért, más megbízásából, hogy megpróbálja hitelteleníteni ezt az egész dolgot, nyilván ki fog derülni.”

Szakmai szervezetek is megszólaltak az ügyben. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) közleménye szerint „politikai nyomásra, a Tisza Párt választási ígéretének teljesítése érdekében kerülhetett sor az állambiztonsági iratok gyorsított nyilvánosságra hozatalára”. A szakszervezet szerint a szakmai döntéseket a szakemberekre kell bízni. Szögi László, aki 45 évig tanított egyetemi levéltár szakon és nyolc évig vezette a Magyar Levéltárosok Egyesületét, Facebook-oldalán azt írta, hogy egy ilyen adatbázist csak folyamatos ellenőrzéssel lehet elkészíteni, parancsra és rövid határidőre ez lehetetlen.

Ezrével érkeznek a betekintési kérelmek, a B-dossziék határideje 2027 február

Az adatbázis elindítása után megugrott a betekintési kérelmek száma: volt olyan nap, amikor hatezer megkeresés érkezett az ÁBTL-hez. A kérelmezők akár egy évet is várhatnak az iratokra. A levéltári források szerint a munkatársak most a B-dossziékon dolgoznak, ezért az új kérelmekkel érdemben nem tudnak foglalkozni. A hálózati személyekről vezetett, körülbelül kilencezer B-dossziét és a B-mappákat 2027. február 25-ig kell nyilvánosságra hozni. Egy névtelen forrás szerint ez végrehajthatatlan, mert a törvény előírja a harmadik személyek adatainak anonimizálását, az egyedi szerkezetű iratokból viszont sok esetben nem lehet úgy kihúzni a neveket, hogy a szöveg értelmes maradjon. A forrás hozzátette, hogy a felelősséget a levéltár az anyagot előkészítő levéltárosokra hárította. Ezzel kapcsolatban az intézmény reagálása nem ismert.

Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc, és kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indítása
D Forrás: demokrata.hu Elolvasom ↗

hogyan próbáltak befolyásolni?

THALT© Manipuláció Elemzés

Narratíva és cél

A Demokrata írása tényeket és véleményt kever. Fő állítása az, hogy a kormány figyelemelterelésként, a költségvetésről akarta elvinni a szót az aktanyilvánosság sürgetésével. Ezt a szándékot semmilyen bizonyítékkal nem támasztja alá.

Nyelvi eszközök

A szerző saját hangján erősen minősít: „politikai ukázra”, „virtuális lincsközösségek”, „szolgai módon”, a kormánymagyarázatokat pedig „egyre abszurdabb”-nak nevezi. A találkozó leírását „film noirba illő jelenet”-ként vezeti fel, a 444-et pedig „balliberális hírportál”-ként címkézi.

Forráskezelés

A legsúlyosabb állítások névtelen forrásoktól és „állítólag” típusú szóbeszédből származnak. A kormány, a levéltár vezetése és Cseh Gergő Bendegúz nem kapott lehetőséget a reagálásra. A szakszervezet és Szögi László megszólaltatása viszont valódi szakmai forrás.

Hiányzó kontextus

A cikk nem ismerteti, milyen törvény írta elő a közzétételt, sem azt, hogy a téves bejegyzéseket kijavították-e. Arról sem esik szó, mekkora arányt jelent a 164 hibás név a teljes adatbázishoz képest, és hogy a korábbi kormányok miért nem nyitották meg az iratokat.

Támogasd az Okoshírt!

Állítsd be az Okoshírt megbízható forrásnak!

Beállítom
Hirdetés

Kapcsolódó hírek

Közélet-Politika Tarr Zoltán: 2027 az átmenet és a közös stratégiaalkotás éve lesz Közélet-Politika A Külügyminisztérium 4,8 milliárd forintot fizetett Orbán Viktor 327 hivatalos útjáért 2015 és 2025 között Közélet-Politika Az ügyészség Bús Balázs letartóztatásának megszüntetését kéri, bűnügyi felügyeletet indítványozott