Ugrás a tartalomra
Közélet-Politika Kép: Józan ész/Youtube

Ifj. Lomnici Zoltán szerint alkotmányossági kockázatot hordoz a Vagyonvisszaszerzési Hivatal felállítása

· 5 perc olvasás
Megosztás

OkosHír: A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal hatásköreinek koncentrációja és a jogorvoslati fórumok szűkítése komoly alkotmányossági és gazdasági kockázatokat hordoz Ifj. Lomnici Zoltán szerint. Bár a nemzetközi normák előírják a működő vállalkozások megóvását és a tisztességes eljárást, a hazai szabályozás hiányosságai bizonytalanságot teremthetnek az üzleti környezetben.

A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) felállításával az állam intézményesítette az elszámoltatási eljárásokat, ugyanakkor a szervezet rendkívül széles jogosítványai komoly szakmai kérdéseket vetnek fel. Az újonnan létrehozott testület egyszerre folytathat előkészítő vizsgálatot és nyomozást, felügyelhet más szerveket, valamint vádat emelhet és képviselhet a bíróságon. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász arra figyelmeztetett, hogy a korrupciós bűncselekmények felderítését a Központi Nyomozó Főügyészség és a regionális szervek korábban is végezték, így az új szerv létrehozása hatásköri párhuzamosságot eredményez, amely magában hordozza a politikai szempontú ügykiválasztás kockázatát.

A szakmai viták másik sarkalatos pontját a hivatal vezetése és az eljárási garanciák korlátozottsága jelenti. Bár a jogszabályi feltételeknek eleget tesz a társadalomtudományi végzettségű Unger Anna elnöki megbízatása, kérdéseket vet fel, hogy egy nyomozati és vádképviseleti jogkörökkel felruházott szervet büntetőjogi és ügyészi tapasztalat nélküli elnök irányít. A jogvédelmi aggályokat tovább növeli, hogy a törvény kizárja a közvagyonvédelmi vizsgálat közigazgatási perben történő megtámadását, valamint az együttműködésre kötelező hatósági határozatokkal szemben sem biztosít önálló jogorvoslati utat.

Jogállami garanciák és gazdasági hatások

A jogbiztonság és a tulajdonhoz való jog érvényesülése kiemelt követelmény az Alaptörvény rendelkezései alapján, amelyek rögzítik, hogy a tulajdon korlátozása kizárólag indokolt és arányos mértékben történhet meg. Lomnici felidézte a testület azon megállapítását, amely szerint jogállamot nem lehet a jogállam ellenében megvalósítani, így a közvagyon visszaszerzésének legitim célja sem mentheti fel a hatóságokat a büntetőjogi garanciák megtartása alól. Míg a lefoglalás pusztán kényszerintézkedés a vagyon biztosítására, addig az állami tulajdonszerzéssel járó elkobzásról a bíróság dönt, megkövetelve a bűnös eredet és az elvonás közötti kapcsolat kétséget kizáró bizonyítását.

Hirdetés

A szabályozás bizonytalanságai a piaci folyamatokra és a beruházási környezetre is negatív hatást gyakorolhatnak, különösen akkor, ha a jóhiszemű üzleti partnerek és a munkahelyek védelme háttérbe szorul. Az Európai Unió szabályozása kifejezetten megköveteli az elkobzott vagyontárgyak és működő vállalatok értékének megőrzését, amihez a hivataltól elkülönült, független vagyonkezelési rendszerre lenne szükség. A szakértő álláspontja szerint amennyiben az intézkedések szelektívvé válnak, vagy hiányoznak a hatékony bírósági felülvizsgálat feltételei, a rendszer súlyosan kikezdheti a tulajdonbiztonságba vetett gazdasági bizalmat.

Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc, és kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indítása
D Forrás: demokrata.hu Elolvasom ↗

hogyan próbáltak befolyásolni?

THALT© Manipuláció Elemzés

Narratíva és cél

A Demokrata felületén közölt interjú célja a hivatalban lévő kormányzat korrupcióellenes intézkedéseinek delegitimálása, az elszámoltatási törekvéseket kizárólag pusztító szándékú megtorlásként bemutatva. A riporter kérdései azt a narratívát igyekeznek rögzíteni, hogy az intézményes vagyonvédelem valójában az alkotmányos rend felszámolására és a hazai gazdasági szereplők szándékos tönkretételére irányul.

Nyelvi eszközök

A kérdések nem a tények felderítését célozzák, hanem érzelmileg túlfűtött állításokat sulykolnak, amikor arról beszélnek, hogy a hatalom „bosszúra hergeli az embereket”, vagy hogy a „»bosszúpolitikát« mindenek fölé helyezte” a kabinet. A felvezető rész pejoratív és megbélyegző keretezést alkalmaz a „vad ötletekben” bővelkedő tervekről, illetve az „»igazságtevők« vagyonvisszaszerző bosszúja” által fenyegetett gazdaságról értekezve, nyíltan sugalmazó felvetésekkel terelve az interjúalanyt a prekoncepciók megerősítése felé.

Forráskezelés

A kiadvány kizárólag egyetlen szakértőt, az ellenzéki oldalhoz köthető ifj. Lomnici Zoltánt szólaltatja meg, akinek válaszait a kérdező igyekszik a saját politikai hipotéziseinek igazolására felhasználni. A szerkesztőség nem biztosított megszólalási lehetőséget a jogszabály előkészítőinek, sem a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal képviselőinek, így az eljárásrend mellett szóló szakmai indokok és a hivatalos álláspont teljesen hiányoznak.

Hiányzó kontextus

A cikk nem ismerteti azokat a korábbi gazdasági visszaéléseket, közvagyon-vesztéseket és az Európai Unió által is megfogalmazott korrupcióellenes elvárásokat, amelyek az intézményesített vagyonvisszaszerzési mechanizmus létrehozásához vezettek. Ezenkívül kimarad a nemzetközi gyakorlat bemutatása, amely több jogrendszerben is alkalmaz hatékony, a hagyományos nyomozati kereteken túlmutató vagyonvédelmi eszközöket a közpénzek védelmében.

Támogasd az Okoshírt!

Állítsd be az Okoshírt megbízható forrásnak!

Beállítom
Hirdetés

Kapcsolódó hírek

Közélet-Politika Schiffer András aggódik: Ahogy Magyar Péter a róla készült festményt átvette, Rákosi személyi kultuszát idézi Közélet-Politika Bezár december 20-án a 11 milliárd forint taotámogatásból épült felcsúti Hotel Pancho Közélet-Politika Magyar Péter 120 milliárd forintos kátyúmentesítő programot jelentett be a magyar utakra