Megállapodtak az uniós pénzügyminiszterek az importált áruk áfaszabályairól, a dohányadóról nem

Az uniós tagállamok pénzügyminisztereit tömörítő Tanács megállapodott az importált áruk hozzáadottérték-adójáról (áfa) szóló javaslatról, a dohánytermékek adóztatásának reformjáról viszont nem született egyezség. Valdis Dombrovskis uniós biztos a gazdasági és pénzügyi miniszterek (ECOFIN) tanácsülése utáni sajtótájékoztatón arról is beszélt, hogyan osztanák el 2027-ben az Ukrajnának szánt uniós hitelt.

Az áfareform két fő változást hoz. Megszűnik a 150 eurós értékhatár az úgynevezett importáru-egyablakos ügyintézés (Import One-Stop Shop) igénybevételénél. Ez az a rendszer, amelyen keresztül a cégek egy helyen rendezhetik az importált áruk áfáját. Emellett az importált áruk távértékesítésére vonatkozó áfaszabályok kiterjednek a vámraktárakból történő egyes értékesítésekre is. Dombrovskis szerint a döntés fontos lépés a már elfogadott vámreform támogatásában, nagyobb jogbiztonságot ad a vállalkozásoknak és a tagállamoknak, egyszerűsíti a szabályok betartását, és elegendő felkészülési időt hagy, többek között az informatikai rendszerek átállítására.

A dohányadózási csomagról nem sikerült megállapodni. A Bizottság szerint a felülvizsgálat az elavult szabályokat korszerűsítené, támogatná a népegészségügyi célokat, és az adószabályokat a mai piachoz és az új dohánytermékekhez igazítaná. A testület továbbra is segíti a Tanács soros elnökségét betöltő Írországot a megállapodás elérésében.

Ukrajnáról szólva a biztos tájékoztatta a minisztereket az ukrajnai támogatási hitel (Ukraine Support Loan) múlt heti kifizetéseiről. Beszámolt arról is, hogy a Bizottság 2027-re a hitelből 31,7 milliárd eurót a védelmi, 13,3 milliárd eurót pedig a költségvetési támogatásra szánna. A Bizottság a kifizetéseket jövő év elején kezdené meg, részben Ukrajna likviditási nehézségei miatt. Dombrovskis szerint dolgoznak a jövő évi további finanszírozási igények fedezésén is, mivel az uniós állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács még ebben a hónapban visszatér a kérdésre. A biztos így fogalmazott: „Ukrajna támogatása nem csupán szolidaritás, hanem befektetés Európa saját biztonságába.”

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, a világjárvány utáni uniós helyreállítási alap lezárása is halad. Október óta Ausztria, Franciaország és Svédország is megkapta az utolsó kifizetését, így Dániával együtt már négy ország zárta le a programot. Hamarosan Lettország, Németország, Csehország és Finnország következik. A Bizottság szerint a mérföldkövek és célok túlnyomó többsége teljesült.

Dombrovskis bemutatta az egyszerűsítésről, végrehajtásról és jogérvényesítésről szóló 2026-os bizottsági jelentést is. A Bizottság szerint az eddig javasolt egyszerűsítések évente több mint 22 milliárd euró megtakarítást hozhatnak, ebből 7,7 milliárdot a kis- és középvállalkozásoknak. „A túlzott bonyolultság olyan adó, amelyet Európa már nem engedhet meg magának” – mondta a biztos. Arra kérte a Tanácsot és az Európai Parlamentet, hogy már a szabályok megalkotásakor törekedjenek az egyszerűségre, és a jogalkotás során mérjék fel a jelentős módosítások hatását.

A Tanács elfogadta az uniós statisztikákról szóló 2026-os következtetéseit is, és jóváhagyta Olaszország kérését a védelmi kiadásokra vonatkozó nemzeti mentesítési záradék aktiválására. Ez a záradék lehetővé teszi, hogy a tagállam a költségvetési szabályoktól eltérve többet költsön védelemre. Olaszország esetében a mentesítés az energetikai ellenálló képességre is kiterjed. A Bizottság jövő év elejére egyszerűsítési csomagot készít elő a statisztikai adatszolgáltatás adminisztratív terheinek csökkentésére.