Pavlik Lívia kancellár távozását kezdeményezi az Integritás Hatóság a Semmelweis Egyetem éléről

Az egyetemi kancellár összeférhetetlenségét egy augusztus végén lezárult vizsgálat tárta fel, amely a felsőoktatási vagyonkezelő alapítványok átalakításához kapcsolódó jogszabályi előírások alapján indult. Az Integritás Hatóság arra hivatkozva állapított meg kizáró okot, hogy a 2020 óta hivatalban lévő Pavlik Lívia 2019 és 2022 között a felsőoktatási modellváltás előkészítéséért felelős miniszteri biztosként is tevékenykedett. A jogszabály szerint a kinevezést megelőző egy éven belüli kormányzati vagy politikai megbízatás kizárja a felsővezetői feladatellátást, a hatóság pedig kezdeményezte az érintett jogviszonyának megszüntetését a fenntartói jogokat gyakorló testületnél.

A Semmelweis Érdekvédelmi Szövetség szintén felvetette a kérdést a fenntartó alapítvány kuratóriumánál, kitérve arra is, hogy a kancellár a Richter Gedeon Nyrt. felügyelőbizottságának elnöki posztját is betölti. A gyógyszercég vezérigazgatója ezzel párhuzamosan az az Orbán Gábor volt, aki augusztus végéig a Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány élén állt, így a két vezető kölcsönösen ellenőrizte egymás intézményi tevékenységét. A felállás a hatályos jogszabályokba formálisan ugyan nem ütközött, az egyetemi szakszervezet azonban a fékek és egyensúlyok sérülésére és a látszat kezelésének kötelezettségére hivatkozva kért vizsgálatot a döntéshozóktól.

Eltérő jogértelmezések és hatáskör-korlátozás

A felügyelő testület akkori elnöke a hatósági megállapításra válaszul vitatta a jogsértés fennállását, arra hivatkozva, hogy a kancellár jelenlegi megbízatása egy új, ötéves ciklus részeként 2025 őszén indult el. Az alapítványi vezetés szerint az újraválasztással új jogviszony keletkezett, így a 2022 tavaszán lezárult miniszteri biztosi munka már kívül esik a törvényben rögzített egyéves határidőn. A jogi vita áthidalására a korábbi kuratóriumi elnök egyúttal intézkedett arról, hogy a vezető ne gyakorolja az európai uniós forrásokért felelős pénzügyi felsővezetői jogköreit, miközben egyéb kancellári hatáskörei érvényben maradtak.

A hatóság a korábbi kuratórium három tagjánál is összeférhetetlenséget regisztrált, ám az ő esetükben a megbízatás augusztus végi megszűnése miatt a megállapításoknak nem maradt közvetlen gyakorlati következménye. A testületből Merkely Béla és Szócska Miklós esetében az egyetemi tanári kinevezés minősült kizáró oknak az ellenőrzés szerint, míg Bedros Róbertnél egy korábbi politikai főtanácsadói pozíció jelentette a kizárást. Az egyetemi tanári cím jogi megítélésében eltérés mutatkozik a minisztérium és a hatóság között, a tárca ugyanis a professzori kinevezést nem tekinti összeférhetetlenséget megalapozó közjogi aktusnak.

A szeptember elsejével hivatalba lépett új kuratórium elnöke, Csala Miklós türelmet kért a helyzet végleges rendezéséig, amíg lefolytatják az egyeztetéseket a szakminisztériummal. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium megerősítette, hogy tudomásul vette a hatósági állásfoglalást, ugyanakkor jelezte: a szakmai felülvizsgálat nem tartozik a feladatkörébe. A szaktárca a fenntartóval közösen olyan megoldásra törekszik, amely nem hátráltatja az alapítványi modell kivezetését, miközben biztosítja a felsőoktatási intézmény zavartalan és jogszerű működését.