OkosHír: Bírói és ügyészi engedélyhez nem kötött rejtett figyelést alkalmazott a Központi Nyomozó Főügyészség Seszták Miklós volt fejlesztési miniszterrel szemben a mentelmi joga felfüggesztése előtt. A nyomozó hatóság szerint az intézkedés megfelelt a hatályos jogszabályoknak, és határozottan visszautasították azokat az állításokat, amelyek szerint a politikus védőjét is megfigyelték volna.

A Központi Nyomozó Főügyészség megerősítette, hogy bírói és ügyészi engedélyhez nem kötött, úgynevezett rejtett figyelést hajtott végre Seszták Miklós ellen a korrupciós bűncselekmények miatt folytatott eljárásban. Kovács Katalin ügyészségi szóvivő tájékoztatása alapján az eljárási törvény felhatalmazást ad az ilyen típusú felderítésre, ráadásul a mentelmi joggal védett személyekre vonatkozó rendelkezések kizárólag a gyanúsítást, a kényszerintézkedések alkalmazását, valamint a vádemelést tiltják a parlament döntése előtt.

Az ügy megfigyelési hátterére azután derült fény, hogy a Nemzeti Vagyonvédelmi és Vagyonvisszaszerzési Hivatal elnöke, Unger Anna egy televíziós interjúban beszélt a nyomozás leplezett eszközeiről. Ezt követően Seszták ügyvédje, Papp Gábor arról számolt be, hogy tudomása szerint őt magát is megfigyelték, és a követés védence letartóztatása után sem állt le. Az ügyészség azonban közölte, hogy a védővel szemben semmilyen leplezett eszközt nem alkalmaztak, és az eljárás szeptember végi átadását követően már nem végeztek nyomozati cselekményeket.

Milliárdos vesztegetési ügy a háttérben

A hatóságok a Volánbusz Zrt.-t érintő személyszállítási megállapodások és járműbeszerzések ügyében nyomoznak, ahol a gyanú szerint a volt miniszter és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő akkori vezérigazgatója több mint 11 milliárd forint jogtalan vagyoni előnyt vett át közvetítőkön keresztül. Seszták mentelmi jogát a legfőbb ügyész helyettesének kezdeményezésére 2026. szeptember 28-án függesztette fel az Országgyűlés, a nyomozást pedig aznap a vagyonvisszaszerzési hivatal vette át.

Hirdetés

A megfigyelés hírére a Kereszténydemokrata Néppárt vezetése is reagált. Latorcai Csaba ügyvezető alelnök a közösségi oldalán közzétett videóban a mentelmi jog abszolút jellegét hangsúlyozva bírálta a hatósági gyakorlatot, a KDNP pedig bejelentette, hogy az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának azonnali vizsgálatát kezdeményezi az ügyben.

Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indítása

Tiszta.AI Manipuláció Elemzés

Narratíva és cél A forrásként szolgáló cikk célja az ügyészségi eljárás jogszerűségének megkérdőjelezése volt, kiemelve a nyomozóhatóság és a védelem közötti éles eljárásjogi ellentétet, miközben teret biztosított a pártpolitikai tiltakozásnak is.
Nyelvi eszközök A szöveg alapvetően hivatalos jogi terminológiát követ, ám a védői és politikai megszólalásoknál drámaibb kifejezéseket emel be; a tudósításban az ügyvéd „törvénytelennek nevezte a volt miniszter megfigyelését és követését”, míg a pártvezető felháborodását idézve azt hangsúlyozta, hogy képviselőt „nem lehet csak úgy megfigyelni semmilyen eszközzel a mentelmi jog sérthetetlensége miatt”.
Forráskezelés A sajtóanyag megszólaltatja az ügyészségi szóvivőt, idézi a vagyonvédelmi hatóság elnökét, valamint teret ad a védőügyvédnek és a KDNP alelnökének is, így a felek álláspontjai megjelennek, bár a védő állításainak bizonyítékait nem vizsgálja.
Hiányzó kontextus A beszámoló nem elemzi a mentelmi jog felfüggesztését megelőző leplezett megfigyelésekre vonatkozó bírósági joggyakorlatot, és nem fejti ki a 11 milliárd forintos korrupciós ügyben érintett további szereplők vagy cégek pontos hátterét sem.

(Forrás: demokrata.hu)