Ugrás a tartalomra
Gazdaság Fotó: KATRIN BOLOVTSOVA via Pexels.com

100 ezer forintra bírságolta a cégbíróság a Boston Consulting Groupot, mert nem közölte állami szerződéseit

· 5 perc olvasás
Megosztás

OkosHír: A Fővárosi Törvényszék Cégbírósága 2026 októberében 100 ezer forintra bírságolta a Boston Consulting Groupot (BCG). A tanácsadó cég nem tett eleget a cégbíróság felszólításának, és nem árulta el, milyen közpénzes megbízásokat kapott az előző kormánytól. A végzés nem jogerős.

A Boston Consulting Group magyarországi cégét 100 ezer forintos pénzbírsággal sújtotta a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága, mert a cég nem adott tájékoztatást az állami szervekkel kötött szerződéseiről. Az ügyről a K-Monitor átláthatósági szervezet számolt be. A cégbíróság 2026 októberében hozta meg a döntést, miután a BCG nem teljesítette a korábbi felszólítást. A bírság mellett további 100 ezer forint illetéket is be kell fizetnie, a végzés ellen azonban a cég még fellebbezhet.

A Boston Consulting Group egészségügyi tanulmányai és a per

Az ügy előzménye egy évek óta húzódó vita azokról az egészségügyi tanulmányokról, amelyeket az Orbán-kormány közpénzből rendelt meg a BCG-től. A 2020-as, Projekt Hippokratész nevű reformjavaslatért önmagában bruttó 352 millió forintot fizettek. A Belügyminisztérium döntés-előkészítő adatokra hivatkozva tíz évre zárolta volna az anyagot.

A K-Monitor ezért pert indított a Belügyminisztérium ellen, és közérdekű adatként nemcsak a tanulmány, hanem a minisztérium és a BCG közötti szerződés kiadását is kérte. Első fokon a bíróság elutasította a keresetet. A Fővárosi Ítélőtábla viszont úgy ítélte meg, hogy a minisztérium nem indokolta meg kellőképpen a titkosítást, ezért kötelezte a dokumentum kiadására. A Kúria 2024 nyarán megváltoztatta ezt a döntést: kimondta, hogy a tárcának nem kell kiadnia az egészségügy átalakításáról szóló tanulmányt.

Hirdetés

A Magyar Péter vezette Tisza-kormány 2026 november elején maga hozta nyilvánosságra a 2020 és 2024 között készült, hat dokumentumból álló teljes BCG-csomagot. A cégbírósági eljárás ettől függetlenül folyt tovább, mert az a cég adatszolgáltatási kötelezettségéről szólt, nem a tanulmányok tartalmáról.

Mit mondott ki a cégbíróság

A K-Monitor 2025-ben közvetlenül a BCG ellen is eljárást kezdeményezett. A szervezet a céget nyilvántartó cégbírósághoz fordult, és azzal érvelt, hogy a Boston Consulting Group nem működik törvényesen, ha nem ad tájékoztatást arról, kikkel szerződött közpénzből. A BCG szerint a K-Monitornak előbb az állami szervektől kellett volna adatot igényelnie, ezt az érvet azonban a cégbíróság nem fogadta el.

A bíróság az információszabadságról szóló törvényre hivatkozott, amely szerint tájékoztatási kötelezettség terheli azt a természetes vagy jogi személyt, illetve szervezetet, amely az államháztartás alrendszerébe tartozó szervvel pénzügyi vagy üzleti kapcsolatot létesít. A végzés megállapította, hogy a cég nem tartotta be a rá vonatkozó jogszabályokat, és működése törvénysértő volt. Ezért a cégtörvény 81. § (1) bekezdés b) pontja szerinti törvényességi felügyeleti intézkedést alkalmazta, és felszólította a céget a törvénysértő állapot megszüntetésére.

Precedens lehet az állammal üzletelő cégeknek

A K-Monitor szerint Magyarországon korábban még nem bírságoltak meg céget az átláthatósági szabályok megsértése miatt. A szervezet értelmezésében a döntés azt jelenti, hogy minden államháztartási szervekkel üzletelő cégnek számolnia kell azzal, hogy üzleti kapcsolatairól bárkinek tájékoztatást kell adnia. A 100 ezer forintos bírság a 352 milliós megbízási díjhoz képest csekély összeg, a döntés jelentősége tehát elsősorban jogi. Hogy a végzés megáll-e, az a BCG esetleges fellebbezésén múlik.

Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc, és kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indítása
T Forrás: telex.hu Elolvasom ↗

hogyan próbáltak befolyásolni?

THALT© Manipuláció Elemzés

Narratíva és cél

A cikk célja egy átláthatósági jogeset ismertetése, amelyet az előző kormány titkolózásának történetébe illeszt. A keretezés kritikus a korábbi kormánnyal szemben, de nagyrészt dokumentált tényekre épül.

Nyelvi eszközök

A szerző néhol erősebb igéket használ: a cégbíróság „pénzbírsággal sújtotta” a BCG-t, a minisztérium pedig „elzárta a nyilvánosság elől” a tanulmányokat. A „nem árulták el” fordulat is a titkolózás képzetét erősíti. A bírósági végzést hosszan, szó szerint idézi, ami a jogi tartalmat pontosan adja vissza.

Forráskezelés

Az írás szinte kizárólag a K-Monitor beszámolójára és a végzés idézetére támaszkodik. A BCG álláspontja csak egy mondatban, közvetve jelenik meg, saját nyilatkozatot a cégtől nem közöl, és a volt Belügyminisztérium képviselőit sem szólaltatja meg.

Hiányzó kontextus

Arról nem esik szó, hogy a cég fellebbez-e, és hogy a nyilvánosságra hozott dokumentumok mit tartalmaznak. A bírság csekély összegét sem veti össze a megbízások értékével. A „korábban még nem bírságoltak” állítás egyetlen érdekelt forrásból származik, független megerősítés nélkül.

Támogasd az Okoshírt!

Állítsd be az Okoshírt megbízható forrásnak!

Beállítom
Hirdetés

Kapcsolódó hírek

Belföld Egy hónapra letartóztattak egy férfit, aki a segélyhívón Magyar Péter megölésével fenyegetőzött Gazdaság Fidesz: Több milliárd forintos kárt okozhat a családoknak és az építőiparnak az Otthon Start kivezetése Belföld Péntek este embert gázolt a 4-6-os villamos az Erzsébet körúton, a Király és a Dob utca között