A PDSZ egyeztetést kér Magyar Pétertől a 2027-es költségvetésről, mert szerintük a béremelés kevés
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a közösségi oldalán tette közzé, hogy nyílt levelet küldött Magyar Péter miniszterelnöknek, és egyeztetést kezdeményez a kormánnyal. A PDSZ azt kéri, hogy a jogszabályok módosításáról már akkor tárgyalhassanak, amikor a koncepciók még formálódnak, és ne csak akkor, amikor a döntések megszülettek, a normaszövegek pedig elkészültek. A szakszervezet szerint a legsürgősebb a 2027-es költségvetésről egyeztetni, mert annak tervezete már a parlament előtt van.
A PDSZ szerint nem volt érdemi egyeztetés a költségvetésről
A levél szerint a 2027. évi költségvetési javaslatot úgy nyújtották be az Országgyűlésnek, hogy előtte semmiféle érdemi egyeztetés nem történt a köznevelésben dolgozókat képviselő szakszervezetekkel. A PDSZ azt írja, még azt sem látják pontosan, milyen összegekből, milyen szabályok és elvek szerint finanszírozzák majd a köznevelést, és hogyan osztják el az erre szánt forrásokat. A szakszervezet álláspontja szerint a benyújtott béremelési javaslat „messze nem elegendő”.
A kifogás elsősorban a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő, rövidítve NOKS-munkakörökre, valamint a köznevelés egyéb munkaköreire vonatkozik. Ezeken a területeken a PDSZ szerint a tervezett béremelés jelenlegi formájában túl alacsony.
Mennyivel nő a NOKS-dolgozók bére
A tervezet szerint a nevelést és oktatást segítők nettó bére 2027-től átlagosan 21,5 százalékkal emelkedik, ami mintegy 76 ezer embert érint. Egy pedagógiai asszisztens az adócsökkentéssel együtt havonta nagyjából 51 ezer forinttal kaphat többet. A TISZA választási programjában ugyanakkor 25 százalékos béremelés szerepelt, így a mostani javaslat elmarad az ígérettől.
A PDSZ arra is figyelmeztetett, hogy a nettó keresetek növekedésének egy része az adócsökkentésből származhat. Emiatt a nettó emelkedés nem feltétlenül jelent ugyanekkora bruttó béremelést. Ez a különbség azért számít, mert a bruttó bérhez kötött juttatások és a munkáltatói költségek a bruttó összegből számolódnak.
Kik a NOKS-dolgozók, és miért fontos a bérük
A NOKS-dolgozók béremelése régóta visszatérő téma az oktatásirányításban. Ebbe a körbe azok tartoznak, akik nem tanítanak közvetlenül, de nélkülük az iskolák és óvodák nem tudnának működni: a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek, az iskolatitkárok és adminisztratív dolgozók, az iskolai könyvtárosok, a rendszergazdák, a gyermekfelügyelők és nevelők, valamint az óvodai dajkák.
Az alacsony fizetések miatt ezeken a területeken sok az üres álláshely. A betöltetlen pozíciókkal járó többletfeladatokat így főként a pedagógusok végzik el, ha pedig ők sem, akkor a feladatra nincs ember. A szakszervezet ezért tartja fontosnak, hogy a költségvetés végleges elfogadása előtt tárgyalhasson a kormánnyal a NOKS-dolgozók béréről. A levélre adott kormányzati válaszról a közzétételkor még nem volt információ.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc, és kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításahogyan próbáltak befolyásolni?
THALT© Manipuláció Elemzés
Narratíva és cél
A cikk a PDSZ nyílt levelét ismerteti, és háttérmagyarázattal egészíti ki a NOKS-dolgozók helyzetéről. A szerkezet a szakszervezet követelését erősíti: az ígért 25 és a tervezett 21,5 százalék szembeállítása kiemelt helyre került.
Nyelvi eszközök
A narrátor saját hangja helyenként értékelő: a háttérdolgozókat „nélkülözhetetlen háttérmunkát végző szakemberek”-ként mutatja be. A „Kik azok a NOKS-dolgozók, és miért olyan fontosak?” retorikai kérdés magyarázó szerepű, de előre megadja a választ. A „ha pedig mégsem, akkor erre nincs ember” zárómondat drámai hatású, és nem támasztja alá adat.
Forráskezelés
A lap egyetlen forrása a szakszervezet közleménye. A kormány, az oktatási tárca vagy más érdekképviseletek álláspontja nem jelenik meg. A béradatok (21,5 százalék, 76 ezer fő, 51 ezer forint) eredetét sem jelöli meg.
Hiányzó kontextus
Nem derül ki, mennyi a NOKS-dolgozók jelenlegi átlagbére. Hiányzik az is, hány álláshely betöltetlen, és mekkora költségvetési forrást jelentene a 25 százalékos emelés. Arról sincs szó, válaszolt-e a kormány a levélre, és hogy a forrásmegjelölés („írják oldalukon”) melyik platformra utal.
Állítsd be az Okoshírt megbízható forrásnak!
BeállítomTHALT© jelölések
Amit az elemzés a cikk szövegében megjelölt.