A Győri Ítélőtábla elutasította a darnózseli gyilkos perújítási kérelmét, a végzés nem jogerős
A darnózseli gyilkosság elítéltje, N. János és védője ismét eredménytelenül próbálta megváltoztatni azt az ítéletet, amellyel a Kúria 2020. október 16-án előre kitervelt emberölésért jogerősen 21 év fegyházra ítélte a férfit. A Győri Ítélőtábla nemrég elutasította a perújítási kérelmet, a végzés azonban még nem jogerős. Jován László védőügyvéd az elmúlt években több jogi úton is támadta a döntést. Alkotmányjogi panaszát az Alkotmánybíróság visszautasította, az Emberi Jogok Európai Bírósága pedig érdemi vizsgálat nélkül elutasította a beadványát.
Mi történt 2014 májusában
A Győr-Moson-Sopron megyei házaspár kapcsolata a bontóper idejére megromlott, közös, 12 éves fiukat ideiglenesen az apánál helyezték el. A hentesként dolgozó N. János korábban egy vita során megtépte felesége haját, ezért az asszony feljelentést tett és elköltözött. A jogerős ítéletben rögzített tényállás szerint 2014 májusában a nő hazatért volna, hogy láthassa a fiát, a férj pedig ezt akarta megakadályozni.
A bíróság által megállapított tényállás szerint N. János 2014. május 27-én este megvárta volt feleségét annak mosonmagyaróvári munkahelyén. A nő 20 óra 04 perckor bekapcsolta a riasztót és távozott, a férfi pedig ezt követően ismeretlen helyen, időben és módon megölte. Miután hazavitte az autójában és megvárta, hogy a fia elaludjon, a testet a ház alatti húsfeldolgozóba vitte és feldarabolta. A maradványok nagy részét hígítóval elégette, a helyiséget sósavval tisztította, a megmaradt szövetdarabokat pedig egy közeli réten szórta el, ahol egy őt ismerő férfi meglátta. A nyomozók megtalálták a fűben a maradványokat, amelyek DNS-e egyezett az áldozatéval.
A védelem új orvosszakértői vizsgálatot kért
A védő tavaly új orvosszakértői vizsgálattal próbálta kétségbe vonni, hogy N.-né K. Judit erőszakos halált halt. Két általa megkeresett igazságügyi magán-orvosszakértő átnézte az iratokat, és azt állította, hogy korszerűbb szövettani módszerekkel, például speciális festésekkel és mikroszkópos vizsgálatokkal ma már akár kategorikus véleményt is lehetne adni arról, hogy természetes vagy erőszakos halál történt-e. A bíróság szerint ugyanakkor az nem új körülmény, hogy a halál oka nem volt megállapítható, hiszen ez az alapeljárásban is ismert volt.
A Győri Ítélőtábla ennek ellenére 2026. február 25-én perújítási nyomozást rendelt el, amelynek keretében újra meg kellett vizsgálni a tárolt maradványokat. Kiderült, hogy az NSZKK Orvosszakértői Intézetében is őriznek mintákat. A védelem a szív egyik koszorúerénél 2014-ben leírt elváltozást tartotta lényegesnek: az akkori szakvélemény kifejezett érfal-megvastagodást és jelentős szűkületet említett, ami a magánszakértők szerint akár hirtelen szívmegállást okozó betegségre is utalhatott.
Az új vizsgálat nem igazolta a természetes halált
A nyomozásba ugyanazt a szakértőt vonták be, aki korábban is vizsgálta a szöveteket, és aki most 39 paraffinba ágyazott szövettani blokkot elemzett, nem pedig az eredetileg megtalált szövetdarabokat. A mikroszkópos vizsgálat nagyfokú hőkárosodást mutatott ki, a szövetek egy része széttöredezett, ezért alig lehetett értékelni őket. A szakértő szerint az érfal az égés hatására esett össze, ez keltette a szűkület látszatát, vagyis nincs olyan súlyos elváltozás, amelyből természetes halálra lehetne következtetni. Hozzátette, hogy boncolási lelet nélkül a szövettani vizsgálat nem alkalmas a halálok megállapítására. Az új vizsgálat így sem a gyilkosságot, sem a természetes halált nem igazolta.
