Trócsányi László a Google-ben keresett jogi doktorátusú képviselőt, így találta meg Völner Pált
Trócsányi László volt igazságügyi miniszter a végrehajtási visszaéléseket feltáró parlamenti vizsgálóbizottság reggeli ülésén beszélt arról, hogyan került Völner Pál az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkári posztjára. A kérdés azért került elő, mert Völner a később kirobbant Völner–Schadl-ügy központi vádlottja lett. Az ügy a bírósági végrehajtói kar körüli visszaélésekről szól. A bizottság ülésén a volt Fidesz-kormányok több igazságügyi és közigazgatási tárcavezetőjét is meghallgatták.
Így választotta ki Trócsányi László Völner Pált
Trócsányi azzal kezdte, hogy nem volt a Fidesz tagja, és a frakcióban sem ismerték. Ezért utánanézett, kik a jogászok a képviselők között. Saját szavai szerint a Google-ben kellett megnéznie, kinek van jogi doktorátusa, és „nem túl sok volt, akik közül lehetett választani”. Völner Pál ekkor már volt korábban államtitkár, ez is szerepet játszott a kiválasztásában.
A volt miniszter elmondta, hogy telefonon kereste meg Völnert, és megkérdezte tőle, vállalna-e államtitkárságot. Úgy fogalmazott: „Én nem találkoztam vele soha az életben előtte”. Egy későbbi személyes beszélgetésen azt mondta Völnernek, hogy övé a parlamenti államtitkárság, mert ő maga nem ismeri a frakciót, és a frakció sem ismeri őt. Trócsányi szerint olyan emberre volt szüksége, aki képviselni tudja őt különböző fórumokon és a parlamenti frakcióban is. A döntést ő maga „a világ legtermészetesebb dolgának” tartotta.
Négy volt miniszter a vizsgálóbizottság előtt
Trócsányi László nyilatkozata hosszabb, feszült vita után hangzott el, és a képviselők és a volt miniszterek ezután is még nagyjából másfél órán át vitatkoztak. Ugyanazon a napon Varga Judit volt igazságügyi minisztert is meghallgatták, majd három másik volt fideszes tárcavezetőt: Navracsics Tibort, Trócsányi Lászlót és Tuzson Bencét. A végrehajtási visszaélésekről mindegyiküket kérdezték. Az egymás után következő meghallgatások azt mutatják, hogy a bizottság több kormányzati cikluson át vizsgálja a végrehajtói rendszer felügyeletét.
A vizsgálat egyik központi kérdése, hogyan juthatott Völner Pál olyan pozícióba, ahol a végrehajtói kart érintő ügyekre befolyása lehetett. A meghallgatáson Trócsányi a kinevezés körülményeit egy egyszerű döntésként mutatta be: a frakcióban kevés jogász volt, és Völnernek már volt államtitkári tapasztalata. A beszámolóból nem derül ki, mit mondtak a többi meghallgatott miniszterek Völner tevékenységéről, és az sem, milyen következtetésre jutott a bizottság.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc, és kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításahogyan próbáltak befolyásolni?
THALT© Manipuláció Elemzés
Narratíva és cél
A telex.hu cikke egy figyelemfelkeltő idézetre épít: Trócsányi Google-keresésről szóló mondatára. Ez azt a benyomást kelti, hogy egy kulcsfontosságú államtitkári kinevezést esetlegesen és felületesen hoztak meg.
Nyelvi eszközök
A szerző az ülés leírásában erős, érzelmes képeket használ: „Hosszú kínlódás volt”, illetve a képviselők és volt miniszterek „szívták egymás vérét”. Ezek a kifejezések értékelő jellegűek, de a vita tartalmáról nem mondanak semmit.
Forráskezelés
Kizárólag Trócsányi szólal meg, hosszú szó szerinti idézetekben. A bizottsági tagok kérdései, a többi volt miniszter válaszai és Völner Pál álláspontja nem szerepel a szövegben.
Hiányzó kontextus
Nem derül ki, mit állít a vád a Völner–Schadl-ügyben, és hol tart a büntetőeljárás. Az sem szerepel, mikor és milyen felhatalmazással jött létre a vizsgálóbizottság. A szöveg egy előfizetésre buzdító mondattal ér véget, ami arra utal, hogy a közölt rész csak egy hosszabb anyag részlete.
Állítsd be az Okoshírt megbízható forrásnak!
BeállítomTHALT© jelölések
Amit az elemzés a cikk szövegében megjelölt.