Az Igazságügyi Minisztérium benyújtotta az Európai Ügyészség magyar hivatalát létrehozó törvénycsomagot
Már a jövő év elején megkezdheti működését az Európai Ügyészség Magyarországi Hivatala. Ez abból a törvénycsomagból derül ki, amelyet az Igazságügyi Minisztérium kedd éjjel nyújtott be az Országgyűlésnek. A tervezet szerint a hivatal a Legfőbb Ügyészség főosztályaként működik majd, és ott dolgozik az a tíz delegált európai ügyész, akiket pályázat útján választanak ki. A törvény a kihirdetését követő 61. napon lép hatályba.
Így épül fel az Európai Ügyészség hazai hivatala
A javaslat szerint a luxemburgi központban dolgozó magyar európai ügyész munkáját itthonról tíz delegált európai ügyész segíti. Az európai ügyész magyar ügyészségi jogviszonya a kinevezésével megszűnik. A delegált ügyészek ezzel szemben a megbízatásuk alatt is ellátják nemzeti ügyészi feladataikat, és ügyészi szolgálati jogviszonyuk is megmarad. Ha bíró kap delegált európai ügyészi megbízást, ügyészi kinevezést is kap.
A tervezet kulcseleme, hogy az Európai Ügyészség hatáskörébe tartozó, uniós forrásokat érintő ügyekben sem a legfőbb ügyész, sem a felettes ügyész nem adhat utasítást a delegált ügyészeknek, ami a testület független működését hivatott biztosítani. A hivatal működtetése a Legfőbb Ügyészség feladata lesz. Ide tartozik a hivatalvezető és az ügyészségi alkalmazottak, vagyis a tisztviselők, írnokok és fizikai dolgozók biztosítása, valamint azoknak a költségeknek a fedezése, amelyeket az Európai Unió nem áll. A delegált ügyészek bérét maga az Európai Ügyészség fizeti.
Kiválasztás és összeférhetetlenség
Az európai ügyészt és a tíz delegált ügyészt a legfőbb ügyész által kiírt pályázaton egy ötfős bizottság választja ki. A testület két tagját a legfőbb ügyész javasolja az ügyészség soraiból, egy-egy bírósági tagot az Országos Bírói Tanács és az Országos Bírósági Hivatal elnöke delegál, az ötödik tagot pedig az igazságügyi miniszter jelöli ki a minisztérium állományából.
Olyan angolul beszélő bírók és ügyészek jelölhetők, akik kellő tapasztalattal rendelkeznek büntető-, gazdasági és korrupciós ügyek nyomozásában. Nem lehet európai ügyész, aki a jelölést megelőző négy évben köztársasági elnök, országgyűlési vagy európai parlamenti képviselő, miniszterelnök, miniszter vagy önkormányzati politikus volt, párttisztséget viselt, vagy vezető volt olyan szervnél, amely uniós források kezeléséért, felhasználásáért vagy ellenőrzéséért felelt.
A csatlakozás előzményei
A 2021-ben létrehozott Európai Ügyészséghez való csatlakozás a Tisza Párt egyik választási ígérete volt. Magyar Péter miniszterelnök május végén személyesen adta át a csatlakozási kérelmet Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének. Ugyanekkor megállapodtak arról is, hogyan szabadíthatnak fel 16,4 milliárd euró befagyasztott uniós forrást, bár a csatlakozás hivatalosan nem szerepel a feltételek között. A Bizottság júliusban hagyta jóvá a magyar csatlakozást.
Az előző, Orbán Viktor vezette kormány öt éven át elutasította a belépést. Érvként a nemzeti szuverenitásra, az alkotmányos berendezkedésre és a többi kimaradó tagállamra hivatkozott. Időközben azonban a kívülállók köre szinte csak Dániára szűkült, amely az igazságügy területén általános kivételt élvez. Magyarország a 27 tagállam közül a 25. csatlakozó, és a másik kimaradó, Írország is jelezte, hogy várhatóan jövőre elfogadja a belépéshez szükséges jogszabályokat.
Visszamenőleg is nyomozhat az Európai Ügyészség
Az uniós vádhatóság kizárólag uniós forrásokat érintő ügyeket vizsgálhat. Laura Codruța Kövesi európai főügyész szeptemberben egy interjúban arra hívta fel a figyelmet, hogy a testület hatásköre Magyarországon is 2021-től érvényes, így az elmúlt öt év ügyei is feltárhatók. Elmondása szerint az első nyomozás várhatóan 2027-ben indulhat. A hatóság minden olyan csalási ügyet megvizsgál, ahol az uniós forrásokat ért kár meghaladja a 10 ezer eurót, ami jelenleg nagyjából 3,6 millió forint. Az áfacsalásoknál a 10 millió eurós, nagyjából 3,6 milliárd forintos kárérték a határ.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc, és kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításahogyan próbáltak befolyásolni?
THALT© Manipuláció Elemzés
Narratíva és cél
A telex.hu cikke elsősorban a benyújtott törvényjavaslat részleteit ismerteti, és a csatlakozást a független uniós számonkérés megerősítéseként, a korábbi kormány elutasító álláspontjának ellenpontjaként mutatja be.
Nyelvi eszközök
A szöveg nagyrészt tárgyilagos, az Orbán-kormány érveit azonban lekicsinylő igével írja le: a kormány a kimaradókra „mutogattak”. A szerző saját értékelést is ad, amikor kimondja, hogy az utasítási tilalom „a garanciája az Európai Ügyészség független működésének”.
Forráskezelés
A cikk a minisztérium javaslatára és a lap saját interjújára épül, amelyet Kövesi főügyésszel készítettek. Sem a Legfőbb Ügyészség, sem az ellenzékbe került Fidesz, sem független jogász nem szólal meg.
Hiányzó kontextus
Nem derül ki, mennyibe kerül a hivatal fenntartása a magyar költségvetésnek. Arról sincs szó, milyen ütemezéssel szavaz a parlament, és az sem, hogyan oszlanak meg a hatáskörök a hazai ügyészséggel vitás ügyekben.
Állítsd be az Okoshírt megbízható forrásnak!
BeállítomTHALT© jelölések
Amit az elemzés a cikk szövegében megjelölt.