A védő több ponton is kifogásolta az új szakvéleményt. Egyrészt indítványa ellenére nem az általa felkért magánszakértők végezték a vizsgálatot, másrészt szerinte az eredeti metszeteknek meg kellett volna maradniuk, az újrametszés pedig rosszul sikerült: a szövetek szétperegtek, és több, 2014-ben még értékelhető minta tönkrement. Ugyanakkor az alapeljárásban hozott ítélet eleve a maradványok megsemmisítését rendelte el. Az ítélőtábla nem fogadta el a kifogásokat, az eljárást szabályosnak, a mintákat vizsgálatra alkalmasnak ítélte. A tábla azt is megállapította, hogy a védelem által csatolt anyag nem minősül szabályos magánszakértői véleménynek, csak írásbeli észrevételnek, így nem új bizonyíték.
Zárt bizonyítási lánc a darnózseli ügyben
Az elutasítás fő oka a bíróság szerint az, hogy a bűnösséget eredetileg sem a halál pontos orvosi okára, hanem a többi bizonyítékra alapozták. Ezek zárt bizonyítási láncot alkottak, amely alapján a szándékos emberölés akkor is megállapítható, ha a halálok már nem mutatható ki, és az újabb vizsgálatok sem szolgálhatnának perdöntő információval.
Az emberölési pert Tatabányán tárgyalták. Az első, felmentő határozatot a Győri Ítélőtábla részben megalapozatlanság miatt hatályon kívül helyezte, a megismételt eljárásban pedig helyszíni tárgyalást is tartottak, többek közt a Zseli-réten. A vádlott előbb tagadott, majd nem tett vallomást. Nővére azt állította, hogy a kérdéses időpontban nála járt, a mobilhívás-forgalmi adatok azonban ezt cáfolták.
N. Jánost a második körben is felmentették, mert a tanács szerint a „végső következtetéshez” hiányzott a teljes bizonyosság. A Győri Ítélőtábla a fellebbviteli főügyészség indítványának megfelelően halált okozó testi sértésért 7 év börtönre ítélte, a Kúria pedig harmadfokon előre kitervelt emberölésért 21 év fegyházat szabott ki. A hamis alibi miatt a férfi nővére ellen 2021-ben vádat emeltek, a Győri Törvényszék 2022-ben jogerősen 1 év 10 hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc, és kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításahogyan próbáltak befolyásolni?
THALT© Manipuláció Elemzés
Narratíva és cél
A telex.hu cikke egy bírósági döntésről tájékoztat, és közben részletesen felidézi a hosszú büntetőeljárás egészét. A szöveg összességében a bíróság érvelését követi, és a védelem próbálkozásait sorozatos kudarcként mutatja be.
Nyelvi eszközök
A bevezetőben a lap a „darabolós gyilkos” címkét használja, amely bulváros, a tett szenzációs részére irányítja a figyelmet. Az „elmérgesedett” és a „hallgatásba burkolózott” fordulatok enyhe érzelmi színezetet adnak, a többi rész nyelvezete viszont nagyrészt tárgyszerű, jogi pontosságú.
Forráskezelés
A szerző a bírósági végzésre és a védő érveire támaszkodik, Jován László kifogásait is ismerteti. Közvetlen nyilatkozatot sem a védőtől, sem a bíróságtól, sem az áldozat hozzátartozóitól nem közöl, a „Telex megtudta” fordulat pedig nem árulja el az információ pontos forrását.
Hiányzó kontextus
A szöveg felsorolást ígér arról, milyen bizonyítékokra alapozták a bűnösséget, ám a felsorolt elemek hiányoznak, így az olvasó nem tudja meg, miből állt a „zárt bizonyítási lánc”. Arról sem esik szó, hogy van-e helye fellebbezésnek, és ki dönt majd róla.
Állítsd be az Okoshírt megbízható forrásnak!
BeállítomTHALT© jelölések
Amit az elemzés a cikk szövegében megjelölt.