Ugrás a tartalomra
Belföld Kép: Dr. Hegedűs Zsolt/Facebook

A kormány 130 százalékos finanszírozást ad a kórházaknak a várólistás protézisműtétekért

· 5 perc olvasás
Megosztás

OkosHír: A kormány rendelete szerint a várólistáról elvégzett csípő- és térdprotézis-műtétekért a kórházak az alapfinanszírozás 130 százalékát kapják. A többletpénz 80 százalékát a dolgozók díjazására kell fordítani. A 21,6 milliárd forintos program célja, hogy 2027 végére fél év alá csökkenjen a várakozási idő.

Új finanszírozási szabályokat vezetett be a kormány, hogy rövidüljön a várakozás a csípő- és térdprotézis-műtétekre. A Magyar Közlöny legfrissebb számában megjelent kormányrendelet szerint a kórházak az alapfinanszírozás 130 százalékát kapják minden olyan beavatkozás után, amelyet a várólistáról végeznek el. A többlettámogatás nem kerülhet teljes egészében az intézmények általános költségvetésébe, mivel a rendelet kötött felhasználást ír elő.

A többletfinanszírozás 80 százalékát a kórházaknak azoknak a dolgozóknak a díjazására kell fordítaniuk, akik részt vesznek az ellátásban és a várólisták kezelésében. Ezt a többletdíjazást a szerződés szerinti fizetésükön felül kapják meg az érintettek, vagyis a program közvetlen anyagi ösztönzést ad az orvosoknak, ápolóknak és a műtéti személyzetnek.

21,6 milliárd forint a csípő- és térdprotézis-műtétekre

A rendelet egy már futó programhoz kapcsolódik. Az Egészségügyi Minisztérium november elején közölte, hogy a kormány várólista-csökkentő programja október közepén indult el, és összesen 21,6 milliárd forintból valósul meg. A tárca célja, hogy 2027 végére a csípő- és térdprotézis-műtétekre fél év alá csökkenjen a várakozási idő a fekvőbeteg-ellátásban, a járóbeteg-ellátásban pedig két hónap alá.

Hirdetés

A kiinduló helyzetet a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) 2026. júniusi adatai mutatják: csípőprotézis-műtétre közel 12 ezer, térdprotézis-műtétre mintegy 23 ezer beteg várt, vagyis összesen nagyjából 35 ezren. A minisztérium azzal indokolta, hogy a program egyelőre csak erre a két beavatkozásra terjed ki, hogy a legalább 180 napja tartó várakozások több mint 90 százaléka ezekre a műtétekre esik.

Több műtét rendes munkaidőben, szükség esetén szombaton is

A tervek szerint a beavatkozások többségét rendes munkaidőben végzik el, úgy, hogy a kórházak jobban kihasználják a műtőket. Ez jellemzően a reggel 8 és délután 4 óra közötti időszakot jelenti, egyes intézményekben a 7 és 15 óra közöttit. Ahol eddig rendes munkaidőben napi két-három műtétet végeztek, ott akár napi négyet is el tudnak majd végezni.

Azokban a kórházakban, ahol a műtői és az osztályos kapacitás megengedi, délutánonként és kampányszerűen szombatonként is operálnak, amihez a program anyagi ösztönzőt biztosít. Éjszaka tervezett műtétet csak végső esetben végeznek. Hogy a többletmunkát bírja-e a személyzet, és hogy a rehabilitációs és osztályos ágyak száma lépést tud-e tartani a gyorsabb műtéti tempóval, arról nem közöltek adatot. Emiatt a csípő- és térdprotézis-műtétek várólistájának tényleges csökkenését majd a NEAK későbbi adatai mutatják meg.

A 35-ös BMI-határt, amely korábban szintén befolyásolta, ki juthat protézisműtéthez, a mostani rendelet nem érinti. A hozzáférés egyéb feltételeiről a közlés nem szól.

Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc, és kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indítása
T Forrás: telex.hu Elolvasom ↗

hogyan próbáltak befolyásolni?

THALT© Manipuláció Elemzés

Narratíva és cél

A szöveg hírügynökségi alapú tájékoztatás, amely a kormányrendelet és a minisztériumi program tartalmát ismerteti. Burkolt szándék nem fedezhető fel benne, a hangsúly a finanszírozási részleteken és a célszámokon van.

Nyelvi eszközök

A hangvétel tárgyilagos, a megfogalmazás közel áll a hivatalos közlemények nyelvéhez. Az olyan fordulatok, mint a „műtők jobb kihasználásával” vagy az „akár napi négy műtétet is fognak tudni végezni”, a tervezett eredményt tényként, kritikai távolság nélkül adják vissza.

Forráskezelés

A cikk kizárólag hivatalos forrásokra épít: a Magyar Közlönyre, az MTI-re, az Egészségügyi Minisztériumra és a NEAK-ra. Nem szólal meg benne sem kórházi dolgozó, sem betegszervezet, sem független egészségügyi szakértő.

Hiányzó kontextus

Nem derül ki, mennyi a jelenlegi átlagos várakozási idő, és mekkora az alapfinanszírozás összege műtétenként. Arról sem esik szó, hogy a személyzet és az ágykapacitás elbírja-e a megnövelt műtéti számot, és hogy a korábbi várólista-programok milyen eredménnyel jártak.

Támogasd az Okoshírt!

Állítsd be az Okoshírt megbízható forrásnak!

Beállítom
Hirdetés

Kapcsolódó hírek

Belföld A Magyar Nemzeti Bank hárommilliárd forintos keretszerződést kötött utazásszervezésre Belföld 2000 rendőr hiányzik Budapestről, a főkapitány szerint javult a közbiztonság Belföld Nyomoz a rendőrség a DKÜ egykori vezetőjének 156 milliós tanácsadói szerződése miatt