1026 háziorvosi körzetnek nincs állandó orvosa Magyarországon: Térképre kerültek az egészségügy legnagyobb problémái

A Praxistérképet Dul Zoltán fogorvos, egészségügyi menedzser és bioinformatikus készítette. A térkép többek között a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) havonta közzétett nyilvános listáira épül, és összeveti a háziorvosi ellátás adatait a települések társadalmi és gazdasági mutatóival. A 2026. októberi állapot szerint 1026 háziorvosi körzet betöltetlen, vagyis a körzetek 16,3 százaléka, így közel 1,4 millió ember él olyan helyen, ahol nincs állandó háziorvos. A készítő számítása szerint, ha a tendencia nem változik, egy év múlva 1091 körzet maradhat állandó orvos nélkül.

A betöltetlen körzet nem jelenti azt, hogy az ott élők ellátás nélkül maradnak. Ilyenkor rendszerint egy másik településről érkező helyettesítő háziorvos rendel, többnyire rövidebb ideig. A lakosoknak így nincs saját orvosuk, aki ismerné a kórtörténetüket, és sokaknak többet kell utazniuk az ellátásért.

Mit mutat a Praxistérkép az összefüggésekről

Az elemzés az ellátás öt jellemzője, valamint a társadalmi körülmények és az egészségi következmények közötti statisztikai kapcsolatokat vizsgálja. A kimutatott értékek korrelációt jelentenek, nem ok-okozati viszonyt: a 0,60-as érték és a –0,48-as érték egyaránt erős összefüggésnek számít, csak az előbbi pozitív, az utóbbi fordított irányú. A betöltetlen körzetek aránya és az elkerülhető halálozás között közepesen erős pozitív összefüggés van. Ez a mutató azt méri, hányan halnak meg 75 éves koruk előtt olyan ok miatt, amely megelőzhető lett volna.

Magyarország ebben a mutatóban egyébként is rosszul áll: 2023-ban százezer lakosra közel kétszer annyi elkerülhető haláleset jutott, mint az uniós átlagban, és csak Romániában, Bulgáriában és Litvániában volt rosszabb a helyzet. A háziorvosok a megelőzésben és a korai felismerésben kulcsszerepet játszhatnak, mert sokszor évtizedek óta ismerik a betegeiket, és ők javasolhatnak szűrővizsgálatokat. A túlterhelt orvosoknak azonban kevés idejük jut erre, ezért sokan már előrehaladott állapotban kerülnek be az ellátórendszerbe. A születéskor várható élettartam Magyarországon öt évvel marad el az európai átlagtól, Észak-Magyarországon pedig további öt évvel.

A térkép adatai szerint minél alacsonyabb egy körzetben az egy lakosra jutó jövedelem, annál magasabb a betöltetlen praxisok aránya. Hasonló a kapcsolat a foglalkoztatással: ahol kevesebben dolgoznak, ott több a tartósan üres körzet. A készítő következtetése szerint a betöltetlen praxis, a szegénység, az elöregedés és a halálozás egymást erősítő tényezők.

Megyei különbségek és a háziorvoshiány időtartama

A háziorvoshiány megyénként jelentősen eltér. Nógrádban a legrosszabb a helyzet, ott a körzetek 29,8 százaléka betöltetlen, ami csaknem minden harmadik praxist jelenti, míg Csongrád-Csanádban csak 6,8 százalék áll üresen. Pest megyében 12,7, Budapesten 10,9 százalék a betöltetlen körzetek aránya.

A leghosszabb ideje a Baranya megyei Ibafán nincs állandó háziorvos: az állás 2004 októbere, azaz 22 éve betöltetlen. Ez szélsőséges eset, de a megüresedett praxisok általában is lassan telnek be: a medián üresedési idő 77 hónap, vagyis hat és fél év, és a praxisok 52 százaléka öt év után is üres.

A legnehezebb helyzetben azok a települések vannak, ahol több tényező egyszerre jelentkezik. 223 településen egyetlen háziorvosi körzetben sincs orvos, és a legközelebbi sürgősségi osztály legalább 30 percre van. Több mint 15 ezer ember él olyan helyen, ahol a legközelebbi háziorvosi ellátás több mint 10 kilométerre érhető el.

Borsodban a legmagasabb az ellátási kockázat

Az elemzés összetett ellátási kockázati indexet is készített, amely egyebek mellett figyelembe veszi, van-e orvos az adott településen, milyen messze van a következő rendelő, és milyen idős a lakosság. A tíz legmagasabb kockázatú település közül kilenc Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található, az élen Viszló áll, Debréte és Tornakápolna előtt.

A minta azonban nem egységes. Egyes mutatók szerint elmaradottnak számító településeken, például Záhonyban, Nyíradonyban, Kemecsén, Derecskén és Baktalórántházán viszonylag kevés a betöltetlen praxis. Ugyanakkor a fejlettebb harmadba tartozó Oroszlányban a praxisok 41,2 százaléka üres, és hasonló a helyzet Komáromban, Kőszegen, valamint Budapest XIX. és XX. kerületében is.

Mit tervez a kormány az alapellátásban

Porpáczy Krisztina, az alapellátásért felelős államtitkár a Facebook-oldalán a Praxistérkép néhány adatát is megosztotta. Azt írta, hogy a 2027-es költségvetésben 35,4 milliárd forint jut az alapellátás reformjára. A betöltetlen háziorvosi és fogorvosi körzetek betöltésére, valamint a praxisjog-vásárlás támogatására szánt keret 40 százalékkal, 1,75 milliárd forintra nő. Az államtitkár szerint emelik a praxisok betegenkénti díját, a fiatal háziorvosok magasabb bértámogatást kapnak, a tartósan üres körzetek betöltését pedig 500 millió forinttal ösztönzik. A cél, hogy kevesebb település maradjon orvos nélkül, több szakember dolgozhasson a rendelőkben, és csökkenjen a várakozási idő.

A háziorvoshiány régóta tartó folyamat. A GKI Gazdaságkutató Zrt. júliusi elemzése szerint 2010 óta 15 százalékkal csökkent a háziorvosok száma. A Magyar Orvosi Kamara már tavaly februárban az alapellátás akut problémáira figyelmeztetett, és azt hangsúlyozta, hogy az alapellátás az egészségügy bázisa.