Az MVM 60 százalékra növelte részesedését Zbiljic két szerbiai cégében
Az MVM szerbiai terjeszkedése a legnagyobb tétel abban a felsorolásban, amelyet a Nova.rs szerb hírportál készített a magyar és a szerb politikai vezetéshez közel álló üzleti körök kapcsolatairól. Az összeállítás azokat az éveket vizsgálja, amikor Orbán Viktor volt magyar miniszterelnök és Aleksandar Vučić korábbi szerb köztársasági elnök szorosan együttműködött. A portál szerint a két ország gazdasági kapcsolataiból állami vállalatok, kormányközeli üzletemberek és Orbán Viktor családjához kötődő cégek is hasznot húztak.
Az MVM belépése a Maneks csoportba
A magyar állami energetikai vállalat 2022-ben 33,4 százalékos részesedést vásárolt a Maneks csoport két cégében, az Energotehnika Juzna Backában és az Elektromontaza Kraljevóban, majd 2025-ben 60 százalékra emelte tulajdonrészét. A csoport Dragoljub Zbiljic érdekeltségébe tartozik. Az üzletember a portál szerint régóta kapcsolatban áll Vučićcsal és a Szerb Haladó Párttal: 2012-ben, amikor a párt még ellenzékben volt, ő vállalt kezességet a választási kampány finanszírozására felvett hitelért. Cégei attól kezdve 2025-ig legalább 530 millió euró értékben kaptak megbízást a szerb államtól. Az MVM által megvásárolt cégek működése is nagyrészt szerb állami megrendelésektől függ.
A szerbiai MVM-érdekeltség időközben újabb nagy állami munkához jutott. A Nova májusi beszámolója szerint az MVM Juzna Backa vezette konzorcium nyerte el a magyar határtól Újvidékig tervezett kőolajvezeték megépítését, amelynek értéke mintegy 123 millió euró. A kivitelezésre egyetlen ajánlat érkezett, a munkálatok 43 százalékát pedig a szerződés szerint az MVM Juzna Backa végzi el.
Kő a Budapest–Belgrád vasútvonalhoz
Az összeállítás a 444 korábbi cikkét is idézi, amely belső dokumentumokra és fuvarozók beszámolóira hivatkozva 2024 szeptemberében azt írta, hogy a Dolomit Kft. gánti bányájából 2022-ben és 2023-ban több mint 200 ezer tonna követ szállítottak a Budapest–Belgrád vasútvonal építéséhez. A cég többségi tulajdonosa Orbán Viktor apja, Orbán Győző. A 444 idén áprilisban arról is beszámolt, hogy a kőre a kínai fél és a Mészáros-érdekeltség is panaszt tett, a belső levelezések és vizsgálati jegyzőkönyvek szerint pedig két laboratórium eltérő eredményre jutott az anyag megfelelőségéről.
Belgrádi irodaházak és a migrációs együttműködés
A szerb portál szerint a belgrádi ingatlanpiacon Tiborcz István, Orbán Viktor veje is megjelent. A hozzá kötődő Diófa Alapkezelő közvetítésével tizenegy belgrádi prémium irodaház került magyar befektetők kezébe. Az ügylet több mint 122 ezer négyzetméter irodaterületet érintett.
Az összeállítás a két ország migrációs együttműködésével is foglalkozik. A Frankfurter Allgemeine Zeitung elemzésére hivatkozva Szerbia szerepét Orbán Viktor migrációs politikájában Ruandáéhoz hasonlítja. A hasonlat arra utal, hogy öt uniós ország, Ausztria, Dánia, Görögország, Hollandia és Németország külügyminisztere bejelentette: jövőre kitoloncolási központot hoznának létre Ruandában. Miután Magyarország korlátozta a menedékjogi eljáráshoz való hozzáférést, sokan a határ szerbiai oldalán rekedtek. Az Európai Unió Bírósága többször elmarasztalta a magyar menedékjogi szabályozást. 2023-ban jogsértőnek találta azt az eljárást, amely a menedékkérőket arra kötelezte, hogy előbb a belgrádi vagy a kijevi nagykövetségen intézzék ügyüket. 2024-ben pedig egy korábbi ítélet végrehajtásának elmulasztása miatt 200 millió eurós átalánybírságot és napi egymillió eurós kényszerítő bírságot szabott ki Magyarországra.
Az MTI összefoglalója szerint a szerb hírportál úgy látja, hogy a szerbiai politikai hatalomváltás után kérdéses lehet a korábbi kormányhoz kötődő vállalkozások állami szerződéseinek sorsa. A leendő kormány feladatai között várhatóan e szerződések felülvizsgálata is szerepel, ez pedig az MVM szerbiai érdekeltségeit is érintheti.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc, és kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításahogyan próbáltak befolyásolni?
THALT© Manipuláció Elemzés
Narratíva és cél
A 444 cikke egy szerb portál összeállítására épül, és azt a képet rajzolja meg, hogy a két ország politikai szövetsége a hatalomhoz közeli üzleti körök gazdagodását szolgálta. A lap közben saját korábbi tényfeltáró munkáját is előtérbe helyezi.
Nyelvi eszközök
A szóhasználat többnyire tényközlő, de néhol értékelő fordulatok is megjelennek. Ilyen az „Orbán–Vučić-féle magyar-szerb összeborulásnak köszönhetően” kifejezés, a tranzitzóna leírása („szögesdróttal körbevett konténertábor”) és a „mindössze egyetlen ajánlat” hangsúlyozása. A többes szám első személyű „megírtuk” saját forrásként erősíti meg az állításokat.
Forráskezelés
A szöveg szinte teljes egészében a Nova.rs-re, a Frankfurter Allgemeine Zeitungra, az MTI-re és a lap saját korábbi cikkeire támaszkodik. Sem az MVM, sem Zbiljic, sem a Diófa Alapkezelő, sem az Orbán család reakciója nem szerepel benne.
Hiányzó kontextus
A cikk nem közli, hogy milyen áron és milyen indoklással vásárolt az MVM. Nem derül ki, ki volt az eladó a belgrádi irodaházügyletben, és mit jelent pontosan a szerbiai hatalomváltás. A tranzitzóna földrajzi elhelyezése félrevezető, a magyar kormányváltás pedig, amely az MVM tulajdonosi döntéseit is érintheti, egyáltalán nem kerül szóba.
Állítsd be az Okoshírt megbízható forrásnak!
BeállítomTHALT© jelölések
Amit az elemzés a cikk szövegében megjelölt.