Az ügyészség letartóztatásban tartaná a kenőpénzt elfogadó kormányhivatali osztályvezetőt
A Fővárosi Nyomozó Ügyészség közleménye szerint egy kormányhivatali osztályvezető a gyanú alapján több ügyféllel is tartós korrupciós kapcsolatot alakított ki. A férfi rendszeresen a kormányhivatal székhelyén fogadta ezeket az ügyfeleket, akik az ügyintézéshez szükséges iratokat adtak át neki, és a papírok közé készpénzt tartalmazó borítékot rejtettek. A pénzért cserébe a gyanú szerint gördülékenyebben haladt az ügyeik intézése. A közlés nem nevezi meg sem a kormányhivatalt, sem azt a szakterületet, amelyért az osztályvezető felelt.
A gyanúsított a legutóbbi alkalommal közel 200 ezer forintot kapott egy borítékban. Az ügyészség szerint legalább egy átadást kamera is rögzített, ezért a hatóságoknak képi bizonyítékuk is van a gyanú alátámasztására.
A Nemzeti Védelmi Szolgálat tett feljelentést
Az ügyet a Nemzeti Védelmi Szolgálat derítette fel, és ez a szervezet tett feljelentést is. A szolgálat feladata a közigazgatásban és a rendvédelmi szerveknél dolgozók megbízhatóságának ellenőrzése, ezért a hivatali korrupciós ügyek egy részében ez a szerv jár el elsőként. Az osztályvezetőt a nyomozó ügyészség korábban gyanúsítottként hallgatta ki. Ezután indítványozta a letartóztatását, amelyet a nyomozási bíró egy hónapra el is rendelt.
Az egy hónap lejárta előtt az ügyészség a letartóztatás meghosszabbítását kérte. Az indoklás szerint fennáll a szökés, az elrejtőzés és a bűnismétlés veszélye, és tartani lehet attól is, hogy a gyanúsított befolyásolná a büntetőeljárást. A kérdésről a bíróság a következő napokban hoz döntést.
Akár tizenöt év börtön is járhat a kormányhivatali vesztegetésért
A gyanú szerint az osztályvezető a bűncselekményeket halmazatban követte el, vagyis több önálló cselekményt rónak a terhére. Ezért, ha a bíróság bűnösnek mondja ki, öttől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés szabható ki rá. A jogerős ítéletig az ártatlanság vélelme érvényes. Az osztályvezetőn kívül egy másik személyt is gyanúsítottként hallgattak ki, de a közlésből nem derül ki, hogy ő az egyik pénzt átadó ügyfél volt-e.
A kormányhivatali korrupciós ügyekben az ügyfelek által átadott kenőpénz miatt az ügyfelek is felelősségre vonhatók, mert a hivatali vesztegetést a pénzt adó és a pénzt elfogadó fél is elköveti. Ebben az ügyben az ügyészség eddig nem közölte, hány ügyfél volt érintett, mennyi pénz cserélt gazdát összesen, és milyen időszakra terjed ki a gyanú. Nem ismert az sem, hogy a gyanúsított mit mond a vádakról. Az ügyészség nyilvánosságra hozta a pénzátadásról készült felvételt.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc, és kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításahogyan próbáltak befolyásolni?
THALT© Manipuláció Elemzés
Narratíva és cél
A cikk egy ügyészségi közleményt ad tovább, és röviden tájékoztat egy hivatali korrupciós ügy eljárási állásáról. Politikai keretezést vagy hangulatkeltést nem tartalmaz.
Nyelvi eszközök
A nyelvezet többnyire semleges, és a feltételes megfogalmazást is következetesen használja: „a gyanú szerint”. Van azonban egy kivétel. A büntetési tételnél a szerző azt írja, hogy a férfi a bűncselekményeket „halmazatban követte el”. Ez kijelentő mód, amely a bizonyított bűnösség benyomását kelti. A „tartós korrupciós kapcsolatot” kifejezés pedig hatósági terminológia, a lap szó szerint vette át.
Forráskezelés
Az írás egyetlen forrásra, az ügyészség közleményére épül. A gyanúsított, a védője és a kormányhivatal nem szólal meg, és a lap nem jelzi, hogy megkereste volna őket.
Hiányzó kontextus
Nem derül ki, melyik kormányhivatalról és milyen szakterületről van szó. Ismeretlen az érintett ügyfelek száma, az átadott pénz teljes összege és az elkövetés időszaka is. A második gyanúsított szerepéről sincs információ, és a cikk az ártatlanság vélelmét sem említi.
Állítsd be az Okoshírt megbízható forrásnak!
BeállítomTHALT© jelölések
Amit az elemzés a cikk szövegében megjelölt.